szivárvány

Differenciálás másképpen

A mai, 21. századi eredményes pedagógiai gyakorlat egyik elengedhetetlen eleme a differenciálás. De milyen szempont szerint differenciálhatunk? Ki milyen feladatot kapjon, kikkel dolgozzon együtt, vagy esetleg hatékonyabb-e, ha bizonyos tanulók egyedül munkálkodnak? Ezekre a kérdésekre választ keresve több ízben alkalmaztam már a Gardner-féle intelligenciatípusoknak megfelelő óraszervezést mind magyar-, mind angolórán.

                     “Tanítványaink a szivárvány színeiben pompáznak”

Az interneten található egyszerűen kitölthető teszt segítségével megállapíthatjuk, hogy egyes tanulók esetében melyik intelligenciaterület a domináns. Howard Gardner (1983) eredetileg hétféle intelligenciatípust különböztetett meg: nyelvi, logikai-matematikai, téri, zenei, testi-kinesztetikus, interperszonális és intraperszonális intelligenciát. Később (Gardner, 1999) kiegészítette még három újabbal: a naturalista, a spirituális és az egzisztenciális preferenciával. Véleményem, illetve szakmai tapasztalatom alapján a nevelés-oktatás folyamatában a hét alaptípust és a naturalista dominanciát a legcélszerűbb figyelembe venni.

Írásomban röviden szeretném jellemezni az egyes intelligenciatípusokat, majd ezekre építve egy irodalom- és egy angolóra keretében Arany János Toldi című elbeszélő költeményéhez, valamint Kolumbusz Kristóf életútjához, munkásságához kapcsolódóan mutatok be minden egyes dominanciához néhány lehetséges feladatot.



Intelligenciatípusok jellemzői

  • A nyelvi intelligencia fő sajátossága, hogy a nyelv használata – szórejtvény, olvasás, történet-, versírás, mesemondás, verbális interakció – segíti leginkább a tanulót az anyag elsajátításában.
  • A logikai-matematikai típus képes magas szintű absztrakt gondolkodásra, könnyedén észreveszi az összefüggéseket, gondolkodása logikus, szívesen old meg rejtélyeket, rejtvényeket, kedveli a kísérleteket, a problémamegoldást igénylő feladatokat.
  • A téri-vizuális típus szeret képekben gondolkodni, kedveli a rajzokat, képkirakókat, fényképeket, videofilmeket, 3D-s maketteket, ezek megalkotását, illetve elemzését.
  • A zenei dominanciájú tanuló érzékeny a hangokra, érdeklődik a ritmus, a zene iránt. A háttérzene is hozzájárul a tanulásuk hatékonyságának fokozásához.
  • A testi-kinesztetikus preferenciájú egyén lételeme a mozgás, a tárgyak megérintése. A testbeszéd gazdag, változatos használata és a mimetikus valamint, a szerepjátékok jelentős mértékben segítik tanulásukat.
  • Az interperszonális egyéniség rendkívül nyitott, empatikus, szívesen kommunikál másokkal, szeret csoportmunkában dolgozni, együttműködni a többiekkel, szívesen osztja meg véleményét, gondolatait társaival.
    Az intraperszonális típus inkább a saját gondolataira, érzelmeire összpontosít, s az egyéni, csendes munkát, a reflektív gondolkodásra épülő feladatokat preferálja.
  • A naturalista, azaz a természettudományos dominancia jellemzője, hogy érdeklődik a természet jelenségei, az állatok, a biológia, a botanika és a zoológia iránt. Szívesen kutakodik az élőlények világában, örömmel vesz részt terepgyakorlaton, illetve annak szimulációjában.

Arany János Toldi című elbeszélő költeményének feldolgozása magyar irodalom órán az intelligenciatípusok alapján

Arany János Toldi című elbeszélő költeménye a magyar irodalom tananyag szerves része, mely sokféleképpen megközelíthető. A tanulók az előzetesen felvett és értékelt teszt eredménye alapján dolgozhatnak egyedül, párban vagy csoportokban. A nyolc domináns intelligenciához az alábbi feladatokat alkalmaztam. A példák mintegy ízelítőül szolgálnak, hiszen a lehetséges feladatok száma ennél sokkal gazdagabb, változatosabb lehet. Igazán célszerű lehet összefoglaló órát ily módon tervezni és megvalósítani.

  • A nyelvi intelligenciatípus egyik kedvelt feladata lehet a rejtvénykészítés a többi tanuló számára. Írhatnak levelet az egyik szereplőnek, vagy folytathatják a költeményt egy újabb versszak megalkotásával. Készíthetnek néhány mondatos híreket a történet fontosabb eseményeiről, melyek a televízióban elhangozhatnak (például: gyilkosság történt Nagyfaluban, az ismeretlen lovag diadala).
  • A matematikai-logikai beállítottságú tanuló végigkíséri a főhős, Toldi Miklós útját a költemény elejétől a végéig térkép készítésével, a megtett távolság kiszámításával. Konstruktív javaslatokat, lehetőségeket kereshetnek a mű elején vázolt probléma, azaz Miklós elnyomott helyzetének megoldására: kitől kérhetne segítséget, hogyan tehetne szert pénzre a boldogulásához, önálló életéhez.
  • A téri-vizuális típus készíthet minden egyes énekhez egy-egy összefoglaló rajzot. Egy hiányos idézeteket tartalmazó és képekkel illusztrált PPT-t is összeállítottam a szókincs gazdagítása céljából. Íme két diakocka személtetésképpen:

tengeri

Megoldás: tengeri

penna

Megoldás: penna

Továbbá bemutathatják a lovagok ruházatát, felszerelését, harci eszközeit rajzos formában.

  • A zenei típus megismerheti internetes kutatómunka segítségével a középkor zenéjét, a jellegzetes stílusokat, hangszereket. Az egyik versszakot “megzenésíthetik” valamilyen, akár modern stílusban is. Javaslatot tehetnek, hogy a mai népszerű zenei darabok közül melyiket lehetne a Toldi egyes eseményeinek bemutatásához háttérzeneként felhasználni.
  • A testi-kinesztetikus preferenciával rendelkező tanulók némajátékkal előadhatnak egy izgalmas jelenetet, például a Miklós és a cseh vitéz párbaját. Kérjük, hogy különös figyelmet szenteljenek a testbeszédnek, hogy az minél kifejezőbb legyen: mozdulatok, távolságtartás, arcjáték, gesztikuláció, stb.
  • Az interperszonális tanulók pár-vagy csoportmunkában riportot készíthetnek a bikakaland tanúival, esetleg a párbajon résztvevő személyek- például a nézők- egyikével. Az elkészült riportokat előadják a többieknek. Elemezhetik, hogy a 21. században milyen oka lehet a testvérek közötti konfliktusnak. Hogyan oldhatók meg ezek az ellentétek?
  • Az intraperszonális tanulók reflektálhatnak arra a tényre, hogy Miklós gyilkosságba esett. Mi erről a véleményük? Ők mit tennének Miklós helyében? Milyen érzések, gondolatok kavarognának bennük? Értékelhetik Miklós eddig megismert életútját, döntéseinek következményeit.
  • A naturalista dominanciájú tanulók bemutathatják a nádas növény-és állatvilágát, akár egy képes PowerPoint készítésével egy internetes kutatómunkát követően. Kiemelhetnek néhány kevésbé ismert növény-és állatfajt, illetve egyéb érdekességeket.

Úgy vélem, ezen alapelv által vezérelve más tantárgyakból is összeállíthatunk feladatokat a nyolc intelligenciatípus sajátosságaihoz, igényeihez igazodva.

Angolóra intelligenciatípusok szerint

Angolórán Kolumbusz Kristófhoz kapcsolódóan vettek részt a tanulók hasonló módszer alapján tervezett tevékenységekben, célnyelvi feladatok megoldásában.

Néhány példát szeretnék kiemelni a sok közül.
  • A naturalista tanuló feltérképezi, hogy milyen növények és állatok származnak az amerikai kontinensről. Lehetett-e popcornt vagy sült krumplit enni a XV. században Európában?
  • A youtube-on található angol nyelvű dalokból (1. példa, 2. példa) megtudhatják a zenei preferenciájú tanulók, hogy kik, azaz milyen népek éltek Amerikában Kolumbusz előtt, hogyan teltek a napjaik.
  • A matematikai-logikai dominanciájú tanulók arra keresik a választ, hogyan került Amerikába India helyett Kolumbusz. Mi vezette félre? Az angol nyelv miért használja ugyanazt a szót (Indian) az indiaiakra és az indiánokra
  • A nyelvi-verbális tanulók egy kisfilm alapján megfogalmazhatják véleményüket Kolumbuszról, milyen embernek tartják.
  • A téri-vizuális tanulók térképet rajzolhatnak Kolumbusz négy útjáról megjelölve az egyes állomásokat. Elkészíthetik a nagy felfedező hajójának makettjét.
  • Az interperszonális tanulók pármunkában riportot készíthetnek Kolumbusszal a negyedik útja után halála előtt.
  • A testi-kinesztetikus tanulók bemutathatják a király és Kolumbusz beszélgetését, testbeszédét az első utazást követően.
  • Az intraperszonális tanulók kifejthetik véleményüket az Egyesült Államokban létező Kolumbusz-napról. A leírás (forrás)  megtekintése után mit gondolnak a megemlékezésről? Felfedeznek-e valamilyen ellentmondást? Ilyen kérdésekre kereshetik a választ.

Összegzés

Összegzésképpen a Cicerótól származó latin mondást szeretném idézni: “Varietas delectat“, azaz a változatosság gyönyörködtet, s ez úgy vélem, igaz a pedagógiára, az alkalmazott módszerekre is. Nem szükséges, sőt nem is lehetséges minden tanórán a Gardner-féle intelligenciatípusok jellemző sajátosságaira építve tervezni és szervezni a tevékenységeket, feladatokat, de érdemes kipróbálni és időnként új színfoltként eszerint munkálkodni.

Czeglédi Ildikó

Felhasznált irodalom:

• Gardner, Howard (1983). Frames of Mind. New York: Basic Book
• Gardner, Howard (1999). Intelligence Reframed: Multiple intelligences for the 21st century. New York: Basic Books

Pályázat – 2018.

Ha tetszett a módszer, bátran oszd meg barátaiddal a cikket!

Hozzászólások

hozzászólás

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*