Hajós Alfréd
Hajós Alfréd

Hajós Alfréd, a polihisztor, aki álnéven lett olimpiai bajnok

A történetnek némi aktualitása, hogy hamarosan kezdődik az olimpia. Ennek apropóján jutott eszembe, hogy bemutatom Hajós Alfrédot, aki hazánk első olimpiai aranyérmét nyerte úszóként. Ezt a tényt szerintem sokan ismerik, de azt annál kevesebben, hogy egy igazi polihisztor* volt. Nemcsak úszó, hanem atléta, labdarúgó, játékvezető, szövetségi kapitány, építész és sportújságíró is.

Az álnév

Hajós Alfréd (1878-1955) 1906-ig Guttmann Arnold néven mutatkozott be. Érettségije évében, a Markó utcai főreáliskola megtiltotta diákjainak a sportversenyeket, ezért Guttmann Arnold Hajós Alfréd álnéven versenyzett (1895-től).

Hajós Alfréd, a polihisztor

Úszó: Versenyszerű pályafutása mindössze három évig tartott, mert utána a labdarúgás miatt búcsút intett neki. Első nyilvános versenyen máris győzelmet aratott (az 500 méteres ún. kitartó úszásban). Kétszeres olimpiai bajnok (1896), az újkori olimpiai játékok első magyar bajnoka és az olimpiák történetének első úszóbajnoka (1896: 100 m gyors és 1200 m gyors). Nem hivatalos Európa-bajnok (1895, 1896: 100 m gyors) és nem hivatalos magyar bajnok (1895, 1896: 100 m gyors). A sportág örökös bajnoka.

Atléta: Budapesti Torna Club (BTC) atlétája, rövidtávfutója.

Labdarúgó: Első olimpiai bajnokunk a BTC balösszekötője (1896–1904) volt. Kétszeres magyar bajnok, egyszeres válogatott. Az első magyar labdarúgócsapat tagjaként az első magyarországi nyilvános labdarúgó-mérkőzés résztvevője (1897), az első magyar bajnokcsapat tagja (1901 és 1902) és az első magyar labdarúgó-válogatott tagja (Bécs, 1902: Ausztria–Magyarország 5:0).

Játékvezető: (1897-1907). A labdarúgósport kezdeti időszakában vizsga nélkül, szükségből lett gyakorló játékvezető. Az MLSZ terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a FIFA bíróinak keretébe. Több nemzetek közötti válogatott és klubmérkőzést vezetett.

Szövetségi kapitány: Két mérkőzésen (1906), az MLSZ választott szövetségi kapitánya.

Építész: József Műegyetemen építészmérnöki oklevelet szerzett (1899). Majd 1919-ben az ő tervei alapján épült fel a Császár uszoda (50 méteres medencével), melyben az első budapesti hivatalos úszó Európa-bajnokságot (1926) rendezték meg. Az 1920-as évektől több vidéki uszodát tervezett. Nevéhez köthető a debreceni Aranybika Szálló, vagy a Margit-szigeten álló Nemzeti Sportuszoda. 1924. évi nyári olimpiai játékokon művészeti versenyen  Hajós Alfréd Lauber Dezsővel ezüstérmet szerzett. A II. világháború után, mint elismert sportépítész, felkért szakértőként véleményezte az új Népstadion terveit (1950–1952 között).

Újságíró: a Pesti Napló munkatársa, rovatvezetője (1903–1908), a Sportvilág szerkesztője (1904–1906).

Hajós Alfréd athéni olimpiai felkészülése

Olimpiai felkészülését az edzésre és versenyzésre teljesen alkalmatlan kismedencében végezte: a medence hossza 23 méter volt, ám ebből csak 17 méter volt úszásra alkalmas, a többi részen a víz mindössze fél méter mély volt.

Versenyzése az 1896-os olimpián

100 m-es távon Hajós sokáig bravúrosan vezetett, ám 30 méterrel a cél előtt irányt tévesztett és egy rövid időre nagyon szorossá vált a verseny. Azonban még időben korrigált, így három méterrel verte meg vetélytársait.

1200 m-es távon Hajós tisztában volt azzal, hogy a 11–13 ˚C-os vízben 1200 métert másképpen kell úszni, mint 100 vagy 500 métert. Ujjnyi vastag faggyúval kente be testét, s a verseny elején szép lassan úszott. A hazai úszók azonnal az élre álltak, s óriási előnyre tettek szert. Féltávnál azonban, a kísérő gőzhajó sorra halászta ki a versenyt feladó úszókat. Hajós magára maradt, szép lassan beúszott a célba: közel 100 méterrel verte meg a leginkább vízben maradt görög ellenfeleket.

Az úszóversenyek győztese, akárcsak a többi bajnok, ezüstérmet kapott (ekkoriban ez volt a szokás: győztes ezüst-, a második helyezett bronzérmet, míg a harmadik babérkoszorút kapott), és részt vehetett a bajnokok fogadásán, ahol I. György görög király személyesen beszélgetett el az olimpikonokkal. Az ismert anekdota így örökítette meg:

“I. György görög király személyesen váltott szót néhány olimpikonnal. A király német nyelven szólította meg a rendkívül izgatott magyar fiatalembert:
– Hol tanult meg ilyen remekül úszni?
– A vízben, felség!”


* A polihisztor kifejezés olyan tudósembert jelöl, aki többféle tudományághoz is ért, és ezekben kiemelkedőt is alkot. Manapság polihisztornak hívják azokat a sokoldalú embereket is, akik különböző, nem feltétlenül tudományos dolgokban (is) jártasak.

Ne maradj le a legújabb történelmi érdekességekről, a legfrissebb tanulást segítő tanácsokról! Itt iratkozz fel az értesítőre!
Mi pedig máris küldünk neked egy linket, kattints rá! Letölthető, a történelemtanulást segítő ajándékok várnak!

Név*
Email*
Kérjük, válassz!

Hozzászólások

hozzászólás

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*