Habsburg-házi magyar királyok ragadványneve

Korábbi cikkünkben már bemutattuk az Árpád-ház királyainak és hercegeinek, hercegnőinek ragadványneveit (ITT), illetve erdélyi nagyjaink ragadványneveit (ITT). Ebben a gyűjteményben pedig a Habsburg-ház kerül terítékre. A dinasztia magyar uralkodóinak és feleségeinek, illetve főhercegeinek az ismert, vagy kevésbé ismert elnevezéseit olvashatod el az alábbiakban.

Habsburg uralkodók és feleségek:

V. László – Utószülött László

Négy hónappal apja, Albert magyar király halála után született, ezért Utószülött (Postumus) Lászlónak is hívják. 1440-től koronázott király volt, de hivatalosan csak 1453–1457 között uralkodott. Amikor László megszületett, a magyar rendek már megválasztották királynak a Lengyelországból behívott I. Ulászlót. László anyja azonban a magyar királyi koronát Bécsújhelyre vitette, majd azzal megkoronáztatta csecsemő fiát. Az ország egy része elismerte uralkodónak, az egész királyság azonban csak I. Ulászló halála után, 1445-ben. Majd kiskorúsága idején Hunyadi János kormányzott helyette (1446-1453).

Habsburg Mária – Mohács özvegye, vagy Magyarországi Mária, vagy Flandriai Mária

Mohács Özvegye: A mohácsi csatában elesett II. Lajos király hitvese. Özvegyi fátylát soha nem dobta el, pedig több kérője is akadt. Köztük volt Szapolyai János is (3 alkalommal kérte meg a kezét).

Magyarországi Mária: Magyarországon kívül mindenhol e néven említik még a történészek is. Bátyja, V. Károly császár Németalföld kormányzójának nevezte ki férje halála után, ahol vallási türelme és művészetek pártfogása révén népszerűségre tett szert. 31 éven át élt távol, de továbbra is kapcsolatot ápolt hazánkkal. Nálunk épp ellenkezőleg, érthető okokból, Flandriai Máriának hívták.

I. Ferdinánd – (Franciscanus) Fitos Pelbárt

I. Ferdinánd királyt nagy, horgas orra miatt nevezte el így Pekry Lajos, Szlavónia és Horvátország bánja 1537-ben, egy lakoma alkalmával. A kampós orr, az előre ugró áll, illetve a mélyen és távol ülő szemek egyébként jellegzetes Habsburg vonások. A név villámgyorsan elterjedt. Sajnos eljutott Ferdinánd fülébe is, aki a gúnyolódás miatt kegyetlen bosszút állt. Elfogatta Pekryt és börtönbe vettette. Megtiltotta neki a mosakodást és a tápláló étkezést. Nem törődött kiemelkedő katonai érdemeivel sem. A magyar országgyűlés több ízben is kérte a szabadon bocsátását, ám Ferdinánd csak nyolc év múlva kegyelmezett meg. Félig vakon, idő előtt megvénülve és megtörve tért haza.

I. Rudolf – Alkimista császár, vagy Hermész Triszmegisztosz

*I. Rudolf, Giuseppe Arcimboldo festményén*

Alkimista császár: az utókor ragasztotta rá, a történészek e néven is emlegetik. Korának egyik legműveltebb embere volt, az uralkodás azonban undorral töltötte el, helyette mindennél jobban érdekelte a mágia. Különféle mentális zavarokkal küzdött, ezért végül saját családja nyilvánította uralkodásra alkalmatlannak.

Hermész Triszmegisztosz: 20 évesen került a trónra. Melankolikus elmebaja nem sokkal később, már 24 éves korában jelentkezett. Inkább foglalkozott mechanikával, fizikával, matematikával, asztronómiával, asztrológiával, mágiával, alkímiával, mint a politikával. Inkább festett portrékat, gyűjtött képzőművészeti alkotásokat, zenélt vagy esztergált, mint uralkodott. Udvarába hívott mindenféle asztrológust, alkimistát, mágust, tükörjóst, életelixír-feltalálót, bölcsek köve-kutatót, akiknek aztán bármikor szabad bejárást engedélyezett lakosztályába, miközben üldözési mániája volt. Eközben a követeket hónapokig várakoztatta, a döntéseket halogatta. El is keresztelték a prágai udvarban, ahol központját berendezte, Hermész Triszmegisztosznak.

Hermész Triszmegisztoszt tekintették az alkímia, az okkult tudományok szellemi atyjának, aki számtalan “hermetikus iratot hagyott hátra” a titkos tudományokról: az orvoslásról, a fémelválasztásról, a mágiáról, az alkímiáról.

Habsburg Mária Krisztierna – Erdély Végzetes Asszonya

Habsburg Mária Krisztierna főhercegnő II. Károly osztrák uralkodó lánya, Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem felesége. Zsigmond csupán azért kapta meg a főhercegnő kezét, mert 1595-ben szakított a Portával, és törökellenes szövetséget kötött Habsburg Rudolf német-római császárral és magyar királlyal. Ekkor még úgy tűnt, hogy a Báthoryak vezetésével Erdély erős, a törököt is kiszorítani képes állammá válhat. De a nagy reményekkel megkötött házasság a visszájára fordult. A házasságot sosem hálták el, vélhetően azért, mert korábban Zsigmond egy prostituálttól nemi betegséget kapott és impotens lett. A házasságot végül felbontották. Mária előbb férje által kinevezett kormányzó lett. Majd mikor férje másodszor is lemondott a trónról, zárdába vonult. A fejedelemségre nagy katonai nyomás nehezedett, az uralkodóra pedig magánéleti gondok, amelybe beleroppant. Ezért lehet mondani, hogy Mária Krisztierna megjelenése Erdélyben végzetes volt, s az uralkodói pár egyéni tragédiája egy ország végzetévé vált.

I. Lipót – Teveszájú Lipót

Magyar király (1640-1705), aki ragadványnevét azzal érdemelte ki, hogy örökölte Habsburg ősei jellegzetes előreugró, duzzadt alsó ajkát, amely annyira erőteljes volt, hogy kortársai csak e néven gúnyolták.

Mária Terézia – Felséges édesanyánk

Szállóigévé lett kijelentése szerint a “nyájat nyírják, de meg ne nyúzzák”- a jobbágyokra vonatkozott. Intézkedései ugyanis elsősorban az államnak adózó nép védelmét szolgálták. Ezért még azt is lehetővé tette, hogy a jobbágyok a hivatalos utat megkerülve egyenesen hozzá fordulhassanak kérvényeikkel. Egy ilyen találkozáskor például így szólt hozzá a szentmiklósi jobbágyküldöttség vezetője: “Tekints reánk, felséges édesanyánk, rongy a ruhánk, háncs a bocskorunk!” Ekkoriban a zalai, vasi és somogyi jobbágyok maguk között csak felséges édesanyjukként emlegették a jó királynőt.

II. József császár – Kalapos Király, Az állam első szolgája, vagy Parasztok Istene

Kalapos király: Az uralkodó nem koronáztatta magát magyar királlyá. A koronázás alkalmával írásban kellett volna megígérnie, hogy az ország szokásait tiszteletben tartja, az országgyűlést időnként összehívja, s annak megkérdezésével hozza meg törvényeit. Ám a trónra régóta váró, türelmetlen császár erről hallani sem akart. Attól tartott ugyanis, hogy a magyar nemesség elgáncsolja reformterveit. A felsőelefánti pálos rend kolostorának szigorú elzártságába is eljutott a császári reformok híre. Az egyik szerzetes, Ányos Pál felháborodva vette tudomásul e reformok egyházra és (nemesi) nemzetre sérelmes részleteit. Indulatos válasza a “Kalapos király” című több száz soros politikai vers lett: “Iszonyú hatalom – még ez nem volt nálunk, Hogy korona nélkül lett volna királyunk … Azért míg koronánk homlokodra nem száll, Erőszakos úr vagy, nem pediglen király.” A verses röpirat rendkívül népszerűvé vált a nemesi ellenállók körében. Az elégedetlenek csak kalapos királynak gúnyolták uralkodójukat, mert a korona helyett megelégedett azzal, hogy “kalap van a fején”.

Az állam első szolgája: Uralkodásának tíz éve alatt 6000 rendeletet bocsátott ki, tehát minden hétköznapra két rendelet jut. Nyáron öt, télen hat óra tájban kelt, és szinte az egész napot végigdolgozta. A munka mellett kevés dolog kötötte le. Az egyetlen művészet, amit őszintén élvezett, a zene volt. Szegényesen étkezett, csak vizet ivott, szalmazsákon aludt, egyszerű katonai egyenruhát viselt.

Parasztok Istene: Miután egyeduralkodó lett (1780), jobbágyrendeletével jelentősen megváltoztatta nehéz sorsú cseh, morva és sziléziai parasztjai életét. Megengedte nekik a szabad költözést, a házasodást, a pályaválasztást, a tanulást, a robot megváltását, a földhasználati jog megszerzését, az örökösödést és később megtiltotta megbotozásukat is. Rendelkezéseit utóbb birodalma más területeire is kiterjesztette. A sokat utazó császárnak legendásan jó híre kelt az egyszerű emberek körében. Azt terjesztették róla, hogy álruhásan járja az országot, s ahol ártatlanul szenvedőkkel, méltánytalanságokkal találkozik, ott nyomban igazságot szolgáltat.

Ferenc József – Koronás Gyilkos

A jelző egyértelműen a magyar szabadságharc leverése és az utána tanúsított vérengzése miatt ragadt rá. A császárt Pókai Sárosi Gyula versében milliók “felkent gyilkosának” nevezte. Azonban nemcsak Magyarország népe, hanem Európa is koronás gyilkosnak tekintette azután, hogy 1849-ben orosz segítséggel vérbe fojtotta a magyar szabadságharcot. Sértette, hogy a vesztesek az oroszok előtt tették le a fegyvert. Varsóban kézcsókkal kellet megköszönnie a katonai segítséget Miklós cárnak. A vizit megalázó pofonnak számított, melyet a lázadó magyarok miatt kapott. Ezért se tanúsított kíméletet a legyőzöttek iránt. A győztes, ám megalázott császár semmibe vette a korabeli hadijog szabályait, és bosszút állt. A szabadságharc bukását követően féktelen terrort indított. A közel százhúsz kivégzés Európa-szerte megdöbbenést keltett. Miklós cár is elképedt a miniszterelnök, Battyhány Lajos és a tizenhárom honvéd főtiszt halálán. Ferenc Józsefet azonban a nemzetközi felháborodás és tiltakozás sem térítette el szándékától. Ezért Magyarország népe megátkozta a “felkent gyilkost”, s azt kívánta neki, érje meg tizenhárom családtagja tragikus halálát.

IV. Károly – Funchali Száműzött, vagy Hirtelen-Károly

Funchali Száműzött: IV. Károly trónfosztott magyar királyt az antant hatalmak Madeira szigetére száműzték. Itt Funchal városában a Palace Hotel egyik melléképületét, a Villa Victoriát jelölték ki tartózkodási helyéül. De a napfényben fürdő tengerparton drága volt az élet, s az ex uralkodó csak menedékjogot kapott, apanázst nem, a magánvagyonától pedig még 1919-ben, az Osztrák-Magyar Monarchia szétesése után megfosztották az osztrák törvények. Az egykori Habsburg Birodalom utódállamai sem voltak hajlandók támogatni, így Károly és családja hamarosan anyagi gondokkal küszködött. Alig három hónap múlva fel kellett költözniük egy kis hegyi faluba, ahol állandóan nyirkos volt a levegő, s a házban, ahol laktak a hőmérséklet nem emelkedett 9-10 fok fölé. Károly megfázott, hetekig köhögött, majd tüdőgyulladással ágynak esett. Egy hónappal később, 1922. április 1-jén, alig négy hónapos madeirai száműzetés után, 35 éves korában megtért őseihez.

Hirtelen-Károly: az első világháború miatt kimerült Osztrák-Magyar Monarchiában személyes jelenlétével igyekezett gátat vetni az élelmezés körül kialakult visszaéléseknek, korrupciónak. A súlyos élelmezési válságban el kellett rendelni a központi begyűjtést és elosztást. Ám a felelőtlen szállítás, tárolás, valamint az egyre nagyobb arányú fosztogatás következtében jelentős veszteségek keletkeztek. Burgonyából, kenyérből, zsírból is hiány volt. 1918-ra Bécsben 9 dekára csökkentették a napi kenyéradagot. Ezért Károly gyakran váratlanul, bejelentés nélkül érkezett meg egy-egy élelmiszer-elosztó központba, hogy a tisztviselők körmére nézzen. Bejelentés nélküli látogatásaiért illeték a “Karl der Plötzliche”, azaz Hirtelen (Rögvest) Károly gúnynévvel.

Habsburgok magyar, vagy más néven nádori ágából származó főhercegei:

Habsburg József nádor, József Antal János osztrák főherceg – Legmagyarabb Habsburg, vagy Magyar Habsburg

A Habsburg-ház ún. magyar vagy nádori ágának megalapítója, 1796-tól haláláig Magyarország nádora.

A magyarok iránti szeretete és a reformkori Magyarország fejlesztéséért kifejtett érdemei miatt „a legmagyarabb Habsburg” megtisztelő néven emlegették. Kiemelkedő szerepe volt Pest kulturális és gazdasági központtá fejlesztésében. Jelentős adományokkal támogatta többek közt a Nemzeti Múzeumot, a Széchényi Könyvtárat és a Magyar Tudományos Akadémia megalapítását, a művészeteket, a közoktatást, haladó polgári társaságok, egyletek sorát. I. Ferenc császár öccseként rendkívül hasznosan képviselte a magyar érdekeket a udvar felé. Ő vette rá bátyját, hogy – 13 év szünet után – hívja össze az első reform-országgyűlést. Ő eszközölte ki a kegyelmet a császárnál a börtönbüntetésre ítélt magyar jakobinusoknak, köztük Kazinczy Ferencnek, 1840-ben Kossuthnak, Wesselényinek és Lovassy Lászlónak. Az 1838. évi pesti árvíz idején ő a mentés irányítója, majd sokat tett az árvízkárok enyhítéséért. Megtanult magyarul, magyaros díszruhát viselt és Budán élt.

István nádor, Habsburg–Lotaringiai István Ferenc Viktor főherceg – Nemzet Nádora

Apjához hasonlóan nagy népszerűségnek örvendett a magyarok körében. 1847-ben választották nádorrá, így jelentős szerep jutott neki a szabadságharcban. Mint királyi helytartó, 1848 március 17-én ő bízta meg gróf Batthyány Lajost az első felelős magyar kormány megalakításával. Majd az országgyűlés Batthyány Lajos javaslatára felkérte a Jellasics horvát bánnal szembenálló magyar hadsereg vezetésére. Kineveztetésével Batthyány a magyar hadsereg dinasztikus érzelmű tisztjeinek lojalitását kívánta biztosítani. Az udvar igyekezett a magyar sereg élére került István nádor személyét úgy kivonni a konfliktusból, hogy egyrészt ne kelljen elítélniük, másrészt távozása a magyar közvélemény szemében ne tűnjön egyszerű árulásnak, és egy nem várt politikai fordulat esetén vissza lehessen hozni Magyarországra közvetítő szerepben. Ezért találták ki, hogy előbb „békítő” szerepkörben folytasson látszat-béketárgyalást Jellasiccsal, majd ennek – előre tervezett – sikertelensége okán hagyja el Budát. Minden az elképzelések szerint történt. Magyarországra haláláig nem térhetett vissza.