Játékos csoportalakítási módszerek történelemórán

Csoportos munkaforma alkalmazása esetén első lépés a csoportok kialakítása, mely több szempont szerint is történhet. Lehet véletlenszerű és irányított is. Abban az esetben, ha fontos szempont számunkra, hogy olyan csoportok jöjjenek létre, ahol a gyengébb és jobb képességű diákok együtt dolgoznak és nagyjából egyforma képességű csoportok alakuljanak ki, ott irányított csoportalakítási módszereket használjunk. Amennyiben elégséges a random, heterogén összetételű csoport kialakulása, könnyedén alkalmazhatjuk a véletlen csoportalakítási technikákat. Ez utóbbiból válogattam egy csokorra valót. Azonban ezek a módszerek is többségében könnyedén átalakíthatóak irányított képzési módszerré is. Ilyenkor a véletlenszerű húzás helyett mi osztjuk ki a cédulákat, eszközöket.

Játékok véletlenszerű csoportalakításhoz:

Tárgyiasult világ

Válogassunk össze egy csomó tárgyat, amelyről azt gondoljuk, hogy könnyedén lehet róluk asszociálni egy-egy történelmi személy nevére. (pl. Napkirály – tükör, Károly Róbert – Forint, Julius Caesar – dobókocka, stb.) Annyit, amennyi csoportot létrehozunk. A tárgyakat tegyük ki egy-egy asztalra és hagyjuk, hogy a csoporttagok szabadon válasszanak egyenlő számban közülük. Ha megtalálta mindenki a megfelelő csoportot, első feladatuk, hogy találják ki, kire jellemző az adott eszköz, mert ez lesz a csoport neve is.

Fogalomkirakó

Hosszabb fogalommeghatározásokat kell keresni, annyit, amennyi csoportot képezni szeretnénk. Továbbá annyi részre daraboljuk fel őket, ahányan tagja egy csoport lesz. A fogalomdarabkákat külön-külön egy-egy cetlire felírjuk és véletlenszerűen (vagy irányítottan) kiosztjuk. A gyerekeknek maguknak kell kitalálni, milyen fogalomból való a részletük és megkeresni a többi darabot, társat hozzá. Segíthetjük is őket úgy, hogy a fogalom nevét a terem egyik részébe kirakjuk és oda kell csoportosulniuk a gyerekeknek.

Eseményhalmaz

Ahány csoportot létrehozni akarunk, annyi évszámot választunk. Olyanokat, amelyekhez több eseményt is meg tudunk fogalmazni (szerintem mindenhez lehet több meghatározást is írni, csak megfogalmazás kérdése) pl.: 476 – középkor kezdete, ókor vége, Nyugatrómai Birodalom bukása, Odoaker letaszítja trónjáról Romolus Augustulust, stb. Ezeket a meghatározásokat cetlikre írjuk, majd kiosztjuk. Minden gyerek megkeresi a teremben elhelyezett neki megfelelő évszámot. Így kialakulnak a csoportok.

Kiszámolós fogalommal

Körben állnak a gyerekek és a gyerekkorunkból jól ismert kiszámolóssal képezzük a csoportot. Csak épp az “ecc pecc kimehetsz” helyett egy fogalom szótagjait mondjuk. pl.: A-zo-nos-mes-ter-sé-get-ű-zők-ér-dek-vé-del-mi-szer-ve-ze-te-CÉH. Akire a céh szó jut, az a céh csoportba kerül. Annyiszor ismételjük, ahány tagja legyen ennek a csapatnak. Majd egy újabb fogalommal számolunk tovább. Ezzel a módszerrel elég jól rögzítjük a gyerekekben a fogalmat is.

Oldalszám kódolás

Ez egy rejtjelezős feladat. Mondjuk egy világháborús témánál stílszerű.
Keresünk olyan fogalmakat, vagy neveket a tankönyvben, ami sokszor fordul elő, több oldalon is szerepel. Annyit, ahány csoportot létrehozni szeretnénk. Tipikus ilyen fogalmak: nemesség, polgárok, jobbágyok, törvény, stb.
Majd keressük meg annyi találati helyét a választott kifejezéseknek a könyvben, ahányan egy csoportot alkotnak majd. Ezeket a találatokat írjuk rá egy-egy cetlire. pl.: 1. cetli: 23. oldal, 6. sor, 3. szó. Így minden csoport más-más fogalmat kódol vissza és minden csoporttag is más-más találati hely alapján keresi meg a fogalmat.
Minden gyerek húz egy cetlit. A kapott cédula alapján megkeresik a tankönyveikben a kifejezést, utána pedig a csoportjukat.
A diákok nagyon szeretnek nyomozni, így biztos sikere lesz.

Térképkereső

Valamilyen szempont szerint összetartozó topográfiát osztunk ki a gyerekeknek. pl.: ókori Róma esetén: provincia neveket, pun háborúk csatahelyszíneit, Pannónia provincia településit, stb. Mindenki más-más topográfiai nevet kap. Első lépésként a tanulók beazonosítják az atlaszuk segítségével a helyet, majd megkeresik a csoportjukat. Ezt úgy teszik, hogy már előzőleg minden csoportnak készítettünk egy vaktérképet, amin csak egy körrel jelöljük a kiosztott topográfiát. Természetesen minden csoport vaktérképén csak az adott csapat összetartozó helyszíneit jelöltük be. Ezeket a vaktérképeket egy-egy asztalra elhelyezzük. A tanulók megkeresik, melyik vaktérképen tudják bejelölni a sajátjukat. Feladatuk, ha megtalálták, írják is rá a vaktérképre a saját történelmi helyszínüket. Mire minden kör gazdát talál, kialakulnak a csoportok. Első feladatuk a csapatoknak, hogy adjanak nevet a vaktérképüknek aszerint, hogy mi a közös a bejelölt helyszínekben. (pl.: Pannónia provincia, pun háborúk, stb.)

Hol tanultad?

Mindenki egy-egy szót/kifejezést kap. A gyerekeknek tudniuk kell, melyik leckénél tanulták és eszerint megkeresik a csoportjukat. pl.: Ókori Keletnél a következő szavak kerülnek kiosztásra:
1. csoport: fáraó, balzsamozás, hieroglifa, Nílus – Egyiptom;
2. csoport: zikkurat, elszikesedés, ékírás, Gilgames-eposz – sumerok;
stb.

Képmozaik 1.

A jól ismert játék némi feladattal. Egy ismert képet darabokra vágunk. A képdarabok száma = csapattagok száma +1. A középső és egyben legnagyobb képrészleteket egy-egy csoportasztalra tesszük le. Majd a gyerekek húznak 1-1 kisebb részletet és megkeresik az asztalukat, s kirakják a képet. Első feladatukként meg kell nevezniük az ábrát és annyi információt elmondani róla, amennyit csak tudnak. Akár már ezt is pontozhatjuk.

Képmozaik 2.

Történelmi képeket annyi darabra vágunk, ahány fős csoportot képezni szeretnénk. Majd kihívjuk a tanári asztalhoz a gyerekeket és mindenki kedvére választ a képkupacból egy darabot. Ezután sétálgatnia kell (esetleg zenére) a tanulóknak. Adott jelre minden tanulónak a mellette álló tanulóval képtöredéket kell cserélnie. Ezt egy párszor megismételhetjük, míg végül teljesen véletlenszerű csoportok alakulnak ki. Ekkor mindenki megkeresi a csoporttársait.

Igaz hamis cetlik – ha csak két csoportot akarunk létrehozni

Igaz-hamis állításokat fogalmazunk meg és írunk le egyenlő arányban egy-egy cetlire, melyet kihúznak a diákok. Előbb eldöntik az állítás helyességét, majd a teremnek az előre kijelölt két oldalára felsorakoznak. Utána leellenőrizzük, hogy valóban a jó oldalra állt-e minden tanuló.