Kegyetlen börtönládák a XX. század elején

Mongóliában még a XX. század elején is faládákba zárták a bűnözőket, ezzel sokszor éhhalálra is ítélve a foglyokat. A kegyetlen börtönládákat az 1930-as évek végéig használták.



Az 1930-as évekig akár a kisebb bűncselekményt elkövető személyt is ilyen ládába zárták, ahol se ülni, se feküdni, vagy kinyújtani a hátat, végtagokat nem lehetett. Egyetlen nyílás volt a ládán, ahol ételt kaptak a foglyok. Akár hónapokra elzárták ilyen koporsókba az embereket. Legtöbbször életfogytiglan szólt a büntetés, hiszen így élni sokáig nem lehet. Olykor szabadon engedték az elítéltet, aki tartós fizikális sérüléseket szenvedett.

Popular Mechanics Magazin 1914. decemberi címoldala

Egy 1914-es brit kiadványban (Popular Mechanics Magazin) ábrázolták először e büntetési formát. “Az újság arról számolt be, hogy nehéz vaskötésű koporsókba tesznek élő embereket. A foglyok csak néhány percig látják a napfényt, amikor egy kis lyukon keresztül az ételt a koporsóba dobják.”

Börtön Urga városában (1918)

Roy Chapman Andrews egy amerikai felfedező, kalandor és természettudós, aki elsősorban arról az expedíciósorozatról ismert, amelyet a 20. század korai éveiben a részekre szakadt Kínán át a Góbi-sivatagba és Mongóliába vezetett. 1918-ban ellátogatott Urga városába és megnézte a helyi börtönt. Elszörnyülködve mesélt a látottakról és a zsúfoltságról. E látogatásról készült a fenti kép.

Albert Kahn képe 1913-ból

A fenti felkavaró képet 1913 júliusában Albert Kahn francia fotós készítette, aki gyakran utazott egzotikus országokba. Ő volt az első, aki hitelesen dokumentálta a börtöndobozt.

Kahn milliomos bankár volt. Az afrikai gyémántbányák értékpapírjait és illegális háborús kötvényeket értékesített a japánoknak. Így kezdett el utazni 1909-ben. Éppen a színes fotográfiák hajnalán. Így ő volt az első ember, aki a világ messzi tájairól színes képek segítségével dokumentálta a különböző emberi kultúrákat. Csapata 22 év alatt mai napig egyedülálló és értékes gyűjteményt hozott létre – 72 000 színes fényképet és 183 000 méter filmet készített 50 országban.

Egy mongóliai látogatása során történt, hogy találkozott a képen látható éhhalálra ítélt nővel. Mivel Mongóliában igen nagy távolságok vannak, a falvakban pedig nem voltak börtönök, ezért ilyen ládákba helyezték az elítélteket. Ezzel a nővel is egy távoli sivatagban találkozott Kahn. Mellé vízcsészéket tettek a földre, hogy az utazók egy kevés vizet adhassanak neki. A fotós kénytelen volt otthagyni. Antropológusként nem avatkozhatott be egy nép szokásaiba, kultúrájába, törvényeibe, csupán megfigyelhette azt.

A fényképet először 1922-ben a National Geograpic folyóiratban publikálták Mongol rabok dobozban címmel. A kiadó azt írta, hogy házasságtörés miatt bűntették meg a nőt. A történet azóta is vitatott, a fénykép hitelessége viszont nem vonható kétségbe.

Politikai elítélteket ábrázol a The Illustrated London News

A büntetést mindenféle bűnért kimérték, így politikai elítéltek is részesedtek benne. A The Illustrated London News korabeli grafikáján kínai politikai elítéltek láthatók egy mongol erőd előtt.

Kitekintés napjainkra

Mongólia börtönei még korunkban is hírhedtek a kemény körülményekről és a kegyetlen büntetésekről. Például 2008-ban egy gyermek 7 éves börtönbüntetést kapott egy doboz csokoládé és egy üveg bor ellopása miatt elkövetett károkért. A mongol fővárosban, Ulánbátorban a bűncselekményekkel vádolt fogvatartottak kétharmadát bírósági engedély nélkül vetik börtönbe. 2002-ben az Amnesty International jelentést tett közzé a mongol börtönökről, amely felvázolta a fogvatartottak szörnyű bánásmódját. A közlemény szerint nem szokatlan, hogy a fogvatartottak halálra éheznek.

Ha érdekesnek találtad a cikket, oszd meg bátran a barátaiddal is! Köszönjük, ha másoknak is ajánlod a bejegyzést.
Várunk a Facebook oldalunkon is!

Hozzászólások

hozzászólás

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*


Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .