töris játékok

Gyors, eszköz nélküli játékok a történelemórán

Olyan történelemórán alkalmazható játékok bemutatása a célom, amelyeket egyszerre sok gyerek tud játszani, viszonylag egyszerű játékszabályokkal. Pörgősek, azaz  nem tartanak túl sokáig. A játékidő rövidsége lehetőséget ad arra, hogy egy-egy játék alkalmával több fordulót is lebonyolítsunk, így az osztály nagyobb része sikerélményhez jut. Nem kell hozzájuk csoportokat képezni, így termet átrendezni sem. Előnyös, ha az osztályban egyfajta egészséges versenyszellem alakul ki, tehát ne páros vagy néhány személyes játékok legyenek, hanem az egész osztály tudjon együtt játszani. Utolsó fontos szempont, hogy ne legyen eszközigényes.



Következzenek a játékok, amelyek a fenti feltételeknek eleget tesznek 🙂

Seriff (Lövöldözés):

A játékosok körben állnak. A játékvezető a kör közepén áll. Hirtelen feltesz egy kérdést. Olyat, amire rövid, egyszavas választ kell adni. (pl.: Ki hozott hírt a tatárok jöveteléről?), és ezzel a kérdéssel egy időben rámutat valakire, akinek gyorsan le kell guggolnia és nem szabad válaszolnia. Gyorsan válaszolnia kell viszont a mellette álló két játékosnak, akik egymásra nézve és egy pisztolyt formálva a kezükkel egymásra mutatnak és válaszolnak. Aki előbb válaszol, az benn marad a játékban, a másik kiesik vagy zálogot ad, vagy játszhatjuk úgy is, hogy a gyorsabban válaszoló megy be a kör közepére, a lassabb pedig a helyén marad. Ezt a játékot nagyon szeretik a gyerekek, mert közben úgy érzik, megszűnik minden kötöttség. Mintha nem is tanulnának.

Évszám barkochba:

Egy tanuló kihúz egy dobozból egy cetlit, amin egy évszám van, de ezt ő nem láthatja. Ezt a hátára tűzzük, majd a tanuló megmutatja a többieknek.  Utána kiválaszt egy diáktársat és kérdést tesz fel neki, amivel közelebb akar jutni a megfejtéshez. pl.: 1953 – Sztálin halála a kitalálandó évszám, akkor a diák a következő kérdést teszi fel: “Az esemény hamarabb történt, mint a kubai rakétaválság?”, vagy “Ez egy személlyel kapcsolatos évszám?”, stb.  Ha még nem tudja a megfejtést, új osztálytársat választ és tőle kérdez. Addig folytatja, amíg ki nem találja. Számoljuk, hogy hány kérdésből jött rá a válaszra. Vetélkedőként is bevethetjük, ahol a legügyesebbek azok lesznek, akik a legkevesebb kérdésből jönnek rá az évszámukra. Ebben a játékban persze a kérdezőnek és a válaszolónak is tisztában kell lennie a történelemmel.

Évszám Bumm!:

Egy olyan lecke/témakör gyakorlására alkalmas játék, amelyben sűrűn, szinte évről-évre történnek események. (Pl.: I. világháború, A szuperhatalmak szembenállása, Magyarország a kora újkorban, stb.) A gyerekek körben állnak, de ülhetnek a padban is és ekkor soronként/oszloponként haladunk. Elindítjuk valakinél a játékot egy kezdő évszámmal. A gyerekek egymás után egyesével számolnak a témakör első évszámától úgy, hogy a következő számot mindig a körben álló soron következő tagja mondja. A szabály az, hogy azoknál az évszámoknál, amelyekről tanultunk, „Bumm” –ot kell mondani. Majd a mellette álló/következő tanulónak meg kell mondania, mi történt ebben az évben. Aki eltéveszti, kiesik a játékból. A végén egy győztes marad. (Persze  kiesés nélkül is játszható.) pl.: 1700-al indítunk, 1701, 1702, 1703-nál lesz az első Bumm, mert akkor tört ki a Rákóczi-szabadságharc. Majd haladunk tovább az évszámokkal. Ez a játék az évszámok rendszerezéséhez nagyon jó. Az időegyenest helyettesítjük vele.



Füllentős játék:

A tanár három állítást mond egy témára vonatkozóan. A három állításból 1 hamis. A tanár MOST jelzésére a gyerekek feltett ujjakkal jelzik, hányadik állítás volt hamis. Kooperatív formában a gyerekek fogalmazzák és írják le az állításokat. A többi csoport megbeszéli, melyik hamis, és a tanár jelzésére ujjaikon jelzik ezt. Ez egy gyengébb osztálynak is megfelelő feladat.

Ki vagyok én?:

Leginkább olyan leckénél játszható játék, amelynél sok történelmi személyről tanultak a gyerekek. A tanár kihív egy tanulót. Annak súg, vagy ír egy nevet. Ez lesz a diák személyazonossága. A többi tanulónak pedig kérdéseket kell feltennie  a választott tanulónak és az válaszol, amíg valaki ki nem találja személyazonosságát. Aki kitalálta, az lesz a következő inkognitóban lévő személy.

Szólánc fogalmakkal:

A tanár elindít egy fogalmat (pl.: cégér), a következő diáknak az utolsó betűjével kezdődő másik fogalmat kell mondania (pl.: robot, majd tized, stb.). Nem csak fogalmakkal, hanem történelmi nevekkel, esetleg vegyesen is lehet játszani. Ezt a játékot akkor lehet alkalmazni, amikor már sok fogalom/név birtokában vannak a diákok és nem igazán a téma gyakorlása, inkább csak egy egyszerű történelmi játék játszása a cél, pl. év első tanórája.

Sortűz/Maradj állva:

Ezt a játékot tartalmának megfelelő témáknál lehet játszani. Gondolok itt ’56-ra, vagy a II. világháborúra. A játékot megelőzően és utána mindenképp érdemes beszélgetni róla. Arról, hogy milyen viselkedést várunk el a játék során, milyen célja van és milyen érzéseket váltott ki. Mint egy drámapedagógiai kelléket használjuk.
Kiválasztunk néhány tanulót és a terem valamelyik falához állítjuk őket arccal a fal felé fordulva. A többiek közül folyamatosan 1-1 tanuló állításokat fogalmaz meg a tanult témával kapcsoltban. Igazakat és hamisakat egyaránt. Ha elhangzott az állítás, kicsi várakozási idő után ki kell adni a TŰZ parancs. Ekkor a falnál felsorakozott tanulóknak a hátuk mögött mutatni kell felfele, vagy lefele a hüvelykujjukat aszerint, hogy igaz, vagy hamis volt az állítás. (Úgy, mint ahogy a római császárok tették.) Ha valaki nem találja el, akkor kissé rogyasztott lábakkal kell tovább állnia. Minél többet hibázik valaki, annál jobban kell rogyasztani. (Egy idő után ez már nagyon nehéz lesz és nehezíti a koncentrálást is.) Mondjuk az 5. hibánál már le kell guggolnia és kiesik a tanuló. Az nyer, aki állva marad. Tapasztalataim szerint nagyon szeretik a gyerekek, mert itt a fizikum is számít, nem csak a tudás. Szokták egymást húzni is, hogy minél tovább kelljen rogyasztani.

Hamarosan még több történelemórán alkalmazóható játékot mutatok be. Ha érdekel, kövess minket a facebookon.

Hozzászólások

hozzászólás

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*