A vázlatkészítés rejtelmei

A történelemvázlat írásának vannak életkori és szaktárgyi nehézségei. A sikeres tanulás kulcsa, hogy megtanítsuk a diákokat a vázlatírásra és a vázlatból való tanulásra.

A történelemvázlat írásának nehézségei

5. osztályban belép a történelem, az első szaktárgy. Azonban a tanulók a 4. osztály végére ritkán tanulnak meg olyan vázlatot készíteni, ami a szaktárgyakhoz használható lenne, hiszen ott elsősorban az olvasmány részegységeinek adnak címet. Ezért egy átlagos 10-11 éves gyerek nem is képes vázlatot írni és nehezen is tud tanulni belőle. Legtöbbjük általában nem tudja még kiegészíteni sem a leírt vázlat szövegét kerek egésszé. Helyette eleinte lehet kis rajzokat is készíteni.

Amikor már kialakulóban van az értelmes tanulás, a gyerek egyre inkább képes lesz a vázlatírásra és sematikus rajzok készítésére is. Ekkor érdemes megpróbálni a vázlatírás elsajátítását. Eleinte lehet készíteni nekik egy vázlatkeretet, amit a tanuló maga tölt meg tartalommal. Majd a vázlatkeret fokozatosan csökken, míg csak fő pontok maradnak meg. Így lassacskán képesek lesznek az önálló vázlatírásra is. Nagyjából 6. osztályban kell ide eljutni.

Vázlatot írni sok idő és sok energia, amit a tanulók nem szívesen áldoznak rá, pedig hamar bele lehet jönni. Ha egy diák úgy olvassa a tankönyvet, hogy közben mellette van egy lap és a kezében egy toll és folyamatosan felírja a lényeget, sokat segít a koncentrálásban és a szövegértésben is. Ha csak olvasgatja a tankönyvet, akkor nagyon gyorsan elkalandozik a figyelme, és percek múlva már fogalma sincs, hogy mit olvas éppen. Ráadásul minél több érzékszervet von be a tanulásba, annál könnyebben rögzül az anyag (olvasás, írás, hangos felmondás). Akármilyen vázlatot, vagy rajzot készít, már sokkal többet tesz, mint az olvasgatással.

Vázlattípusok

Vázlatot írni többféleképpen lehet. A hatékony tanulás megvalósításához meg kell találni a tanuló számára a leginkább használható, érthető és memorizálható vázlatfajtát. A különféle vázlatkészítési technikákat érdemes mind kipróbálni, mielőtt valaki eldönti, hogy melyik a megfelelő. Tananyagtól függően lehet variálni is őket.

1. Klasszikus, szöveges vázlat

A legkönnyebben elsajátítható vázlattípus, ezért is használják ezt a legtöbben. A tanárok is legtöbbször ilyet diktálnak órán, mert ez mindenki számára egyformán érthető.

Ekkor a vázlat többnyire összefüggő szövegrészekből áll, de nem feltétlenül mondatokból. Ilyenkor is fontos a megfelelő tagolás! Bekezdések, gondolatjelek, sorszámok, kiemelések, aláhúzások, színek segíthetnek, hogy átlátható legyen. Ugyancsak fontos, hogy a mondatokat nem kimásolni kell a tankönyvből, hanem saját, tömör megfogalmazással jegyezni le. Hiszen ha túl hosszú a vázlat, akkor nehezen átlátható és riasztó. Ha pedig túl rövid, akkor nehezen áll össze egy egésszé. Fontos, hogy egy pillantással átlátható legyen. A szöveges vázlatnál az sem szerencsés, ha túl színes, vagy ha túl sok rajz díszíti. A tananyag lényege kerüljön rá abban a sorrendben, ahogy a gyerek meg tudja tanulni.

Elsősorban azoknak a gyerekeknek előnyös, akik nehezen fogalmazzák meg gondolataikat, bizonytalanok, az összefüggéseket nehezen látják át, nehezen használják a szakkifejezéseket, kezdő vázlatírók és nem vizuális típusúak. Mivel a legkönnyebben tanulható vázlatfajta, ezért elsőként érdemes ezzel a típussal megismertetni a tanulókat.

2. Folyamatábra

Ha egy eseménysorozat, folyamat megértése és megtanulása a feladat, akkor segít a folyamatábra. Ekkor csak a lényeges kifejezések, az összefüggések jelennek meg nyilakkal mutatva a folyamat irányát. Pici sematikus ábrák (pl. halál, házasságkötés, koronázás) fűzhetők a folyamatábrához. Lehet használni különböző színeket az elemekhez. A folyamatábra könnyen beleilleszthető szöveges vázlatba is. (Például IV. Béla uralkodását szövegesen jegyezzük le, azonban a tatárjárás eseményeit folyamatábra segítségével szemléltetjük egy vázlaton belül.) Segíti a logikus gondolkodást és a tananyag rendszerezését. Kiválóan használható összefoglalásához. Online folyamatábra készítéséhez számos program áll már rendelkezésre, én ajánlom a https://www.draw.io honlapot.

3. Gondolattérkép, elmetérkép

Nagyon hatékony módszer, mert az olvasott anyagot vizuálisan jeleníti meg. Azonban kreativitás és elvont gondolkodás szükséges hozzá, ezért a kisebb gyerekeknek gyakran nehézséget jelent a megalkotása, értelmezése. Később, mikor már a tanuló saját magának készíti el, jelentősen megkönnyíti a tanulást, hiszen minden elemét a tanuló átgondolta, megalkotta, értelmezte, így egy igazi alkotómunka eredménye a vázlat. Használja a vizualizáció és az asszociáció előnyeit. Különösen jó eredményt lehet elérni vele valamilyen tanulási zavarral küzdő gyereknél.

A lapot fektetve érdemes használni a térkép elkészítéséhez. Középre kerül a fő téma, a megtanulandó tétel. Onnan ágaznak ki az információk, tények, következtetések. Olyan mint egy fa: van törzse, vannak ágai és levelei. Vízszintes vonalakra, nyilakra lehet írni a kulcsszavakat. Azt, hogy melyik szó mennyire fontos, vastagabb vonallal lehet jelölni, így azonnal látszik, ha valaki ránéz, hogy hol van a lényeg. Mivel a térkép egy szöveggel, vagy folyamatábrával ellentétben nem használja a sorrendiséget, az egész téma egy időben egyszerre van jelen az ábrán.

Ezt a módszert úgy lehet a legkönnyebben elsajátítani, ha a gyerek látja, hogy hogyan készül. Elkészítésében segítségre lehetnek az online gondolattérkép-készítő programok is. Bár azt gondolom róluk, hogy az igazi kreativitás gátja a számítógépes gondolattérkép, azonban az első lépéseknél segítséget jelenthet.

Legnépszerűbb gondolattérkép-készítő online alkalmazások:

Mindmeister (Előnye: látványos)
Bubbl.us (Előnye: nem csak egy központi elem köré lehet építeni térképet és fa szerkezet is kialakítható)
Mind42

Fogalomtérkép

A fogalomtérkép is egy gondolattérkép, ahol a meghatározások egy központi fogalom körül csoportosulnak hierarchikusan, mely a különböző definíciók közötti kapcsolatok megjelenítésének eszköze. A kapcsolatok modellezésével megkönnyíti a tanulást. Mindezek mellett segítheti egy adott témakör megértését, amennyiben a fogalomtérképet nem kész tényként átvesszük, hanem saját magunk építjük fel.

4. Táblázat

A táblázat is felfogható vázlatként. Hiszen összefüggések megértését, adatok összehasonlítását, rendszerezését lehet vele szemléletesen megvalósítani (pl. pun háborúk, várháborúk adatai). Jó megoldás a táblázatba, hasábokba szerkesztés, ha összehasonlítás, egyidejűség, illetve időbeli változások érzékeltetésére a cél. Szöveges vázlatba is beépíthető.

5. Kettéosztott napló technika

Ritkábban használt vázlattípus, pedig számos előnye van. Elősegíti az önálló gondolkodást, értelmezést, elemzést, kiemelést. Ehhez a jegyzetelésre szánt lapot függőleges vonallal kettéosztjuk. Majd a bal oszlopra kerülnek az évszámok, kulcsszavak, események, ábrák, folyamatábra elemei, jobbra pedig a hozzá fűződő részletesebb információk. Így válik jól átláthatóvá és a lényeg kiemeltté. A kiemelések, színek ugyancsak fontos részei ennek a vázlatnak is. A jobb oldalt a diákok akár önállóan is kitölthetik.

6. Szövegbuborék

Kisebb gyerekek esetén ajánlott, amikor még nem tudnak “igazi” vázlatot írni. Ekkor a leckéből készítünk egy vagy több rajzot, sémát és ezekhez a rajzokhoz szövegbuborékokba helyezzük el a legfontosabb információkat. Hasonlóan a képregényhez. Olyan témáknál érdemes alkalmazni, ahol könnyű beszédes rajzokat készíteni. (Pl. koronázási jelvények, 3 részre szakadt Magyarország, stb.)

Miért tanulunk történelmet? – vázlat
SZIMBÓLUMOK: Virág sokszínűsége szimbolizálja, hogy a történelem is sokszínű.
A talaj szinten feltüntetett emberiség pedig szimbolizálja, hogy történelem az emberiséggel egyidős.
Ahogy sokféle virág létezik, úgy a történelemnek is többféle értelmezése van.

7. Dobozolós technika

Ilyenkor az jegyzet összetartozó elemeit egy-egy téglalappal keretezzük be. A téglalapok szemléletesség céljából ábrákkal is kiegészíthetők. Ezzel a módszerrel jól elkülönülnek a tanagyag egyes részei. Különösen akkor előnyös, ha sok felsorolás szintű eleme van a vázlatnak. Ezzel a módszerrel jól vizualizáció és logikai egységekben tanulható a téma.

Vázlat készítése teljes témakörből

Ehhez lehet választani a hagyományos vázlatírási technikát is, miszerint leckéről-leckére haladva a tanuló elkészíti valamelyik fenti típussal. Egy másik, hatékonyabb módszer, ha először elolvassa az egész tananyagot. Mindezt anélkül, hogy meg akarná tanulni. Utána következik a kibontás kisebb anyagrészekre, leckékre, alrészekre.

Ehhez egy lehetséges jó módszer, hogy egy nagy csomagolópapírt kell kiteríteni. Miután a tanuló elolvasta a teljes anyagot, a papír felső részére felírja mindazt, amire emlékszik, lényegesnek tart. Elég csak címszavakban. Majd a felső részt, ahol az írás van, le kell hajtani. Következik egy kisebb alegység, melyet újra kell olvasni és erről is felírni a fontos gondolatokat. Mindaddig addig ismételve, amíg további részekre már nem bontható a tananyag. Majd ki lehet hajtani az egész csomagolópapírt és ha kell, ki lehet bővíteni egyéb információkkal, képekkel, rajzokkal.

Így a végén a tanuló egyben látva a teljes anyagrészt és egy maradandó logikai vázat kap a tanulnivalóról és arról, hogy hova kell eljutnia a tananyag végére. Ez a módszer segít egyben tartani a témát, általa nem forgácsolódik szét leckékre. Akár összefoglaló órai feladatként is adható a diákoknak.

Tanulás vázlatból

Hasonló a helyzet a vázlatból való tanulással, mint a megírásával – ezt is tanulni kell. Eleinte a gyerekek hajlamosak azt hinni, hogy elég csak a vázlat szövegét megtanulni. Meg kell tanítani nekik, hogy a vázlat csupán egy alap, amit meg kell tölteni önálló gondolatokkal, ki kell tudni egészíteni, nem más, mint egy mankó a tankönyv mellé.

A tanórán készült vázlat segítségével a tanulás lépései:

A tanuló a vázlatot sorról-sorra olvassa és igyekszik az órán hallottak alapján kiegészíteni. Így tisztán látja, hogy milyen mélységű emlékek maradtak meg az óráról.
Koncentrálás a tankönyv szövegére: azaz egyszer elolvassa és igyekszik a lehető legtöbbet megjegyezni belőle. Ha túl hosszú a lecke, akkor részekre is lehet bontani.
A lecke (rész) végére érve újra megpróbálja a vázlatot kiegészíteni fejből és a hiányosságokat kikeresi a tankönyvből. Addig ismételve a folyamatot, amíg önállóan nem megy.

Ezzel a módszerrel kialakul a vázlatból való tanulás képessége. A szülő sokat segíthet, hogy minél előbb és sikeresebben megtörténjen és önállóan tudjon tanulni a gyermek.

Segíts, hogy még több szülőhöz és pedagógushoz eljuthassanak ötleteink, módszereink! Lájkolj bennünket és kövess a Facebookon is! Köszönjük!