Miért nehéz a történelmet tanulni?

Miért nehéz a történelmet tanulni? Miért? Nehéz?

„A történelmet csak tanulni kell!” – szokták mondani. „Nem kell megérteni, csak szorgalom kérdése.” Biztosan helyes ez a vélekedés? Miért van mégis számtalan gyerek, aki nem tud megbirkózni a történelemtanulás nehézségeivel? Miért kell sokszor szülői segítség a tanulásához?

Természetesen vannak gyerekek, akiknek egyáltalán nem nehéz a történelmet megtanulni. Ők órán meghallgatják és már meg is jegyezték. Másoknak könyvből megy gyorsan a tanulás. Az agyuk olyan, mint a szivacs – magába szívja az évszámokat, fogalmakat, eseményeket, stb. Azok viszont, akik érdeklődése, képessége eltér, gyakran küzdenek a töri tanulásával. Nekik nehéz történelmet tanulni.



Mi a nehéz a történelem tanulásában?

Első szaktárgy:

A történelem az első szaktárgy, amely belép a felső tagozatban. Új tantárgy, új feladatokkal, új módszerekkel, új tanárral. Természetes az átmeneti nehézség. A tanuló szokatlan szakrendszerű oktatással találkozik, amelyhez társul az olvasás nehézsége. Míg alsó tagozaton az olvasásórák elsődleges célja az olvasástanulás volt, addig felsőben már a tanulás eszköze az olvasás. A gyerekekben az olvasott szöveg értelmezése, majd szakszerű elmesélése életkoruknál fogva nem alakul ki megfelelő mértékig. Ha egy gyereknek lemaradása van a szövegértés terén, akkor természetes, hogy egy szaktárgy tanulása során is lemaradása adódhat. Márpedig a szaktárgy megköveteli a képességek meglétét. A tanulókat meg kell tanítani a tankönyv használatára, a lényeg kiemelésére, a képek és szaknyelv felhasználására, a mellékletek, térképek elemzésére. Sajnos minden tantárgyra, így a történelemre is igaz, hogy a tananyag erőltetett üteme miatt sokszor nincs elég idő az órán a bevésésre. Itt van nagy szerepe a szülőnek, aki – ha időben felismeri a problémát -, sokat tud segíteni. Felsőbb évfolyamoknál se késő elkezdeni!

Önálló otthoni tanulás szerepe megnő:

Alsó tagozatban a tanulók általában már órán elsajátítják a tananyagot, s otthonra elsősorban az írásbeli feladatok elvégzése marad. Felső tagozatban is arra törekszünk, hogy már órán megértsék a legfontosabb ismereteket, a tananyag mennyisége és sajátossága miatt azonban az otthoni önálló munka sokkal nagyobb hangsúlyt kap. A továbbhaladásnak elengedhetetlen feltétele lesz. Ha egy gyerek otthon nem szán elég időt a tanulásra, akkor lemarad. Az, hogy kinek mennyi az „elég idő”, egyénenként változó. Aki órán többet meg tud jegyezni, annak otthon néhány perc is elég lehet. Aki viszont nem tud rendesen odafigyelni órán és nem tud könnyen megjegyezni olvasott szöveget sem, annak sokkal több idő lesz az „elég idő”. Ezt a tanulásra szánt időt már csak a szülő tudja ellenőrizni (vagy a napköziben a nevelő). Tehát 5. osztályban nem árt a már 4. osztály során önállóan tanuló gyereket is leellenőrizni eleinte, és ha kell, megtanítani neki, hogyan végezze el eredményesen és (újra) önállóan a munkát.

Mechanikus, vagy értelmes tanulás:

Alsó tagozatban a szöveg tanulása mechanikus jellegű, azaz a gyerekek sokszor elismétlik, akár szó szerint is az anyagot. Felső tagozatban a gondolati emlékezetnek van fontos szerepe. A tanuló a megértés alapján, szabad megfogalmazással adja vissza a tanultakat. Ez egy magasabb szintje a tanulásnak. Ha a szülő leellenőrzi gyermeke tanulását, akkor figyelje meg, hogyan adja vissza a tankönyv/vázlat szövegét! Cél, az értelmes tanulás elsajátítása!

Hogyan segítsd az értelmes tanulás kialakulását?

  • követeld meg, hogy a vázlatot kerek egész mondatokként mondja fel;
  • várd el, hogy a kérdésekre egész mondattal válaszoljon;
  • használja az újonnan tanult fogalmakat, kifejezéseket;
  • lényegkiemelés: nem egyenlő a vastagon szedett szöveggel, helyette segítsd, hogy saját maga meglelje a lényeges gondolatokat:
    • Segítheted úgy, hogy egy bekezdés olvasása során valamely kérdésre keresse a választ, amelyet te fogalmazol meg neki. Majd olvasás után a gyerek maga fogalmazza meg a választ. Ha ez megvolt, keressétek meg a szövegben a pontos megfogalmazást.
    • Lehet fordítva is csinálni. Elolvassátok a bekezdést és gyermekednek magának kell feltennie kérdéseket az olvasottakkal kapcsolatban. Utána keressétek meg rá a választ a szövegben.
  • a gondolkodva tanulást segítik a tankönyv képei, ábrái és térképei – beszélgessetek róla!

Eleinte a tanagyag visszaadása könyvízű lesz. Ez természetes. Nem is érdemes még erőltetni, hogy saját szavakkal mondja el a tanulnivalót. Fokozatosan azonban át kell térni a magolásról az összefüggésekre. Ez az idő függ gyerektől, következetességtől és módszertől is.

Vázlat készítése

A tanuló 4. osztály végére ritkán tanul meg olyan vázlatot készíteni, ami szaktárgyakhoz használható lenne. Hiszen ott elsősorban az olvasmány részegységeinek adnak címet. Ezért nem is képes vázlatot írni és nehezen is tud tanulni belőle. A diák általában nem tudja még kiegészíteni a vázlat szövegét kerek egésszé. Helyette megoldás lehet, ha gyermeked inkább kis rajzot készít.

Amikor már kialakulóban van az értelmes tanulás, a gyerek egyre inkább képes lesz a vázlatírásra, sematikus rajzok készítésére is. Eleinte készíts neki egy vázlatkeretet, amit maga tölt meg tartalommal. Aztán majd csak fő pontokat adj. Így lassacskán képes lesz az önálló vázlatírásra is. Nagyjából 6. osztály során kell ide eljutni (de egyénenként eltérhet).

Ugyanez a helyzet a vázlatból való tanulással is. Tehát ez sem megy egyik napról a másikra, csak azért, mert felső tagozatos lett a gyerek. Ha órán készül vázlat, akkor két lehetőség kínálkozik a megtanulására:

Az egyik, hogy eleinte inkább a könyvre koncentráltok. Ha már azt megtanulta, akkor add feladatul gyermekednek, hogy a kész vázlatot olvassa fel és egészítse ki saját szavaival. Így kialakul a vázlatból való tanulás képessége.

Másik lehetőség, ha a vázlat egy-egy címszavát felolvassa gyermeked, majd hozzá a tankönyv megfelelő bekezdését elolvasva, kiegészítitek annak szövegét kerek egésszé. A lecke végére érve újra megpróbálja, de már fejből és csak a hiányosságokat keresitek meg ismét a tankönyvből. Addig ismételve, amíg önállóan nem megy. Ezzel a módszerrel is kialakul a vázlatból való tanulás képessége.

Próbáljátok ki mindkettőt, hogy lásd, melyik megy gördülékenyebben.

Történelemfogalmak tanulása

Sokszor használ a történelem olyan fogalmakat, amelyek ugyan nem ismeretlenek a tanulók számára, de tartalmatlanok. Ilyen például a nép, állam, társadalom, stb. Figyelj oda rá és ezeket az egyértelműnek tűnő kifejezéseket is ellenőrizd le, hogy valóban érti-e gyermeked (az új fogalmak mellett). Mindig számára is értelmes mondatokat tanuljon meg, mert csak ez lesz tartós tudás!

Természetesen a tanulás során törekedj a játékos, élményszerű gyarapodásra. Az oldalunkon ehhez számtalan gyakorlatot kínálunk.

Ha szükséges, nem csak 5. osztályban, hanem bármelyik évfolyamon segítsd gyermeked tanulását. Támogasd és ha már megtanult tanulni, engedd el bátran! Már egyedül is menni fog neki!

Figyelmedbe ajánlom:

Történelemtanulást segítő ötletek:

Remélem hasznosnak találtad a bejegyzést! Amennyiben tetszett, bátran oszd meg ismerőseiddel! Várunk Facebook oldalunkon is!

Hozzászólások

hozzászólás

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*