A vázlatkészítés rejtelmei

A történelemvázlat írásának vannak életkori és szaktárgyi nehézségei. A sikeres tanulás kulcsa, hogy megtanítsuk a diákokat a vázlatírásra és a vázlatból való tanulásra.



A történelemvázlat írásának nehézségei

5. osztályban belép a történelem, az első szaktárgy. Azonban a tanulók a 4. osztály végére ritkán tanulnak meg olyan vázlatot készíteni, ami a szaktárgyakhoz használható lenne, hiszen ott elsősorban az olvasmány részegységeinek adnak címet. Ezért egy átlagos 10-11 éves gyerek nem is képes vázlatot írni és nehezen is tud tanulni belőle. Legtöbbjük általában nem tudja még kiegészíteni sem a leírt vázlat szövegét kerek egésszé. Helyette eleinte lehet kis rajzokat készíteni.

Amikor már kialakulóban van az értelmes tanulás, a gyerek egyre inkább képes lesz a vázlatírásra és sematikus rajzok készítésére is. Ekkor érdemes megpróbálni a vázlatírás elsajátítását! Eleinte lehet készíteni nekik egy vázlatkeretet, amit a tanuló maga tölt meg tartalommal. Majd a vázlatkeret fokozatosan csökken, míg csak fő pontok maradnak meg. Így lassacskán képesek lesznek az önálló vázlatírásra is. Nagyjából 6. osztályban kell ide eljutni.

Vázlatot írni sok idő és sok energia, amit a tanulók nem szívesen áldoznak rá, pedig hamar bele lehet jönni. Ha egy diák úgy olvassa a tankönyvet, hogy közben mellette van egy lap és a kezében egy toll és folyamatosan felírja a lényeget, sokat segít a koncentrálásban és a szövegértésben is. Ha csak olvasgatja a tankönyvet, akkor nagyon gyorsan elkalandozik a figyelme, és percek múlva már fogalma sincs, hogy mit olvas éppen. Ráadásul minél több érzékszervet von be a tanulásba, annál könnyebben rögzül az anyag (olvasás, írás, hangos felmondás). Akármilyen vázlatot, vagy rajzot készít, már sokkal többet tesz, mint az olvasgatással.

Vázlattípusok

Vázlatot írni többféleképpen lehet. A hatékony tanulás megvalósításához meg kell találni a tanuló számára a leginkább használható, érthető, memorizálható vázlatfajtát. A különféle vázlatkészítési technikákat érdemes mind kipróbálni, mielőtt valaki eldönti, hogy melyik a megfelelő. Tananyagtól függően lehet variálni is őket.

1. Szöveges vázlat

A legkönnyebben elsajátítható vázlattípus, ezért is használják ezt a legtöbben. A tanárok is legtöbbször ezt jegyeztetik le a diákokkal, mert ez mindenki számára egyformán érthető.

Ekkor a vázlat többnyire összefüggő szövegrészekből áll, de nem feltétlenül mondatokból. Ilyenkor is fontos a megfelelő tagolás! Bekezdések, gondolatjelek, sorszámok, kiemelések, aláhúzások, színek segíthetnek, hogy átlátható legyen. Ugyancsak fontos, hogy a mondatokat nem kimásolni kell a tankönyvből, hanem saját megfogalmazással jegyezni le. A vázlat (lehetőleg) férjen rá egy A/5-ös lapra, vagy kisalakú füzetlapra. Hiszen ha túl hosszú a vázlat, akkor nehezen átlátható és riasztó. Ha pedig túl rövid, akkor nehezen áll össze egy egésszé. Fontos, hogy egy pillantással átlátható legyen. A szöveges vázlatnál az sem szerencsés, ha túl színes, vagy ha túl sok rajz díszíti. A tananyag lényege kerüljön rá abban a sorrendben, ahogy a gyerek meg tudja tanulni. A lap tetején mindig legyen ott a téma megnevezése (és a fejezet címe), hogy szem előtt legyen, melyik tananyaggal foglalkozik éppen.

Ez a fajta vázlat kiválóan alkalmas kikérdezéshez és későbbi újratanuláshoz. Elsősorban azoknak a gyerekeknek előnyös, akik nehezen fogalmazzák meg gondolataikat, bizonytalanok, nehezen használják a szakkifejezéseket, kezdő vázlatírók és nem vizuális típusúak. Mivel a legkönnyebben tanulható vázlatfajta, ezért elsőként érdemes ezzel a típussal megismertetni a tanulókat.

2. Folyamatábra

Ha egy eseménysorozat, folyamat megértése és megtanulása a feladat, akkor segít a folyamatábra. Ekkor csak a lényeges kifejezések, az összefüggések jelennek meg nyilakkal mutatva a folyamat irányát. Pici sematikus ábrák (pl. halál, házasságkötés, koronázás) fűzhetők a folyamatábrához. Lehet használni különböző színeket is. A folyamatábra könnyen beleilleszthető szöveges vázlatba is. (Például IV. Béla uralkodását szövegesen jegyezzük le, azonban a tatárjárás eseményeit folyamatábra segítségével szemléltetjük egy vázlaton belül.) Segíti a logikus gondolkodást és a tananyag rendszerezését. Kiválóan használható egy teljes fejezet rövid összefoglalásához. Online folyamatábra készítéséhez ajánlom a https://www.draw.io honlapot.

3. Gondolattérkép / elmetérkép

Nagyon hatékony módszer, mert az  olvasott anyagot vizuálisan jeleníti meg. Azonban kreativitás és elvont gondolkodás szükséges hozzá, ezért a kisebb gyerekeknek gyakran nehézséget jelent a megalkotása, értelmezése. Később, mikor már a tanuló saját magának készíti el, jelentősen megkönnyíti a tanulást, hiszen minden elemét a tanuló átgondolta, megalkotta, értelmezte, így egy igazi alkotómunka eredménye a vázlat. Használja a vizualizáció és az asszociáció előnyeit. Különösen jó eredményt lehet elérni vele valamilyen tanulási zavarral küzdő gyereknél.

A lapot fektetve érdemes használni a térkép elkészítéséhez. Középre kerül a fő téma, a megtanulandó tétel. Onnan ágaznak ki az információk, tények, következtetések. Olyan mint egy fa: van törzse, vannak ágai és levelei. Vízszintes vonalakra, nyilakra lehet írni a kulcsszavakat. Azt, hogy melyik szó mennyire fontos, vastagabb vonallal lehet jelölni, így azonnal látszik, ha valaki ránéz, hogy hol van a lényeg. Mivel a térkép egy szöveggel ellentétben nem használja a sorrendiséget, az egész téma egy időben egyszerre van jelen az ábrán.

Ezt a módszert úgy lehet a legkönnyebben elsajátítani, ha a gyerek látja, hogy hogyan készül. Például ha a tanár térkép segítségével rajzolja fel a tananyagot a táblára, a diákok önkéntelenül is elsajátítják. Azonban ha a pedagógusok nem használják, a szülő is könnyen megtaníthatja a gyermekének. Ehhez segítségére lehetnek az online gondolattérkép-készítő programok is. Bár azt gondolom róluk, hogy az igazi kreativitás gátja a számítógépes gondolattérkép, így nem is olyan hatékony tanulási eszköz, azonban az első lépéseknél segítséget jelenthet.

Legnépszerűbb gondolattérkép-készítő online alkalmazások:
  • Mindmeister (Előnye: látványos)
  • Bubbl.us (Előnye: nem csak egy központi elem köré lehet építeni térképet és fa szerkezet is kialakítható)
  • Mind42
Képtalálat a következőre: „történelem vázlat gondolattérkép”
kép forrása: https://ankhistory.files.wordpress.com/2014/11/hunyadi-mc3a1tyc3a1s-1458-1490-egyszerc5b1bb.jpeg

Fogalomtérkép

A gondolattérkép is egy fogalomtérkép, ahol a fogalmak egy központi fogalom körül csoportosulnak hierarchikusan. Ha nem szeretnénk az adatokat egy pont köré rendezni, hanem azok láncolatát, hálóját szeretnénk kialakítani, akkor érdemes fogalomtérképet készíteni. A fogalomtérkép a különböző fogalmak közötti kapcsolatok megjelenítésének eszköze. A kapcsolatok modellezésével megkönnyíti a tanulást, adott információhalmaz feldolgozását. Mindezek mellett segítheti egy adott témakör megértését, amennyiben a fogalomtérképet nem kész tényként átvesszük, hanem azt saját magunk építjük fel.

Az online fogalomtérképkészítő alkalmazások nagy része valójában elmetérképek készítését teszi lehetővé.

4. Táblázat

A táblázat is felfogható vázlatként. Hiszen összefüggések megértését, adatok összehasonlítását, rendszerezését lehet vele szemléletesen megvalósítani (pl. pun háborúk, várháborúk adatai). Jó megoldás a táblázatba, hasábokba szerkesztés, ha összehasonlítás, egyidejűség, illetve időbeli változások érzékeltetésére a cél. Szöveges vázlatba is beépíthető.

5. Kettéosztott napló technika

Ritkábban használt vázlattípus, pedig számos előnye van. Elősegíti az önálló gondolkodást, értelmezést, elemzést, kiemelést. Ehhez a jegyzetelésre szánt lapot függőleges vonallal kettéosztjuk. Majd a bal oszlopra kerülnek az évszámok, kulcsszavak, események, folyamatábra, jobbra pedig a hozzá fűződő részletesebb információk. Így válik jól átláthatóvá és a lényeg kiemeltté. Ehhez a technikához készíthetnünk apró értelmező ábrákat is. A kiemelések, színek ugyancsak fontos részei ennek a vázlatnak is.

6. Szövegbuborék

Kisebb gyerekek esetén ajánlott, amikor még nem tudnak “igazi” vázlatot írni. Ekkor a leckéből készítünk egy vagy több rajzot, sémát és ezekhez a rajzokhoz szövegbuborékokba helyezzük el a legfontosabb információkat. Hasonlóan a képregényhez. Olyan témáknál érdemes alkalmazni, ahol könnyű beszédes rajzokat készíteni. (Pl. koronázási jelvények, 3 részre szakadt Magyarország, stb.)

Vázlat készítése teljes témakörből

Ha a tanuló egy vizsgára készül, vagy nincs leckéről-leckére megírt vázlata, sajnos előfordul, hogy ilyen nagy falattal, mint egy témaköri vázlat elkészítésével kell szembenéznie.

Ehhez választhatja a hagyományos vázlatírási technikát is, miszerint leckéről-leckére haladva a tanuló elkészíti valamelyik fenti típussal a vázlatot. Egy másik, hatékonyabb módszer, ahol először elolvassa az egész anyagot. (Nem csak az első leckét, az egészet!)  Mindezt anélkül, hogy meg akarná tanulni. Utána következik a kibontás kisebb anyagrészekre, leckékre, alrészekre.

Ehhez egyik módszer, hogy egy nagy csomagolópapírt kell kiteríteni a földön. Miután a tanuló elolvasta a teljes anyagot, a papír felső részére felírja mindazt, amire emlékszik, lényegesnek tart. Elég csak címszavakban. Majd a felső részt, ahol az írás van, le kell hajtani. Következik egy kisebb alegység, melyet újra kell olvasni és erről is felírni a fontos gondolatokat. Mindaddig ismételve, amíg további részekre bontható a tananyag. Mikor már tovább nem bontható a téma, ki lehet hajtani az egész csomagolópapírt és ki lehet bővíteni még információkkal, képekkel, rajzokkal.

A végén a tanuló egyben látva a teljes anyagrészt egy maradandó logikai vázat kap a tanulnivalóról és arról, hogy hova kell eljutnia a tananyag végére. Ez a módszer segít egyben tartani a témát, általa nem forgácsolódik szét leckékre. Akár összefoglaló órai feladatként is adható a diákoknak.



Tanulás vázlatból

Hasonló a helyzet a vázlatból való tanulással, mint a megírásával – ezt is tanulni kell. Eleinte a gyerekek hajlamosak azt hinni, hogy elég csak a vázlat szövegét megtanulni. Meg kell tanítani nekik, hogy a vázlat csupán egy alap, amit meg kell tölteni önálló gondolatokkal, ki kell tudni egészíteni, nem más, mint egy mankó a tankönyv mellé.

A tanórán készült vázlat segítségével a tanulás lépései:
  1. A tanuló a vázlatot sorról-sorra olvassa és igyekszik az órán hallottak alapján kiegészíteni. Így tisztán látja, hogy milyen mélységű emlékek maradtak meg az óráról.
  2. Koncentrálás a tankönyv szövegére: azaz egyszer elolvassa és igyekszik a lehető legtöbbet megjegyezni belőle. Ha túl hosszú a lecke, akkor részekre is lehet bontani.
  3. A lecke (rész) végére érve újra megpróbálja a vázlatot kiegészíteni fejből és a hiányosságokat kikeresi a tankönyvből. Addig ismételve a folyamatot, amíg önállóan nem megy.

Ezzel a módszerrel kialakul a vázlatból való tanulás képessége. A szülő sokat segíthet, hogy minél előbb és sikeresebben megtörténjen és önállóan tudjon tanulni a gyermek.

Segíts, hogy még több szülőhöz és pedagógushoz eljuthassanak ötleteink, módszereink! Lájkolj bennünket és kövess a Facebookon is! Köszönjük!

Hozzászólások

hozzászólás

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*


Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..