futball mérkőzés 1895-ből
A világ első futball mérkőzését ábrázoló festménye 1895-ből. Festette Thomas M. M. Hemy.

A világ első miniszterelnöke, aki tagja volt hazája labdarúgó válogatottjának

FRIEDRICH ISTVÁN (1883-1951)

Nem kis bravúrt hajtott végre: amellett, hogy hazánk miniszterelnöke volt, a magyar labdarúgó-válogatott mezét is magára ölthette. Igazán sokoldalú embert tisztelhetünk benne. Mérnöki, majd jogi tanulmányokat folytatott, vas-és gépgyár alapító, sportember és politikus volt.

Friedrich István
Friedrich István

Politikai pályája

Friedrich István a Magyar Királyság 23. miniszterelnöke volt (1919. aug. 6. – nov. 24.) Pozícióját Habsburg József főherceg megbízásából töltötte be. Valójában a megszálló román csapatok engedélyével ült a bársonyszékbe. Mindemellett kereskedelemügyi és belügyminiszter is volt – ezen pozíciók élére is kinevezte magát, csakúgy, mint miniszterelnöknek. Míg korábban a Károlyi- és a Berinkeyi-kormányban a hadügyminiszter politikai államtitkára tisztségét viselte, később a Huszár-kormány hadügyminiszteri tárcáját kapta. Egyszóval szép, de vitatható politikai pályát futott be. Nem volt szennytől, buktatóktól mentes. Például részt vett a 2. királypuccs megszervezésében, amiért rövid időre börtönbe zárták. Továbbá Károlyi Mihály (miniszterelnök 1918-1919 között) őt tartotta értelmi szerzőnek Tisza István (miniszterelnök 1913-1917 között) meggyilkolásában. Ugyan felbujtóként hallgatták meg, de a vádat ejtették. Mégis államtitkára lett kormányának. Később sokáig lavírozott a politikában, de a 2. világháború után kénytelen volt visszavonulni. Végül koncepciós perben 1951-ben elítélték. A halál a váci börtönben érte. (Napjainkra rehabilitálták.)

Friedrich István sportélete

Labdarúgói pályafutása hasonlóan rövidke volt, mint miniszterelnöki tisztsége. 1903-ban az MLSZ pénztárosa. Az MLSZ-től való ideiglenes távozása után játékvezetői képesítést szerzett és bíróként működött közre az első osztályban. Játékvezetőként a legjobbak között tartották számon.

Majd MB I-es focistaként a Műegyetemi FC klubban játszott. Magas, vékony játékosként kitűnt sporttársai közül. Középpályásként jól helyezkedett és értékes labdaszerzéseivel járult hozzá a csapat teljesítményéhez. Jobb oldali fedezetként a magyar labdarúgó-válogatott keret tagja volt. A nemzeti tizenegyben pusztán két meccs erejéig játszott. Az első alkalommal 1904-ben, mikor Ausztria ellen vereséget szenvedett a csapat 5-4 arányban. A játék feltételei nem voltak adottak. Inkább dagonyázás volt, mint labdaterelgetés. Édesapám elbeszélései szerint (aki ezt a történetet elmesélte nekem) a mérkőzésen egy sikeres gólpasszal is hozzájárult a focitörténelemhez. Sajnos egyetlen forrás se tudta megerősíteni, se cáfolni, így hitelesnek ez nem tekinthető. Másik válogatott mérkőzése alkalmával egy nem hivatalos barátságos fordulón, a Budapesti Ramblerek és a Bécsi Ramblerek összecsapásán 1:1-es eredményt játszott csapatával.

Miniszterelnök a Magyar Labdarúgó-szövetség élén

Életében sikeresen összekapcsolta a politikát és a sportot. 1922-1924 között az MLSZ elnökének választották. Vannak, akik úgy vélik, címe inkább presztízs volt számára, mint tettvágya kiteljesedése. Ennek ellentmond néhány tény. Nem sokkal elnöksége előtt alakult meg a Magyar Labdarúgó-szövetség (1901). Az első világháború után sokan az MLSZ autonómiájára törtek, de sikerült meggátolnia törekvésüket. Friedrich István tevékenységének is köszönhető, hogy a labdarúgás a legerősebb nemzeti sportunkká fejlődött 1925-re. Továbbá Genfben, a FIFA kongresszusán sikerrel képviselte hazánkat, ennek eredményeként részt vehettünk az olimpián (ellenben Németország nem).

Friedrich István nyomdokain

A magyar történelemben megemlíthetjük még Dinnyés Lajost is, aki 1947–48-ban látta el a miniszterelnöki teendőket és hazánkat (sajnos) a szocializmus pályájára állította. Ő szintén élvonalbeli, NB I-es labdarúgó volt. A válogatott csapatban azonban nem szerepelt. Mellette a Magyar Úszószövetség és a Magyar Labdarúgó-szövetség elnökségi tagja volt (köszönhette annak is, hogy a politikai éra megfelelő oldalán állt).

Bár nem sokan mondhatják el magukról azt a bravúrt, mit Friedrich István, hogy a nemzeti 11 mellett magas közjogi méltóságba emelkedhettek volna. Talán két személyt említhetnék még meg a világból. Az egyik a dán Kaj Leo Johannes, aki négyszeres válogatottként védte a kaput 1991-1992-ben. Ő 2008-2015 között volt a Dániához tartozó Feröer szigetek miniszterelnöke. A másik Kaha Kaladzse, aki 2012-től Grúzia miniszterelnök-helyettese és energetikai minisztere. 16 évesen élvonalbeli első szereplésén rögtön gólt lőtt, úgy, hogy még egy percet sem volt a pályán. Ez előrevetítette további sikereit. 17 évesen lett hazája válogatottja. Majd játszott a Dinamo Kijevben és az AC Milanban. Az utóbbival a BL győzelmet is kiharcolta.

(A cikk Édesapám emlékére íródott, aki ezt a történetet rám hagyományozta.)

Ne maradj le a legújabb történelmi érdekességekről, a legfrissebb tanulást segítő tanácsokról! Itt iratkozz fel az értesítőre!
Mi pedig máris küldünk neked egy linket, kattints rá! Letölthető, a történelemtanulást segítő ajándékok várnak!

Név*
Email*
Kérjük, válassz!

Hozzászólások

hozzászólás

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*