„Mit csinálhatnak a történelemkönyvek szereplői akkor, amikor nem olvassák őket?”

„Hát te ki vagy?” – Játsszunk történelmet, avagy gamification a történelemórákon

Mottó:
„Mit csinálhatnak a történelemkönyvek szereplői akkor, amikor nem olvassák őket?”

A történelem nemcsak bebiflázandó évszámokból, érthetetlen fogalmakból, végeláthatatlan csatákból és unalmas politikai események sorozatából áll. Minden lecke, minden tananyag mögött érző, gondolkodó emberek izgalmas története rejlik, olyanoké, mint amilyenek mi magunk vagyunk. Néha nem értjük a tetteik mozgatórugóit, néha hibákat követnek el, néha dicsőséges tetteket hajtanak végre, néha pedig csak egyszerűen élik az életüket, és a véletlen sodorja őket a történelem fontos eseményeinek középpontjába.
Mi, történelemtanárok, jól tudjuk ezt. De vajon a gyerekek is így gondolják? Nem hiszem. A mi feladatunk az lenne, hogy ezt elhitessük velük és megszerettessük velük ezt a tantárgyat.

Hogyan hozhatnánk közelebb a történelmet diákjainkhoz? Egyszerű a megoldás: Játsszuk el! Bújjunk bele a szereplők bőrébe, ismerjük meg őket közelebbről!

Gamifictionban rejlő lehetőség

A gamification erre kiváló lehetőséget ad nekünk, ezt sikerült megtapasztalnom tanítványaim segítségével, miután magam is megismerkedtem a játékosítás módszereivel. Igaz, időt kell szánni az előkészületekre, sőt a tanítási órákból is többre lesz szükségünk, mint amennyit a szigorú tanmenetünk előirányoz nekünk, de ha a gyerekek vevők az ötleteinkre és aktívan kiveszik a részüket a munkából, akkor a siker nem marad el, és a gyerekekkel együtt emlékezetes élményeket élhetünk át a történelemórákon.



A francia forradalom játékosítása

Az elsőként kiválasztott 6. osztályos tananyag – amely kellően izgalmas, érdekes és látványosan feldolgozható – a francia forradalom története volt. A magával ragadó történet mindig megfogta a tanítványaimat, de hamar elrettentette őket a sok idegen és érthetetlen fogalom, kiejthetetlen név… Főleg azóta, mióta ez a korszak a 7. évfolyamról az új tananyagbeosztás szerint a 6. osztályosok tankönyvébe került.

Mit tehetünk hát? Mi legyen az első lépés, hogy élvezetessé tegyük az elsőre a száraznak tűnő tananyagot?

Válogassuk ki az események főszereplőit!
A mi osztályunk esetében már ez is komoly fejtörést okozott, hiszen 18 fiúról és 9 lányról van szó. Szükségünk volt tehát ennyi nő-, és férfialakra. Az első órán – miután az eseményeket elhelyeztük térben és időben – minden tanítványom a szerencséjére bízta magát és egy kalapból kihúzta a nevet. Mindenki izgatottan várta, kinek a bőrébe bújhat az elkövetkező néhány hétben. A kihúzott név természetesen egyelőre titkos volt a többiek számára, a feladat pedig adott: „Kutass, nézz utána ki voltál, milyen szereped volt a forradalomban, mit tudhatunk meg rólad, kikkel álltál kapcsolatban, mit tettél, és legfőképpen mi lett a sorsod, mi történt veled?”
Vagyis arra ösztönözzük a gyerekeket, hogy önállóan kutassanak, olvassanak, keressenek a könyvtárban vagy a neten, nézzenek filmet és ötleteljenek, hogyan mutatják majd be a figurát. Ekkor már az eddig kevésbé érdeklődő és lelkes gyerekek szeme is felcsillant és látszott, hogy bennük is felmerült a kérdés: „Ki lehet ez? Egyáltalán férfi vagy nő?”

Az így előzetesen kiosztott feladatot természetesen a gamification segítségével sok játékkal és színes feladatokkal kibővítve dolgoztuk fel. Mindenki feladatbankot kapott, amelyből kedvére és érdeklődésének megfelelően válogathatott a témára szánt idő alatt. A tananyag ismert feldolgozási módszereit IKT eszközökkel kiegészítve megbeszéltük az eseményeket, és közben mindenki fülelt, mikor hangzik el az ő hősének a neve.

„Fel a kezekkel!” – ilyenkor jelzett, és bemutatkozott, elmesélte a többieknek, ki ő, mit lehet tudni róla. Képekkel, idézetekkel, rajzokkal, sőt volt, aki kreatív alkotásokkal kiegészítve tartott kiselőadást, természetesen egyes szám első személyben. Komikus szituációk is adódtak bőven, hiszen az is kiderült, ki kivel állt rokoni kapcsolatban, esetleg ki volt férj-feleség, mint XVI. Lajos és Marie-Antoinette, anya- fiú, testvér, vagy akár ellenségek is összefuthattak a táblánál, mint Danton és Robespierre.

Feladatbank a feldolgozáshoz

A feladatbankot igyekeztem változatosan összeállítani, a cél a témazáró írása helyett/mellett a megfelelő osztályzathoz szükséges pontok összegyűjtése volt. Van, aki a rejtvényfejtésben ügyeskedik, van, aki szívesen rajzol plakátot vagy karikatúrát? Néhányan szívesebben elénekelnék a Marseilles-t? Lenne, aki összeállítana egy korabeli újságot? Puzzle-t, szófelhőt készítene? Akad azért olyan is, aki szívesen olvas, vagy kutat a könyvtárban. Ma már az olyan diák sem ritka, aki ügyesen állít össze önállóan filmet. Miért ne adhatnánk nekik lehetőséget? Miért ne szárnyalhatna a fantázia? Használjuk ki a gyerekek kreativitását! Minden feladat megoldásához szükség van kutatómunkára, aktív önálló vagy csoportos munkára, amely valószínűleg sokkal nagyobb erőfeszítést igényel, mint ülni a tankönyv fölött az íróasztalnál. Bízzunk bátran a gyerekekben, mindenki meg fogja találni a hozzá illő feladatokat!

A téma lezárása

A téma lezárásaként nemcsak jelképesen, de valójában is feltettük a koronát az elvégzett munkánkra. A feladatbankokból lapbookok készültek, ebben gyűltek az alkotások, a megoldott feladatok. A helyi Szaléziánum segítségével el is játszhattuk az eseményeket, itt aztán mindenki jelmezekben a színpadra léphetett, és valóban számot adhatott a tudásáról.

El is játszottuk az eseményeket

Ezt mi magunk is megtehetjük az osztályterem falai között is, főleg, ha számíthatunk kollégáink segítségére is, némi tantárgyi koncentrációval, akár bevonva az ének, a magyar, a technika szakos kollégákat.
A tapasztalatom szerint – amelyet az eltelt idő is igazolt – a gyerekek maradandó élményeket és emlékeket szereztek a projekt során, és a megszerzett tudás is ebben a feldolgozási formában bizonyult a legtartalmasabbanak. Azóta is gyakran választunk hasonló projekttémákat, mint például 1848/49 eseményei, az I. világháború története.

Megéri a befektetett munka, érdemes belevágni!

Mindenkinek ajánlom, próbálja ki magát és diákjait is! Megéri a befektetett munka, érdemes belevágni!

írta: Fábiánné Morvai Dóra

Pályázat – 2018.

Ha tetszett a módszer, bátran oszd meg barátaiddal a cikket!

Hozzászólások

hozzászólás

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*


Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..