Könyves Kálmán - Képes Krónika

Könyves Kálmánt csecsemő korában elcserélték – állították a kortársak

Könyves Kálmán (1095-1116)




Az Árpád-háziak trónját 1095 tavaszán foglalta el Könyves Kálmán királyunk, miután I. László fiú utód nélkül halt meg. Szent László (akinek három lánya volt) bátyja, I. Géza fiait, Kálmánt és Álmost jelölte utódául és taníttatta ki. László eleinte Álmos herceget  szánta a trónra, így az elfoglalt Szlavónia kormányzását is rábízta. Kálmánt pedig papnak neveltette. Váradi püspök lett belőle, de 1094-ben mégis trónörökösként jelölte meg (talán külpolitikai okokból). Álmos pedig a dukátust* kormányzó trónörökös lett. A testvérek között így sokáig elhúzódó viszálykodás kezdődött.

 

Részlet az Árpád-házi uralkodók családfájából

A felvilágosult uralkodó

Kálmánt Európa-szerte művelt uralkodóként tartották számon, erre utal közismert ragadványneve, a Könyves. A korban persze már az is kész csoda volt, ha valaki tudott írni, olvasni. Kálmán az egyetlen Árpád-házi királyunk, aki bizonyosan birtokában volt ennek az akkortájt igen ritka tudásnak. Híressé a felvilágosultnak számító politikájával vált. A legenda szerint törvényt hozott arról, hogy boszorkányok nincsenek. Valójában nem ezt tartalmazta a törvény. Könyves Kálmán azt mondta ki, hogy a boszorkányok egyik fajtája, a strigák (repülő, vérszívó boszorkák) nem léteznek .

A strigákról pedig, mivel ilyenek nincsenek, semmiféle vizsgálat ne tartassék.

Miért tagadta Kálmán a strigák létezést?

A krónikák meglehetősen előnytelen képet festenek Könyves Kálmánról. Azt írják, hogy testalkatára nézve hitvány volt (borzas, szőrös, vaksi, púpos, sánta és dadogó), de ravasz és tanulékony. A legtöbb történész valótlannak, vagy legalábbis túlzásnak véli. Ők úgy gondolják, hogy a negatív beállítás oka az lehetett, hogy fia, II. István halála után Álmos utódai kerültek trónra és az ő szájízük szerint készültek a krónikák. Álmost és fiát, Bélát a trónharcok végett Kálmán megvakíttatta, így tette alkalmatlanná őket az uralkodásra.

Kapa Mátyás egyetemi tanár és a Történelmiregény-írók Társaságának tagja úgy véli, hogy ha a krónikák állítása igaz, akkor önvédelemből születhetett a törvény.  Mert a strigák a népi hiedelem szerint az ép, egészséges csecsemőket elrabolták, és a helyükre csúf, beteg gyermekeket csempésztek. Testi fogyatékosságai miatt Kálmánnal kapcsolatban azt terjesztették az ellenfelei, hogy nem is az Árpád-ház sarja, hanem elcserélték. Ha léteztek volna strigák, könnyű lett volna magyarázatot találni arra, hogyan kerülhetett a királyi családba, ahol mindenki daliás termetű volt. Ezért Kálmán nem tehetett mást, mint hogy a puszta létüket is törvénnyel tagadja. A boszorkányok másik fajtája, a rontók vagy varázslók felett továbbra is lehetett ítélkezni.

Ha az igazságot nem is tudjuk meg, a lidércek elleni perek megszüntetésénél fontosabbnak ítélhetők Kálmán magántulajdon védelmére, bíráskodásra, tanúskodásra és birtokokra vonatkozó, valamint az egyházi életet szabályozó törvényei. Emiatt valóban felvilágosult uralkodót tisztelhetünk benne.

dukátus: A magyar királyságon belül a trónörökös kormányzása alatt álló terület.

Hozzászólások

hozzászólás

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*