Játékleírás és útmutató történelmi társasjáték készítéséhez
Latin nevek? Évszámok? Brrr! Idegen kifejezések? Vaktérkép? Ajjaj! Komoly kihívás a gyerekeknek, sokakat elrettent a történelem tanulásától. Mit tehetünk, hogy minél több történelemszerető tanítványunk legyen a diákok között? Tanuljunk együtt, szinte észrevétlenül, játsszunk a gyerekekkel! De hogyan?
Mi sem egyszerűbb! Tervezzünk társasjátékot!
Vágjunk bele bátran a komolynak tűnő munkába! Miénk az ötlet, a kivitelezést bízzuk a gyerekekre, de azért ne engedjük el teljesen a kezüket, segítsünk a szervezésben, irányítsunk és kezdetben legyünk mi a játékvezetők! Adjunk mindenkinek feladatot, osszuk ki a munkát!
Hogyan fogjunk hozzá?
- Készítsük el a társasjáték tábláját!
Mi kell ehhez? Először is tervezzük meg, hány mezőből álljon a pálya, milyen lehetséges útvonalakon haladhatunk, építsük be az esetleges egérutakat, trükköket! Keressünk a témánkhoz illő képeket, amelyeket kinyomtatva felhasználhatunk a mezők felragasztásához. Ha van kreatív, ügyesen rajzoló diákunk, egész biztosan szívesen vesz részt a tervezésben. A rajzok, képek természetesen utaljanak a mezőkön megoldandó feladatokra, megválaszolandó kérdésekre. Mi a Római Birodalom témakörét dolgoztuk fel, az alábbi témakörök köré csoportosítottuk a kérdéseket: legendás római hősök, mondák, római épületek, események, latin idézetek, évszámok, helyszínek. A klasszikus „ Ki nevet a végén!” játékhoz hasonlóan a mezők között elrejthetünk jutalom- és büntető állomásokat is, így a szerencsén is múlik a játékosok sorsa.
- Tervezzünk feladatkártyákat!
A játékosok minden dobás után kártyát húznak, és csak a feladat megoldása után léphetnek tovább. Néhány csapat feladata volt, hogy kreatív kérdéseket állítson össze. Ebben mindenki szívesen vett részt, lelkesen és alaposan dolgozták ki a feladatokat, nem kímélték az osztálytársaikat, bizony komoly tudással kellett rendelkezni annak, aki nyerni akart a küzdelemben!
- Fogalmazzuk meg a szabályokat!
Szabályok nélkül nincs játék! Meg kellett fogalmazni a játékleírást, a játék menetét, amelynek betartására a játékvezetőnek kell ügyelni. Ki, hányszor dobhat, mi a jutalom, mi a büntetés, hányszor lehet próbálkozni, mit fogadunk el helyes megoldásként? Fontos, hogy a szabályokat részletesen és alaposan megfogalmazzuk, és ezeket mindenki el is fogadja, majd be is tartsa! Így elkerülhetjük a vitát és a felesleges veszekedést a csoportban. A 10 év körüli gyerekek erre nagyon fognak figyelni, de mindig lesz olyan is, aki megpróbálja rugalmasan kezelni a szabályokat. Fontos, hogy erre odafigyeljünk, különben kudarcba fulladhat a munkánk.
- Fogalmazzuk meg a szabályokat!
- Állítsuk össze a játékot! Készítsünk bábukat, dobókockát!
Egyszerű dolgokat is felhasználhatunk, kupakot, papírkockát. Mi a parafadugót választottuk.
- A tábla, a kártyák és a kellékek elkészülése után nincs más hátra, mint a játék! Gyakorló órán, összefoglalásként, vagy délutáni elfoglaltságként, bármikor használhatjuk a játékot, sokkal szívesebben dolgoznak majd velünk a gyerekek, mintha ragaszkodnánk a hagyományos számonkérési módszerekhez.
A kérdés nehéz: Játsszunk vagy tanuljunk?
Minden tudásra szükség lesz a játék elkészítéséhez és a játékhoz is! A szabályok alkotásánál figyelembe vettük azt is, hogy viszonylag rövid idő alatt sok gyerek kipróbálhassa magát, így 4-5-6 fős csapatok játszhatnak egyszerre.
A játék nagyon izgalmasan alakult, még a csapatok gyengébb képességű tagjai is szívesen játszottak, figyeltek, hátha hibázáson kapják az ellenfeleket. Ilyenkor jó lehetőség adódik a tanultak ismétlésére. Fontos, hogy nem elég felfedezni az ellenfelek hibás válaszait, de ki is kell tudni azokat javítani!
Néhány forduló lejátszása után a játékvezetői szerepet is bátran rábízhatjuk a gyerekekre A csapatok vegyes beosztása lehetővé teszi, hogy azok a gyerekek is sikerélményhez jussanak, akik kevésbé, nem olyan szívesen szerepelnek.
Ha igazán „saját” játékot szeretnénk, nyomtatás helyett nyugodtan rajzoljunk, színezzünk, vágjunk, ragasszunk a gyerekekkel!
A társasjáték prototípusát a Római Birodalom témaköréhez készítettük el, amelyet aztán a szülőknek is bemutattunk egy témanap keretén belül. Sőt az év során a Honfoglalás című játék is elkészült.
A kérdés nehéz: Játsszunk vagy tanuljunk?
A válasz egyszerű: Játszva tanuljuk!
írta: Fábiánné Morvai Dóra
Pályázat – 2018.
Ha tetszett a módszer, bátran oszd meg barátaiddal a cikket!
Leave a Reply