csoport

Csoportalakítási módszerek történelemórán

Csoportos munkaforma alkalmazása esetén első lépés a csoportok kialakítása, mely több szempont szerint is történhet. Lehet véletlenszerű és irányított is. Abban az esetben, ha fontos szempont számunkra, hogy olyan csoportok jöjjenek létre, ahol a gyengébb és jobb képességű diákok együtt dolgoznak és nagyjából egyforma képességű csoportok alakuljanak ki, ott irányított csoportalakítási módszereket használjunk. Amennyiben elégséges a random, heterogén összetételű csoport kialakulása, könnyedén alkalmazhatjuk a véletlen csoportalakítási technikákat. Ez utóbbiból válogattam egy csokorra valót. Azonban ezek a módszerek is többségében könnyedén átalakíthatóak irányított képzési módszerré is. Ilyenkor a véletlenszerű húzás helyett mi osztjuk ki a cédulákat, eszközöket.



Játékok véletlenszerű csoportalakításhoz:

Fogalomkirakó:

Feldarabolunk annyi fogalommeghatározást, ahány csoportot képezni szeretnénk. Továbbá annyi részre, ahányan egy csoportban lesznek. Majd külön-külön egy-egy cetlire írjuk fel a fogalomrészleteket. Véletlenszerűen (vagy irányítottan) kiosztjuk a cetliket, majd a gyerekeknek maguknak kell kitalálni milyen fogalomból való a részletük és megkeresni a többi darabot, társat hozzá. Segíthetjük is őket úgy, hogy a fogalom nevét a terem egyik részébe kirakjuk és oda kell csoportosulniuk a gyerekeknek.

Eseményhalmaz:

Ahány csoportot létrehozni akarunk, annyi évszámot választunk. Olyanokat, amelyekhez több eseményt is meg tudunk fogalmazni (szerintem mindenhez lehet több meghatározást írni) pl.: 476 – középkor kezdete, ókor vége, Nyugatrómai Birodalom bukása, Odoaker letaszítja trónjáról Romolus Augustulust, stb. Ezeket a meghatározásokat cetlikre írjuk, majd kiosztjuk. Minden gyerek megkeresi a teremben elhelyezett neki megfelelő évszámot. Így kialakulnak a csoportok.

Kiszámolós fogalommal:

Körben állnak a gyerekek és a gyerekkorunkból jól ismert kiszámolóssal képezzük a csoportot. Csak épp az “ecc pecc kimehetsz” helyett egy fogalom szótagjait mondjuk. pl.: A-zo-nos-mes-ter-sé-get-ű-zők-ér-dek-vé-del-mi-szer-ve-ze-te-CÉH. Akire a céh szó jut, az a céh csoportba kerül. Annyiszor ismételjük, ahány tagja legyen ennek a csapatnak. Majd egy újabb fogalommal számolunk tovább. Ezzel a módszerrel elég jól rögzítjük a gyerekekben a fogalmat is.



Oldalszám kódolása:

Ez egy rejtjelezős feladat. Mondjuk egy világháborús témánál stílszerű. Keresünk egy olyan fogalmat a tankönyvben, ami sokszor előfordul, több oldalon is szerepel. Tipikus ilyen szavak: nemesség, polgárok, jobbágyok, törvény, béke, stb. Majd megkeressük annyi találati helyét a könyvben, ahányan egy csoportot alkotnak majd. Ezeket írjuk rá egy cetlire. pl.: 23. oldal, 6. sor, 3. szó.  Tehát minden csoporttag más-más találati helyet kap. A gyerekek a kapott cédula alapján megkeresik a tankönyveikben a kifejezést, utána pedig a csoportjukat. Nagyon szeretik ezt a módszert, mert olyan rejtélyes, nyomozós 🙂 .

Térkép csoportosító:

Valamilyen szempont szerint összetartozó topográfiát osztunk ki a gyerekeknek. pl.: Ha 4 fős csoportokat képzünk ókori Róma tananyagnál, akkor 4 provincia nevet, 4 csatahelyszínt a pun háborúkból és 4 Pannónia provincia béli településnevet, stb. Mindenki más topót kap. Első lépésként a tanulók beazonosítják az atlaszuk alapján a helyet, majd megkeresik a csoportjukat. Ezt úgy teszik, hogy már előzőleg minden csoportnak készítünk egy vaktérképet, amin csak egy körrel jelöljük a kiosztott topográfiát. Minden csoport vaktérképén csak az adott csapat helyszíneit jelöljük be. A tanulók megkeresik, melyik vaktérképen tudják bejelölni a sajátjukat. Feladatuk, ha megtalálták, írják is rá a vaktérképre a saját történelmi helyszínüket. Mire minden kör gazdát talál, kialakulnak a csoportok. Első feladatuk a csapatoknak, hogy adjanak nevet a vaktérképüknek aszerint, hogy mi a közös a bejelölt helyszínekben. (pl.: Pannónia provincia, pun háborúk, stb.)

Hol tanultad?:

Mindenki egy-egy szót/kifejezést kap. A gyerekeknek tudniuk kell, melyik leckénél tanulták és eszerint megkeresni a csoportjukat. pl.: Ókori Keletnél a következő szavak kerülnek kiosztásra: fáraó, balzsamozás, hieroglifa, Nílus – Egyiptom; zikkurat, elszikesedés, ékírás, Gilgames-eposz – sumerok, stb.

Képmozaik:

A jól ismert játék némi plusz feladattal. Egy ismert képet darabokra vágunk, majd a gyerekek húznak 1-1 részletet. Utána megkeresik a párjukat és kirakják a képet. Ezután első feladatukként meg kell nevezniük az ábrát és annyi információt elmondani róla, amennyit csak tudnak. Már ezt is pontozhatjuk.

Ha szeretnél még több történelemórán alkalmazható játékról olvasni, kövess minket a facebookon. Hétről-hétre újabb ötletekkel várunk.

Kép forrása: https://www.goodfreephotos.com/vector-images/diverse-group-of-students-working-on-project-vector-clipart.png.php

Hozzászólások

hozzászólás

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*