Hymnus 1823
Hymnus 1823

Hallottad már a riói olimpiára átdolgozott új Himnuszt?

Újra hangszerelték a Himnuszt a riói olimpiára! Kölcsey Ferenc versét, a Hymnust, Erkel Ferenc zenésítette meg 1844-ben, a reformkorban. Az azóta eltelt 172 évben számos változatban áthangszerelték. Az ötkarikás játékokra ismét új köntösben csendül fel a mű.

A legismertebb, mely már az iskolás éveink alatt belénk ivódik – hiszen minden iskolai ünnepélyen ez hangzik el – az 1938-as verzió, melyet Dohnányi Ernő dolgozott át. Ezzel elnyerte a ma ismert formáját, mely lassú és nehezen énekelhető Esz-dúr hangnemben szólal meg. Erkel eredetije egy tempósabb, verbunkost idéző mű volt harangokkal az elején és a végén. Azonban Trianon után lelassult és a kor ízlésének megfelelő hangzást vett fel – lassabb, patetikusabb lett.

Később sok próbálkozás volt az áthangszerelésére, azonban ezek nem mentek át a gyakorlatba. Egyébként is a tapasztalatom az, hogy kritizáljuk a Himnuszt, mert lassú, szomorú, nehezen énekelhető, de ha előrukkolnak egy újabb verzióval, akkor a fülünk nem áll rá és csak szidjuk. Így jártak a négy évvel ezelőtti londoni olimpiára való újragondolással is. Remélhetően a mostani nagyobb sikert arat és talán még a közhasználatba is átmegy. Ez egy másfél perces, rövidített, B-dúrban előadott, tehát jól énekelhető és Erkel eredetijét idéző mű. Nekem mindenesetre tetszik. Leginkább azért, mert ezt talán az iskolában a gyerekek is hajlandóak lesznek énekelni, ahogy illik.

Becsüljük meg a Himnuszt, mert a magyarok közmegegyezése tette nemzeti imádsággá, nem valamiféle rendszer iktatta törvénybe fölénk. Pedig egy anekdota szerint nem sok hiányzott hozzá, hogy bekövetkezzen: a szocializmus idején Rákosi Mátyás pártfőtitkár megbízta Illyés Gyulát és Kodály Zoltánt egy másik, „szocialista” himnusz megalkotásával. Kodály Zoltán válasza erre annyi volt: “Minek új? Jó nekünk a régi.” Ezzel a kérdés lekerült a napirendről. Így az 50-es évek első felében csupán hangszeresen, szöveg nélkül hangozhatott el és ezért válhatott az 1956-os szabadságharcnak szinte zenei szimbólumává, “szabadság Himnusszá”. Végül a Magyar Köztársaság alkotmányába 1989-ben került be hivatalosan.

Az új dallamokat itt hallgathatjuk meg. Remélem mihamarabb, még szombaton felcsendül az új nemzeti imádságunk.

Hozzászólások

hozzászólás

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*