Sokszor előfordult már velem, hogy nehéz volt egy osztályt ráhangolni a történelemórára. Ennek számtalan oka lehet. Álmosító idő, korai tanóra, előző órában Cooper-tesztet futottak, vagy egy nehéz témazárót írtak, stb.
Bemelegítő játékként lehet használni. 2-3 percet vesz csak igénybe. Az adott témából feldobunk egy szót és tanulóról-tanulóra haladva mindenkinek egy újabb történelmi kifejezést/nevet/helyszínt/adatot/stb. kell mondania az előzőhöz kapcsolódóan (ha nem világos a kapcsolat, rá lehet kérdezni). Gyors, pörgős játék. A lényeg a gondolkodás felpörgetése például óra elején. Használhatjuk motiváció, ráhangolódás gyanánt is, vagy a már elfáradt gyerekeknek pihentető feladatként.
Egy ősi játék töris verziója 🙂 . Valaki elkezdi magában mondani az ábécét. Egy másik tanuló valamennyi idő elteltével leállítja. Amelyik betűnél megállt az ábécé, azzal a kezdőbetűvel kell történelmi fogalmakat, vagy neveket, esetleg helyszíneket írni. A tanulók kapnak rá egy bizonyos időkeretet. Ez idő alatt ki tudja a legtöbb kifejezést leírni? Lehet csoportban és egyénileg is alkalmazni. Jó fáradtság elűzésére, vagy ráhangolásra.
Sarok játék
A terem négy sarkába állítunk négy gyereket. Mondunk egy kérdést: pl: Mit jelent – Pax Romana? és aki a leghamarabb kiáltja be, hogy római béke, az mehet át a tőle jobbra lévő sarokba. Ezzel “kiüti” az ott álló társát, aki a helyére megy és választ maga helyett valakit az üres sarokba. Elő szokott fordulni, hogy egyszerre kiáltják be többen is a választ és igazságosan nem lehet eldönteni, ki mehet egyet jobbra. Ilyenkor minden válaszadó léphet egyet, még izgalmasabbá téve ezzel a játékot. A játékban az a játékos/csapat szerezhet piros pontot, aki visszaér a kiindulási helyére. A lényeg, hogy jól pörgesd!
“6. érzék” fogalom
Elsősorban óra eleji motivációnak ajánlom ezt a játékot. Ha az óra anyagában van egy ismeretlen és a hangzása alapján nehezen kitalálható fogalom, akkor óra elején megkérjük a tanulókat, hogy adjanak rá egy “6. érzék” meghatározást. (Természetesen egy töris fogalomhoz méltó, szaknyelvet használó fogalommeghatározást.) – Mit sejtenek a fogalom mögött? Pl.: Pragmatica Sanctio Várhatóan senki sem hallott még róla és latinul se tud senki 🙂 , – hasonló meghatározások fognak születni: A XVIII. századi Angliában egy büntetőtörvénykönyv. / Matematikai elméletek gyűjteménye a felvilágosodás idején. stb.
A kérdést nyitva hagyjuk mindaddig, amíg a tananyagban nem következik a fogalom, – ezzel is felcsigázva az érdeklődést, hogy vajon kinek lesz igaza. Majd a kellő pillanatban tisztázzuk a fogalmat, megbeszéljük, ki találta el, esetleg részleteiben. Sokszor jót is nevetünk rajta. Legpraktikusabb, ha csoportmunkában dolgozunk, ekkor minden csoport adhat egy-egy tipp-meghatározást.
Összegyúrt történet
Már tanult két történelmi eseményt mesélünk el egyszerre. Az eseményeket összekeverjük, egybegyúrjuk. A tanulóknak ketté kell választaniuk a történteket. Megnevezni, milyen 2 történelmi eseményt meséltünk el és azt pontosítani. Nyilván korban jól összeillő, vagy hasonló eseményeket lehet jól összemontázsolni. pl.: 1. és 2. triumvirátus / pun háborúk és a görög-perzsa háborúk / Árpád-házi uralkodók törvényei / Károly Róbert és Szent István trónharcai, stb.
Mondatlánc
A tanár indít egy kulcskifejezéssel. Majd tanulóról tanulóra haladva mindenki kiegészíti egy rövid mondatrésszel. Fontos, hogy csak egyetlen információt tartalmazzon! Így fűzzük fel fokozatosan a mondatot. Hogy könnyebb legyen, a ragokat változtathatjuk és a már meglévő szavak közé is főzhetünk új részegységet, nem csak a végére. Feltétel, hogy minden fázisban egy értelmes mondatunk legyen. Amikor már érezhető, hogy tovább nem bővíthető a kifejezés, kezdjünk egy újat. Pl.:
– II. József. – II. József a “kalapos király”. – II. József nem koronáztatta meg magát a Szent Koronával, ezért nevezték “kalapos királynak”. – II. József 1780-tól uralkodott magyar királyként, de nem koronáztatta meg magát a Szent Koronával, ezért nevezték “kalapos királynak”. – A felvilágosult II. József 1780-tól uralkodott magyar királyként, de nem koronáztatta meg magát a Szent Koronával, ezért nevezték “kalapos királynak”. – A felvilágosult II. József, aki rendeletekkel kormányzott, 1780-tól uralkodott magyar királyként, de nem koronáztatta meg magát a Szent Koronával, ezért nevezték “kalapos királynak”. – stb.
Érezhető, hogy már az is nagy bravúr, ha valaki pontosan vissza tudja mondani a sokszorosan összetett mondatot. Ezzel a módszerrel jól el lehet mélyíteni a tudást.
Életút-térkép
Az előző játékokhoz képest több időt vesz igénybe ez a feladat. Főleg csoportmunkánál alkalmazható, de akár padpárokkal is játszható. Mivel nem igényel folyamatos tanári kontrollt, ezért én akkor szoktam bevetni, ha valami miatt meg kell szakítanom az óra menetét. (Pl.: informatika tanárként megesett, hogy töriórán az iskolai hálózatot kellett újraindítanom és pár percre ott kellett hagynom az osztályt.) Ilyenkor gyorsan előkapom a tarsolyomból ezt a feladatot, így elkerülöm a rendbontást.
A már tanult történelmi személynek kell elkészíteni az életút térképét. Minden fontos, tanult állomást le kell rajzolni. Nem a rajzkészség a lényeg, inkább sematikus, egyszerű, gyorsan kivitelezhető rajzokat kérjünk. Először mindig gondolják át a tanulók, hogy milyen eseményeket akarnak lerajzolni, ezeket jegyezzék fel, utána készítsék el a térkép útvonalát, majd arra fűzzék fel az ábrákat. Az útvonal lehet egy ösvény, egy vasúti sín, közút, folyó, vagy göcsörtös ág, a fantáziára bízva. Majd az elkészült munkákat bemutatják a tanulók.
Pl.:
Melyik a felesleges szó?
Játék a már tanult fogalmakkal. Elmondjuk egy fogalom meghatározását, ám valahol hibásan kiegészítve. A tanulóknak ezt kell megnevezniük. Ugyan gyors játék, mégis némi előzetes átgondolást, felkészülést igényel a tanár részéről.
Leave a Reply