A ceglédi fogolytábor téglafalainak egyik felirata

Pályázat – A ceglédi fogolytábor

„Itt szenvedtem orosz fogságot”

A ceglédi fogolytábor emlékhelyén jártam

Egy nyári reggelen látogattam el a Cegléd külvárosában található épületegyütteshez, ahol hosszú évtizedekkel ezelőtt foglyok százai éltek és szenvedtek. A kissé romos állapotú épület hangulata kísérteties és szomorú is egyben, de mégis remekül beleillik a tájba, jobban mint akármelyik újonnan épített ház. Talán meglepő az összehasonlítás, de a hely az egyik kedvenc sorozatom a „The Walking Dead” díszleteit juttatta eszembe. A környék békés és csendes, a közelben lakók nem háborgatják az emlékhely nyugodt légkörét.


Az egykori fogolytábor egyik romos épülete

A ceglédi fogolytábor

1944-től 1946-ig fogolytábor működött Cegléden, melynek lakói az épület tégláiba vésték a nevüket, ezzel emlékeket hagyva hátra az utókor számára a hadifogság borzalmairól.
A vésetek készítői többnyire ártatlan civilek voltak, akiket a háború után munkára fogtak. A hadifoglyokat két épületben, a huszárlaktanyában és a páncélos laktanyában helyezték el, ahol embertelen körülmények között éltek. Nagy volt a zsúfoltság, ennek következtében járványok terjedtek, az elégtelen orvosi ellátás azonban nem tette lehetővé a gyógyulást. Napi egy vagy két alkalommal étkeztek, kevés tápanyagot tartalmazó ételeket, emiatt állandó volt az éhezés.

Hogy miért véstek feliratokat a téglákba?

Az emlékük megőrzésére, illetve jelzés gyanánt. Ilyeneket: “Haza megyünk csak nem tudjuk, mikor! Jóska”; „Három hét a ceglédi fogoly táborban többet jelent mint tíz évig keserves kínok között szenvedni a pokolban Steiner Sándor Baranya m 1945 VI. 9.” Egy egykori hadifogoly szerint búcsút is jelenthettek ezek az üzenetek, mielőtt az írójukat a Szovjetunióba hurcolták volna. Egyes téglákon a foglyok egymást biztatták az üzeneteikkel, de a legtöbb írás a fogoly nevét és a dátumot tartalmazza. A téglák szólnak a hazáról, a háborúról, de találhatunk olyat is, melynek készítője a már megjárt fogolytáborokat sorolja fel.

Itt voltam mint fogoly

Itt voltam fogoly

A foglyok az ország minden pontjáról érkeztek, de sok külföldi vésetet is láthatunk.
Nagyon keveseknek sikerült szabadulni. Ritkán elengedtek nagyon öreg vagy nagyon fiatal foglyokat, de sokan vesztették életüket a tábor falai között. 1945 augusztusában engedték el a magyar hadifoglyok nagy részét, a táborok pedig végül lassan bezártak.

A ceglédi fogolytábort 2016-ban történelmi emlékhellyé nyilvánították. Az egyedülálló épületegyüttest mindenképpen érdemes megtekinteni, azonban aki ezt meg akarja tenni, annak mihamarabb el kell látogatnia Ceglédre, ugyanis a tábor területe lassan lakóparkká változik. Az eredeti épületek már elég rossz állapotban vannak, így fennáll a veszély, hogy a feliratok hamarosan eltűnnek. Én magam 14 éve élek Cegléden, ennek ellenére csak nemrég szereztem tudomást a hadifogolytábor létezéséről. A meglátogatása és a beszámolóm írása során sokat tanultam a második világháborúról és annak következményeiről.

Az emléktábla

Készítette: Soós Angelika, 14 éves 

Pályázat – 2018

Ha tetszett a cikk, bátran oszd meg barátaiddal is a facebookon, és/vagy lájkold az oldalunkat!

Hozzászólások

hozzászólás

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*


Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..