magyar városok

Magyar városok jelzői a történelem tükrében

A dicső múlt sokszor hagyta névjegyét egy-egy város elnevezésén. Több városunk nevéhez azonnal eszünkbe jut még egy jelző is, amit valamilyen különleges történelmi eseménynek köszönhetően kapott a város. Miért kapta az a település a nevén kívül a jelzőt is? Ennek járunk utána ebben a cikkben.



Határainkon innen:

EsztergomEsztergom: Szent István városa

Babits Mihály szavaival élve:
Az első szent király itt született, s azóta
szent város ez…
(Szent király városa)

Az ország egyik legjelentősebb történelmi múlttal rendelkező városa. Géza fejedelem tette székhelyét Esztergomba és itt született meg államalapító királyunk. Itt is keresztelték meg Vajkot, aki a keresztségben az István nevet kapta. István és Gizella esküvőjére is e városban került sor, valamint itt koronázták meg első királyunkat.

A magyar államiság bölcsője volt Esztergom. Ebben a városban született meg a Magyar Királyság.
Az Árpád-korban Magyarország fővárosa, az ország első fővárosa volt.

Székesfehérvár: A királyok városa

Székesfehérvár története is az Árpád-korra nyúlik vissza. A magyar királyokat egykor itt, Székesfehérváron koronázták meg, az István király által építtetett bazilikában és itt volt a királyok temetkezési helye is. A törvénynapokat, a legfontosabb állami eseményeket, királyi esküvőket is Székesfehérváron tartották meg.

Veszprém: A királynék városa

I. István feleségének, Gizella királynénak köszönheti Veszprém a kitüntető címet, a királynék városa jelzőt. A Veszprémben álló Szent Mihály székesegyházat Magyarország legrégebbi templomaként tartják számon, melyet Gizella királyné építtetett. Ez a székesegyház volt a királynék koronázó temploma, és egyben temetkezési helye is. A királynék koronázásának előjoga a veszprémi püspököket illette meg

Debrecen: A kálvinista Róma, a reformáció városa

Debrecen

Debrecenbe igen korán eljutottak a reformáció eszméi, ez a város volt a magyarországi reformáció bástyája. Elhelyezkedésének köszönheti, hogy a Habsburgok által kezdeményezett ellenreformáció nem ért el Debrecen városáig, az itt lakók nyugodtan gyakorolhatták vallásukat. Debrecen ma is egyházi központ. Itt található az ország legnagyobb református temploma.

Komárom: Az erődök városa

Komárom városát a Duna szeli ketté. Ma már két országban található a két városrész. Északon az Öregvár, az Újvár (török-kori), valamint a Nádor-vonal maradványai találhatók, míg délen a Csillagerőd (Napóleon idejéből), az Igmándi erőd és a legnagyobb, a Monostori erőd (a szabadságharc után épültek). Az erődrendszer tehát hat részből áll, ezek közül három található ma Magyarországon, Dél-Komáromban.

Balassagyarmat: A legbátrabb város (Civitas Fortissima)

1919. január 29-én felszabadult Balassagyarmat az idegen uralom alól. Katonák, vasutasok, egyszerű polgárok fogtak fegyvert önszántukból és űzték el a várost megszálló cseheket, így a város a trianoni béke megkötése után is Magyarország része maradt. Ezt a felkelést a hazaszeretet, az összefogás, a katonai vitézség példájaként tartjuk számon, ezért adományozta az országgyűlés Balassagyarmatnak a legbátrabb város (Civitas Fortissima) címet.

SopronSopron: A leghűségesebb város (Civitas Fidelissima)

Az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés értelmében Sopront a szomszédos Ausztriához csatolták. 1921-ben azonban a város és a környék lakói népszavazással dönthettek arról, hogy melyik országhoz akarnak tartozni. A lakosság Magyarországra szavazott.
“A nemzetgyűlés a népszavazás emlékét törvénybe iktatta, és Sopronnak a Civitas Fidelissima (Leghűségesebb város) címet adományozta.”

Tata: Élővizek városa

Kevésbé tűnik történelmi jelzőnek az élővizek városa cím, azonban a város jellegét és 9 tavát az Eszterházy grófi családnak köszönheti. A tatai vár és az Öreg-tó vidéke lápos, mocsaras, nádas területet volt. 1747-ben a kincstár és Esterházy József kezdeményezésére lecsapolták gazdasági felhasználás céljából. Később körtöltésekkel 65 hektáron 9 halastavat alakítottak ki. A tavakat összekötő patakok vizére pedig számos vízimalmot építettek. Így nyerte el Tata az élővizek városa jelzőt, vagy más szóhasználattal élve, a tavak városa elnevezést.

Határainkon túl:

Pozsony: A koronázási város

Pozsony

Az ország három részre szakadása után Pozsony lett a Királyi Magyarország fővárosa. Itt hívták össze az országgyűlést, itt működtek az országos hivatalok (Királyi Helytartóság, Királyi Kamara). Pozsonyban őrizték a Szent Koronát és itt  – a pozsonyi Szent Márton székesegyházban – koronázták a magyar királyokat több mint két évszázadon keresztül. (E városban alakult meg az első felelős magyar kormány is 1848-ban.)
Érdekesség: A Szent Márton székesegyház tornyán a magyar korona található csúcsdíszként.

Nagyszombat: Kis-Róma

A török megszállás idején az érsekség székhelyét Nagyszombatra helyezték át és körülbelül három évszázadon keresztül egyházi központként tartották számon a várost.
A városban számos templom található, ami szintén hozzájárul a jelző – Kis-Róma – elnyeréséhez.

Gyulafehérvár: A fejedelmek városa

A város valamikor az Erdélyi Fejedelemség fővárosa volt. Az erdélyi fejedelmek székhelye, később temetkezési helye lett. Itt nyugszik: János Zsigmond, Báthori András, Báthori Kristóf, Bocskai István, Bethlen Gábor és I. Rákóczi György. (Többi fejedelmünk nyughelyét a történelem vihara máshol jelölte ki.)

Nagyvárad: Szent László városa

A város monostorát I. (Szent) László magyar király alapította. 1083-ban István király szentté avatása kapcsán a templomnak adományozta a Szent Jobbot. Ő helyezte ide a Bihari érsekség székhelyét is. Szent László király végső nyughelye 1106, vagy 1113 óta szintén a városban található. Váradi sírja 1192-től, szentté avatásától kezdve zarándokhely.

Kolozsvár: Kincses Kolozsvár

A XVI. század végéig Kolozsvár volt az erdélyi ötvösművészet központja. Nyilván ezzel is összefügg a kincses Kolozsvár elnevezés, mellyel a várost az egykori források illették.
Későbbi történelmi szerepe új értelemmel is megtöltötte a jelzőt. Az önálló Erdélyi Fejedelemség kora egyben Kolozsvár fellendülését is jelentette – ebből az időszakból származik a kincses Kolozsvár megnevezés is.
A fejedelemség első városa volt (“Civitas Primaria”). Noha a székváros nem Kolozsvár volt, mégis több országos jelentőségű esemény helyszíne volt: Hunyadi Mátyás és Bocskai István szülővárosa, unitárius vallás bölcsője, Izabella királyné koronázóvárosa (egyes források szerint),  itt választották fejedelemmé Bethlen Gábort és I. Rákóczi Györgyöt, itt fejezték le Báthory Istvánt, 80 országgyűlés helyszíne, az értelmiség központja és a híres Kolozsvári testvérek szülőhelye. Itt található az első magyar kőszínház, az első magyar nyelvű könyvnyomda (Heltai Gáspár) és Erdély első egyeteme. A város megjelenésében is kincseket rejt.

Arad: A vértanúk városa

Nem akad olyan magyar ember, aki ne hallott volna az aradi vértanúkról, akiket 1849. október 6-án kivégeztek ki. 12 magyar tábornok és egy ezredes, akiket az 1848–49-es szabadságharc leverése után, az abban játszott szerepük miatt ítéltek kötél, vagy golyó általi halálra. Bár ezen honvédtisztek száma tizenhat, a nemzeti emlékezet mégis elsősorban a ’49. október 6-án kivégzett tizenhárom honvédtisztet nevezi aradi vértanúknak. Név szerint: Knezić Károly, Nagysándor József, Damjanich János, Aulich Lajos, Lahner György, Poeltenberg Ernő, Leiningen-Westerburg Károly, Török Ignác, Vécsey Károly, Kiss Ernő, Schweidel József, Dessewffy Arisztid, Lázár Vilmos.



Nándorfehérvár: Magyarország déli kapuja

A Duna és a Száva összefolyásánál található város helyzetéből adódóan a Magyar Királyság kulcsának számított, stratégiai jelentősége miatt Nándorfehérvár volt Magyarország déli kapuja.
Nándorfehérvár 1456-os ostroma dicső fejezete a magyar történelemnek, ebben az évben sikerrel verték vissza a magyarok a túlerőben lévő törökök támadását. Az ország kulcsát sikerült megőrizni, a török évtizedekig nem próbálkozott újra hasonló támadással.
1521-ben végül sikerült a török hadaknak elfoglalniuk a kulcsfontosságú várat, ezzel rést ütni a déli végvárvonalon, amely hamarosan összeomlott. Megnyílt az út az ország belseje felé.

Köszönjük, ha barátaidnak is ajánlod a bejegyzést és megosztod! Várunk a Facebook oldalunkon!

Képek: Pixabay.com

Hozzászólások

hozzászólás

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*


Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..