Karácsonyi dalok története

Korábbi cikkünkben már olvashattatok érdekességeket a karácsonyi ünnepekről (Történelmi érdekességek a karácsonyról). Most a legismertebb karácsonyi dalaink történetét mutatom be röviden. Ugyanis ünnepi dalainkat már gyermekkorban kívülről fújjuk, eredetüket, keletkezésük idejét, vagy hogy miről szólnak, sokszor mégse sejtjük.



Az első karácsonyi énekek

Az első karácsonyi énekek még a IV. századra tehetők. Azonban ezeket Assisi Szent Ferenc ideje előtt nem énekelték a templomokban. (XXII. sz. vége). Azt gondolták, nem való az ünnep szentségéhez, illetlennek számított. Szent Ferenc viszont a legnagyobb ünnepnek tartotta Jézus születését, ezért a szó minden értelmében ünnepelni hívta a híveket. Míg korábban a templomban megszólaló dalok kizárólag egyházi darabok voltak, Szent Ferenc bevitte a népi öröménekeket az egyház falai közé.

Az otthoni karácsonyi dalok éneklése és hallgatása pedig egy régi angol hagyományból ered, mely során énekkel kívántak minden jót a szomszédaiknak a britek. Ennek magyar megfelelője a betlehemezés. A betlehemi játékokhoz több népdal is keletkezett, melyek közül néhány népdalgyűjtés során vált ismertté.

Magyar eredetű karácsonyi énekek

Mennyből az angyal

Ez a magyar dal tekinthető a legrégebbi hazánkban énekelt karácsonyi éneknek. Sokáig erdélyi eredetűnek tartották, majd az 1798 körül elhunyt Heves megyei boconádi plébános, Szentmihályi Mihály énekeskönyvében bukkantak rá, ezért ma neki tulajdonítják. A kor a zenés játékok elterjedésének időszaka volt hazánkban, a diákok házról házra járva köszöntőénekekkel keresték fel az embereket. A középkori dallamok mellett ekkor már újabb melódiák is felcsendültek, külön énekeskönyvek jelentek meg azért, hogy a fiatalok változatosabb repertoárral tudják szórakoztatni közönségüket. Más forrás szerint a Mennyből az angyal talán még korábbi szerzemény lehet, mert Herschmann István 1767–68-as énekeskönyve is tartalmazta.

Kiskarácsony, nagykarácsony

Gyerekek legtöbbet énekelt karácsonyi dala, a Kiskarácsony, nagykarácsony kezdetű betlehemes pásztordal. Eredetére nincs pontos adat. Annyi bizonyos, hogy Kodály Zoltán a Nógrád megyei Palotáson 1922-ben találkozott vele először, és jegyezte le népdalgyűjteménye számára. A dal érdekessége, hogy a címében szereplő kiskarácsony és nagykarácsony a valóságban két külön ünnepet takar: nagykarácsony december 25., karácsony első napja, kiskarácsony pedig január 1., újév napja.

Ó, gyönyörű szép titokzatos éj!

Magyar templomi ének. Keletkezéséről nem tudunk semmit, szerzője ismeretlen. Dallamának lejegyzését a Gimesi kéziratos gyűjteményben találták meg 1844-ben. Szöveget Czikéné Lovich Ilona írt hozzá 1931-ben.

Pásztorok, pásztorok

Ez a dal az 1800-as évek nagy magyar egyházi “slágergyárosainak” műve: Tárkányi Béla dalszövegírónak, valamint Zsasskovszky Endre és Zsasskovszky Ferenc zeneszerzőknek köszönhetjük. Szerzeményeiket ma is sokan éneklik. Számos karácsonyi daluk közül (pl. Dicsőség mennyben az Istennek stb.) ez a legismertebb. Érdekes, hogy a századfordulón még 3/4-ben (olyan umtatta-umtatta ritmusban) énekelték.

Pásztorok keljünk fel!

Eredetét ennek se ismerjük. 18. századi barokk dallama van, de vannak, akik szerint egészen a reneszánszig nyúlnak vissza a gyökerei, vagy akár még régebbre. Szép példája annak, hogy az úri udvari muzsika hogyan illeszkedett bele a helyi népzenébe. Igazi mulatós, táncos dal.

Dicsőség mennyben az Istennek

Egyházi népi ének, melyet a már említett Tárkányi Béla–Zsasskovszky Ferenc–Zsasskovszky Endre hármas 1855-ben kiadott Katholikus Egyházi Énektárából ismerünk. Szövegét Simon Jukundián ferences szerzetes írta. Az ének egy század alatt elterjedt és 1948 óta a református, evangélikus és metodista énekeskönyvben is szerepel. Egyházi szövege miatt a szocialisa időknek nem volt közkedvelt dala, mégis megmaradt ismert és mindenki által énekelt darabként.

Külföldi eredetű karácsonyi énekek

Ó szép fenyő

Az O Tannenbaum a német nyelvterületek legkedveltebb és legismertebb karácsonyi éneke. Szinte az egész világon ismerik. Dallama ismeretlen eredetű német népdal, mely 1799-ben jelent meg nyomtatásban. Szövege valószínűleg egy O Dannebom című, a fenyőfáról szóló régi germán ódán alapul. Az első versszak 1820-ban jelent meg August Zarnack énekeskönyvében, ezért neki tulajdonítják a szöveget. A második és harmadik versszak feltehetően Ernst Anschütz(en) lipcsei tanár, komponista és költő 1824-ben kiadott műve.

Csendes éj

Josef Mohr osztrák pap írta Stille Nacht címmel, dallamát pedig Franz X. Gruber komponálta 1818-ban. A dalt először az ausztriai Oberndorf beli Salzburg Szent Miklós-templomában adták elő 1818. december 25-én. Mohr igazából már jóval korábban, 1816-ban megírta a szöveget, de csak az 1818-as előadást megelőző estén kérte meg Grubert, hogy szerezzen hozzá dallamot és gitárkíséretet. A legenda szerint ugyanis a templom orgonája elromlott, nagy volt a hó és a kis faluban senki sem értett a megjavításához. Gruber először nem akarta elvállalni Mohr felkérését, mert félt, hogy a híveknek nem tetszik majd a gitárkíséret, de végül beleegyezett, és megírta azt a zenét, mely azóta is (bár a mai valamelyest eltér az eredetitől) az egyik legmeghittebb és legszerethetőbb karácsonyi dalaink egyike.



Csengőszó, csengőszó

A dalt James Lord Pierpoint egy hálaadás körüli szánkóversenyre írta 1857-ben One Horse Open Sleigh (Egylovas nyitott szánkó) címmel. Nem tipikusan karácsonyi nóta, inkább afféle víg téli dal, de az idők során az emberek számára valahogy az év végi ünneppel kapcsolódott össze. Karácsonykor csak az első két versszakát éneklik, mert csak ez illik az ünnepekhez. A címe is a dal eleje lett, Jingle Bells. Arra a csengőfajtára utal, melyet a lóvontatta szánkókon a lovak nyakába kötöttek, hogy az egymással szemben közlekedő szánkók ne ütközzenek össze. A hó ugyanis elnyelte a szánkók és a lovak zaját, így a szemből érkező másik szánkót nem lehetett volna időben észrevenni a csengők csilingelése nélkül.

1965-ben a Jingle Bells volt az első dal, amit az űrből sugároztak, amikor a Gemini űrhajósai elénekelték.

bing crosby - best christmas songs
Bing Crosby

Fehér karácsony

A White Christmas Irving Berlin 1942-es szerzeménye Bing Crosby előadásában a Guinness Rekordok Könyve szerint minden idők legkelendőbb kislemeze volt: 170 millió darabot adtak el belőle.

Hasonló cikkek:
Történelmi érdekességek a karácsonyról
Rudolf, a piros orrú rénszarvas története

 

Ha tetszett, bátran oszd meg barátaiddal a Facebookon, és/vagy lájkold az oldalunkat!

Hozzászólások

hozzászólás

1 Trackbacks & Pingbacks

  1. Történelmi érdekességek a karácsonyról - Törizz otthon

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*


Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..