Közismert játékok történelemórára hangolva

Az alábbiakban ismert játékok töris változatait olvashatod el, melyek az egész osztályt jól megmozgatják és gyors, egyszerű játéklehetőséget nyújtanak.

Ország-város

Régi játék, melyet papíron kell játszani. Egy tanuló elkezdi az ábécét hangosan, majd némán folytatja magában. Tetszőleges idő után leállítják. Amelyik ekkor az aktuális betű, azzal kezdődő szavakat kell írni egy táblázatba (Eredeti játékban: ország – város – fiú – lány – állat – növény – híres ember, stb.) Történelmi játék esetén a következő kategóriák szerepelnek a játékban: ország – történelmi hely – történelmi személy (uralkodók sorszáma nem számít a kezdőbetűnél) – történelmi fogalom. Bizonyos idő eltelte után (kb. 3 perc) következik az egyeztetés. Csak akkor jár pont egy megoldásra, ha a megfelelő betűvel kezdődik és másik játékos nem írta. Minden sor végén összeszámoljuk a kapott pontokat, majd a játék végén az összes kör pontját. Egyénileg, párban és csapatban is játszható játék.

Tabu – A kimondhatatlan szavak játéka

A Tabu, a tiltott szavak játéka, melynek töris verzióját is kipróbálhatod. Többféle játékszabállyal játszható, én a kereskedelemben kapható Tabu játék szabályát vettem figyelembe.

Ebben csapatok mérik össze tudásukat és fantáziájukat. Az osztályt egyenlő nagyságú és tetszőleges létszámú csoportokra kell bontani. Minden csoportból egy játékos fogja elmagyarázni a töris meghatározást, a többi csoporttag pedig igyekszik kitalálni az adott időkereten belül (1-2 perc). Közben az ellenfél is árgus szemekkel és fülekkel figyeli a hibázást!

A kiválasztott játékos kap egy kártyát, melyen egy történelmi feladvány (kifejezés, személy, esemény, fogalom, stb.) szerepel és néhány másik szó, amelyek könnyen kapcsolódnak a feladványhoz. Ezeket a kártyán szereplő szavakat és a feladványt nem szabad kimondania a játékosnak, nélkülük kell elmagyaráznia a kitalálandó kifejezést! A csapattársak kérdezhetnek is, a kérdésre szinte gondolkodás nélkül kell válaszolni – a legkézenfekvőbb szavak pedig tabuk. Ügyesen kell segíteni a csapatnak, hogy kimondják a pontos kifejezést még az idő lejárta előtt. Ehhez szükség van fantáziára is. Ha mégis elhangzik egy tiltott szó, az ellenfél jelez.

Egy könnyű példa:

Feladvány: Aranybulla.
Tabu szavak: törvény, II. András, 1222, szerviens, bulla, arany
Helyettük használható kifejezések pl.: nemesfém pecséttel ellátott okirat; III. Béla fia adta ki; a király a nemesség jogait fogalmazta meg benne, stb.
Természetesen csak bemelegítő körben érdemes ilyen könnyű feladványt adni 🙂 .

Tűz-víz-repülő

Roppant egyszerű játék, aminek az alapjátékát szerintem mindenki játszotta gyerekként testnevelésórán.

A tábla mindhárom szárnyára felírunk egy-egy történelmi nevet (pl. Kossuth-Széchenyi-Deák), vagy népet (pl. ókori görögök-ókori Róma-ókori Egyiptom), stb. A tábla bal oldali szárnya szimbolikusan a “tűz”, középső része a “víz”, jobb szárnya a “repülő” – ezeket a jeleket fel is rajzolhatjuk. Majd gyorsan egymás után állításokat fogalmazunk meg, melyre érdemes egy gyűjteménnyel készülni. Ha az elhangzott mondat a “tűzre” jellemző, akkor le kell ülnie a tanulóknak. Ha a “vízhez” kapcsolódik, akkor fel kell állniuk, ha pedig a “repülőhöz”, akkor le kell guggolniuk a diákoknak. Aki téveszt, vagy túl lassú, az kiesik. Az nyer, aki a legtovább bírja.

A játék nem csak az agyat, hanem a lábakat is megtornáztatja.

Tűz-víz-repülő visszafelé

Lehet csoporttal, vagy egyénileg játszani. A táblát az előző játékhoz hasonlóan három részre osztjuk. Minden tanuló feláll a helyén. A nevelő a címben szereplő három szó közül mond egyet és megnevez egy tetszőleges tanulót, akinek olyan történelmi személynevet / eseményt / helyszínt / meghatározást kell gyorsan válaszolnia, amely a megadott szóhoz kapcsolódik. Ha valaki nem tud gyorsan válaszolni, vagy helytelenül válaszol, vagy már elhangzott választ ad, akkor kiesik, azaz leül. Az nyer, aki a legtovább állva marad/ illetve az a csapat nyer amelyiknek a legtovább állva marad a játékosa.

Székfoglaló másképp

Szükséges eszközök: székek a gyerekek létszámának megfelelően, tábla és kréta.
Ajánlott játékosszám: tetszőleges
Ajánlott életkor: 5-8. évfolyam
Helyszín: tanterem

A játék leírása: A terem két szélére, egymással szemben helyezzünk el egyenlő arányban székeket. Összesen 2x annyit, mint ahány gyerek a játékot játssza. Mivel ennyi szék nem biztos, hogy akad a teremben, bátran használjuk az asztalokat is hozzá. A játék kezdetén mindkét széksornak adunk egy-egy párba állított történelmi személynevet (pl. Kossuth-Széchenyi), vagy évszámot (pl. 1526-1541), vagy helyszínnevet (pl. Solferino-Königgrätz), vagy fogalomnevet (pl. alkotmányos királyság, abszolút királyság) – a könnyebb megjegyzés végett fel is írhatjuk a táblára. A gyerekek középen, mindkét széksortól egyenlő távolságban járkálnak. A játékvezető bekiabál egy kérdést, melyre az egyik széksor neve adja a választ (pl. 1. széksor: Mária Terézia, 2. széksor: II. József; játékvezető: 1740-ben került trónra). Ekkor a gyerekek megpróbálnak egy szabad helyet találni maguknak valamelyik oldalon. Az esik ki, aki rossz oldalra ült le (akár többen is). Ha ilyen nincs, akkor az, aki utolsóként ült le a helyes oldalon. A széksornak minden kérdésnél adhatunk új nevet, de időt megtakarítva akár több kérdéshez is felhasználhatjuk ugyanazt a két válaszlehetőséget. A játék győztese az a diák lesz, aki a legvégére bent marad a játékban. Ne feledkezzünk meg a kiesett játékosokról sem. Nekik is legyen a teremben kialakított hely.

Óh, te drága Klementina

Egy régi játék leporolva és történelmi köntösbe bújtatva. 🙂

Minden csapat kap egy történelmi eseményt (pl.: Aradi vértanúk kivégzése, Világosi fegyverletétel, stb.). Első lépésként a csapatok összeállítanak egy-egy nagyon rövidke jelenetet az eseményből, melyben a csoport tagjai lesznek a szereplők. A tanár mindösszesen néhány cetlivel készül, amelyekre különböző stílusirányzatok, azaz rendezői instrukciók vannak ráírva (pl.: népies, rockos, néma, kísérteties, részeges, énekes, vontatott, mélabús, vicces, stb.). Amikor elkészültek a forgatókönyvek, minden csapatból választanak a gyerekek egy rendezőt, aki a másik csapatnak fog minimális rendezői instrukciót adni. Az egyik csapat rendezője elkezdi a forgatást: kihúz egy cetlit és ismerteti a kiválasztott stílust a másik csapat szereplőivel, akik ekkorra már felálltak a jelenethez. Majd mondja a rendező, hogy “Csapó1”. Erre az instrukciónak megfelelő stílusban előadják a jelenetet a tanulók. Egy ponton megszakítja a rendező a jelentet és húz egy újabb cetlit: “Nem jó, nem jó! Ez túl unalmas/lassú/hangos…. . Legyen inkább (itt egy másik stílust mond a rendező) ….! Csapó2, Csapó3…stb.”. Majd ugyanazt a szöveget újra előadják már az újabb stílusnak megfelelően. Többször is eljátszatjuk. Utána jöhet egy másik csapat egy másik jelenettel, újabb rendezői utasításokkal.
Garantáltan fergeteges 45 percet lehet eltölteni ezzel a régi, tábortűz mellett játszott játékkal.

Szócsata

A Szócsata egy viszonylag új társasjáték. Történelemórán csapatjátékként lehet alkalmazni. A játék lényege, hogy kérdések hangoznak el, melyben megadják a válasz kezdőbetűjét is. (Pl. A legmagasabb rangú uralkodó. “Cs-vel”. – Válasz: császár.) Amelyik csapat játékosa a leghamarabb mondja meg a választ, az kap pontot. A kapott pont értéke a válasz gyorsaságától függ, mely 10 és 1 pont között van. Aki 1 ms alatt válaszol, az 10 pontot kap, aki 2 ms alatt, az 9-et és így tovább.
Ehhez a gyakorlatban természetesen szükség van egy időmérő eszközre. Vagy egy stopperórát, vagy egy online időmérőt javaslok hozzá (pl. Stopwatch), melyet vagy a tanár, vagy egy erre kiválasztott diák kezel. Amint meghallja bármelyik csapattól a helyes választ, megnyomja a Stop gombot és leolvassa a jelzett másodpercet. Utána egy titkárnak kinevezett diák kiszámolja, hogy az mennyi pontot ér és felírja egy táblázatba. A játék végén kiszámolja az összpontszámot. A kérdező lehet a tanár, vagy egy program segítségével (pl. Power Point) előre elkészítjük a feladatokat.