A kis Tinódi
Napjaink Tinódija

Pályázat – Az 1552-es török hadjárat Tinódi Lantos Sebestyén tollából

Már több évtizede ostromolja a török az országomat és féltem a hazámat, nehogy örök sötétség boruljon reá. Én, Tinódi Lantos Sebestyén esküszöm, hogy hitelesen elmondok néktek minden fontosat az 1552-es évi török hadjáratról. Drégely, Buják, Szécsény, Temesvár, Szolnok és Eger, 1552 ezekről a várakról szól.



Drégely

Először is kezdjük Drégellyel. IV. Béla király parancsára a Hontpázmány nemzetség építette. Drégely vára a Börzsönyben található Drégelypalánk közelében 444 méter magason. 1552. július 6-án megérkeztek a törökök várunkhoz, és sajnos három nap múlva el is foglalták azt. Szondi György védte a várat 146 hősies katonával 12 ezer törökkel szemben, akiket Ali, budai pasa vezényelt egy véres győzelemre. A győztes pasa elismerte a magyarok vitézségét és tisztességgel eltemette őket.

Buják

Folytassuk Bujákkal. Buják vára 310 méter magasan fekszik Nógrád megyében, egy nagyon szép, erdős környéken. Valamikor a tatárjárás után egy-két évvel épült. Keressétek fel Buják várát, kivéve, ha Szolimán szultán seregéhez tartoztok! Azért ajánlom néktek, mert két legyet üttök egy csapásra, egyik az, hogy történelmi, a másik pedig, hogy természeti szépséget láttok. A török veszély növekedése miatt a külső falgyűrűt a Báthori család építtette ki. A „terek” július 15-én el kezdte támadni Buják várát, melynek ura Báthori András volt és ezen hónap 19-én már el is foglalták, mert az őrség egy része elmenekült. Jaj ez a „terek”… és mennyi magyar vér folyt el.

Szécsény

A következő állomása a „tereknek” Szécsény vára volt. Erről a bizonyos várról nem éppen tudok sokat, de ezt a keveset mind elmesélem néktek. Magát ezt a szécsényi erődítményt Losonczy István védte sok szorgos-és harcos vitézzel. Igazán én se hittem a sikerben, de tudtam, hogy szorgalommal és hittel akár még a törököt is le tudjuk győzni, és hát én vagyok a hitadója és a fő buzdítója nemzetemnek. Könnyekkel telt meg a szemem, mely mindvégig magyar sikert szeretett volna, de sajnos távol álltunk ettől.

Temesvár

Eközben Kara Ahmed Temesvárnál gyengítette hazánkat június 24-étől július 27-ig 30 ezres seregével, míg hazánknak csak 1900 katonája maradt Temesvárhoz. A csalafinta „terek” megígérte, hogy a vár és a vagyon átadásával elmenekülhet ez a szerény sereg. Azért írom, hogy csalafinta, mert egytől egyig lekaszabolták a magyarokat. Losonczy István, magyar kapitány koponyáját pedig egy karóra tűzték. Addig jó, míg nincs török Magyarországon, higgyétek el, én tapasztalatból beszélek. Amúgy a vár gyönyörű környezetben fekszik, mindezért ajánlom néktek, hogy tekintsétek meg!

Szolnok

Most Szolnokról beszélek. Igen, erről a hírhedt várról, mely az Alföld nyugati részén helyezkedik el. Pedig szép palánkvár és ráadásul elég sok magyar volt néhány hónapja itt, körülbelül 1400 magyar és zsoldos védte úgymond a várat, amikor szeptember 2-án a török ide érkezett. Azért mondom, hogy úgymond, mert az éj leple alatt a zsoldosok elszöktek. A 40 ezres török seregtől ijedtek meg ennyire. Nyáry Lőrinc 50 fős hűséges katonájával védte a várat, de pár napon belül sajnos török fogságba kerültek. Így Egerre jutott Magyarország sorsa, mert ha Eger elesik, az ország is, és Magyarországnak valószínűleg örökké vége lesz.

Eger

…De Egernek szerencsére nem lett vége és az országnak sem. Hiszen győztünk, pedig eléggé reménytelen volt a helyzet számunkra. 2000-2100 hősies magyar katona összesen négy külföldi harcossal Dobó István vezényletével kiállt a 30-40 ezer törökkel és egyéb külföldivel szemben. Igazából a siker annak köszönhető, hogy a végletekig küzdöttünk, nem alkudoztunk a törökkel és a várvédők lelkében volt az erő és a kitartás. És az asszonyaink is milyen hősiesen helytálltak! Ezentúl még annak is köszönhető a győzelem, hogy a törökök mindig csak Kásim napjáig, azaz október 26-áig harcolnak és harcolhatnak, mert utána már téli szállásra kell menniük hazájukba. Amúgy még nem is említettem, hogy a csata szeptember 9-én kezdődött és október 17-én fejeződött be. Még azt sem mondtam, hogy a vár a Bükkben található, egy gyönyörű környéken. Szívesen látnálak titeket Egerben is! Amúgy Ali budai pasa Drégely-Buják-Szécsény útvonalon haladt, míg Ahmed Temesvárt foglalta el, Szolnoknál egyesültek és Egert rohamozták közösen.

Az Úr 1552. évéről 2 dalom született, az egyik címe „Summáját írom Egör várának”, a másik az „Egy lant meséje 1552-ről”. Ez utóbbit még nem ismerhetitek, mert most írtam, így olvassátok szeretettel:

Egy lant meséje 1552-ről

Summáját írom a török csatáknak
1552-ben hol támadának
Drégely, Buják, Szécsény, hol Ali pasa járt
Kara Ahmed pedig Temesvárott megszállt.

Szolnoknál egyesült a két hős vezér csapata
Elveszett ez is, hol van a haza?
Eger a reménység, harcoljunk érte
A csata végén éreztük, hogy ez megérte.

Magyarok kardjától megijedt a török
Az egri siker számunkra örök
Harcolt a magyar, férfi és nő nagyon
Míg a török felmászott a falon.

Bornemissza Gergely tüzeskereke
Legurult a lejtőn, sok török halálát lelte.
Dobó István kapitány a várunk ura
Tizenegy éve hogy oda lett Buda.

A többi harcot a magyar elvesztette
Néha azért, mert a török megfenyegette.
Néha azért, mert elmenekültek
Vagy kevesen voltak, kik szívvel küzdöttek.

Igazán nem lett kedvencünk ez az év
De egy fő várat a magyar megvéd.
Eger lett országunk dicsősége
Isten velünk volt és marad örökre.

 

Írta: Izsó Róbert, 12 éves

Pályázat – 2018

Köszönjük, ha barátaidnak is ajánlod a bejegyzést és megosztod! Várunk a Facebook oldalunkon!

Hozzászólások

hozzászólás

2 Trackbacks & Pingbacks

  1. Beérkezett diákpályázatok - Törizz otthon
  2. Pályázat diákoknak - eredményhirdetés - Törizz otthon

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*


Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..