Közmondások a vegyesházi királyok korából

1301-1526 közötti időszakot a magyar történelemben a vegyesházi királyok koraként is szokták emlegetni. Vencel trónra lépésétől II. Lajos király haláláig tartó időszakot értjük alatta. Az elnevezés onnan származik, hogy ebben az időszakban egy dinasztiának sem sikerült olyan tartósan megszereznie a magyar trónt, mint előtte az Árpád-háznak (1000-1301) vagy utána a Habsburgoknak (1526-1918).

A vegyesházi királyok korának (Anjou-kor, Zsigmond-kor, Hunyadiak kora, Jagelló-kor) az ismert és kevésbé ismert közmondásait és azok eredetét gyűjtöttem össze. Nem meglepő, hogy a legtöbbjük Mátyás király nevéhez kapcsolódik.



Fabatkát sem ér

Jelentése: semmit se ér.
batka a 16. században létező pénznem. Kis értékű sziléziai és csehországi aprópénz volt – egy krajcárért 3-4 darabot adtak belőle. A cseh pénznek babka (‘garas, fillér’) volt a neve, azonban már a régi magyar nyelvben is önállóan élt a szó és elhasonulás útján lett batka. Már a 16. században felvette a “csekély érték” jelentést. Ezt csak megerősítette a fa- előtag mint a valódinál is értéktelenebb utánzat jelzése.

Kapcsolódó kép
Krajcárok

Csóri csukának nincs mája

Akkor használatos, ha valaki szemrebbenés nélkül hazudik.
Egy történet szerint a csóri fogadóban megszállt egyszer Mátyás király és csukamájat akart enni csupa tréfából, mert jól tudta, hogy azt a szakácsné igen szereti. Erre a szakácsné azt felelte, hogy nincs mája a csóri csukának. Mire a király: de ha úgy, akkor a palotai pálcának sem lesz száma. A csukamáj természetesen az asztalon termett.
Csóri tót falu Nógrád-megyében.

Sok van a rovásán

Gyakran használjuk ezt a kifejezést akár anyagi tartozások felemlegetésekor, akár erkölcsi hibák számbavételekor.
Az adózás története vezet el az eredetéhez. Az adózást Magyarországon Károly Róbert vezette be. Ő veretett firenzei mintára állandó aranypénzt, a florentinust, magyarosan forintot. Ezzel lemondott a pénzváltás hasznáról. Míg korábban a királyi kamarák a pénzcserét igen magas haszonnal bonyolították, az állandó aranypénz bevezetésével a kamara haszna megszűnt, ennek pótlására szolgált az adó.

Képtalálat a következőre: „rovásfa”

Mivel a parasztok abban az időben nem tudtak írni, az adótartozást rovásbotra vésték. Ez hosszú, négyszögletes pálca volt. Egyik végén kezdték a rovást. Az első jobbágyportánál kezdtek vésni a pálcára, melynek az egyik oldalára rávésték a forint tartozást, a másik oldalára a dénárokat jelölték. Majd egy függőleges vonallal a pálca mind a négy oldalán lezárták ezt a rovatot. A következő jobbágyportánál ugyanezt tették. Ha üres, vagy elhagyott telekhez értek, a rovásboton is üres helyet hagytak, csak a lezáró vonalat vésték rá. Ez volt az adókirovás. Amikor az adót befizették, a rovásbot harmadik oldalán, amely eddig üresen állott, a befizetett forintokat, a negyedik oldalán pedig a dénárokat tüntették fel. Ezt nevezzük az adó lerovásának. Az adók rendezése után a rovásbotot a falusi bírónak adták át megőrzésre.

Hasonló kifejezések:
– Az utat róni kifejezés is arra utal, hogy az adószedők házról-házra jártak.
– Kiróják és leróják az adót: Az adószedők végigjárták a falut és közben kivettették az adót, illetve a jobbágyok megfizették az adót.
– Sok van a rovásán: nemcsak anyagi tartozást jelenthet, hanem csínyeket, huncutságokat, sőt jelentheti erkölcsi hibák számonkérését is.

Föltette az Orbán süvegét

Hogyha valaki nagyon felöntött a garatra, azt mondják: Ez is feltette az Orbán süvegét.
II. Ulászló koronáztatásakor (1490), ahogy szokás, a püspökök mind fejükön viselték a püspöki süveget, kivéve Dóci Orbánt, az akkori egri püspököt. Ugyanis az ő süvegét inasa részegen hozta utána és részegségében a püspöki süveget ura helyett saját fejére tette fel.

Püspöksüveg a 16. századból

Egy fej sem illik úgy a nyakunkhoz, mint a magunké

Akkor használatos, ha valaki nehezen akarja elvállalni a megbízatást és próbálja magát kimenteni.
Hunyadi Mátyás követségbe akarta küldeni Kinizsi Pált a törökhöz. Mikor a hadvezér nehezen állt kötélnek, Mátyás azzal biztatta, hogyha netalán életét vesztené, a fejéért harmincezer törökét vágatja le. Kinizsi ekkor mondta Mátyás királynak: “Harmincegyezer fej közül egy sem fog illeni az én nyakamra.”

Ebnek eb, papnak pap a barátja

Jelentése: Mindenki a hozzá hasonlóval barátkozik.
A források szerint Mátyás király mondta Thuz János nevű főemberének, aki nőtlen volt: “Te is nőtlen vagy, mint a papok, társalkodjál velök.”

Disznónak, fösvénynek holta után haszna

Használata: A fösvény embert illetik ezzel a korholó mondással.
Mátyás király hadvezére volt Magyar Balázs, akit Kosztolány (Trencsén vármegye, ma Szlovákia) ellen küldött, hogy onnan a cseh ellenséget kiverje. Magyar Balázs, mivel nem tudhatta, hogy mennyi ideig fog tartani a hadjárat, fiára bízta uradalma irányítását. A szerencsés hadjárat után hazatért és látta, hogy míg oda volt, fia, István, temérdek sok pénzt zsugorgatott össze. Erre nagyon megneheztelt rá és fiát e szavakkal dorgálta meg: “Fiam! A pazarlás az esztelenség gyümölcse, de a fösvénység alacsonylelkűségnek a jele. Fiam! A fösvény hasonlít a hizlalt disznóhoz, mert mind a kettőnek holta után van haszna.”

Szaladj török! Inadban János vajda

Akkor használják, ha valakit ijesztgetni akarnak.
János vajda alatt Hunyady Jánost, a “törökverőtőt” érti a szólás, akitől a törökök nemhiába féltek. Hunyadi félelmetes hírnevet szerzett magának a török feletti sorozatos győzelmeivel (1441-1444) és a világhírű nándorfehérvári diadal által. Állítólag a török gyerekeket is Hunyadi Jánossal riogatták, ha rosszul viselkedtek.



További történelmi eredetű közmondás:

Hogyan használd fel a közmondásokat történelemórán? Ötleteket ITT találsz!

Segíts, hogy még több szülőhöz és pedagógushoz eljuthassanak ötleteink, módszereink! Lájkolj bennünket és kövess a Facebookon is! Köszönjük!

Hozzászólások

hozzászólás

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*


Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..