Boldogkő vára
Boldogkő vára

Pályázat – Látogatás Boldogkő várába, avagy időutazás egy nap erejéig

Az andezittufa hegy tetején álló vár nemcsak egy szimpla kőhalom, amit a múltban valami nagytekintélyű ember építtetett, hanem egy olyan hely, ahol pár órára a középkorban érezhetjük magunkat.

Hétfő reggel indult útnak családunk, és egy három órás autóút után már a várat csodálhatta. Elég messzire el kellett menni otthonunktól, de ezt a família egyetlen tagja sem bánta különböző szempontok miatt. Én a híres gyilokjáróról látható panorámát szerettem volna saját szememmel megcsodálni, de hívogató volt a középkori étterem is. Egy kis utána olvasás után pedig már azt is tudtam, hogy rengeteg más érdekességet is megtekinthetünk.



Boldogkői tündérek

A vár keletkezésével kapcsolatos monda szerint a muhi csata után a tatárok elől menekülő IV. Béla király betért Aszaló községbe, ahol csak egy Bodó nevű öreg aszalómestert talált. Ő megígérte a királynak, hogy megmenti: jobbágyruhát adott rá és elbújtatta egy pincében. Két nap múlva meg is érkeztek a tatárok, de azok faggatása közepette Bodó süketnek tettette magát és félrebeszélt. Amikor a tatárok ráuntak és otthagyták az öreget, Béla megköszönte a segítséget és tovább állt. Amikor végül a tatárok elvonultak és a király visszatért a trónra, Bodó hét szekéren, hét lányával Budára indult. Ott a korábbi segítség fejében a királytól birtokadományt kapott azzal a feltétellel, hogy védelmére várat épít. A történet ezen eleme nem meglepő, hiszen minden monda az igazság magjából szökken szárba. Történelemórán tanultuk, hogy IV. Béla valóban birtokadományokkal próbálta hűségére megtéríteni a tőle korábban elpártoló bárókat, amiért cserébe kővárak építését várta el. A történet folytatása szerint Budán Bodó lányai mind férjet találtak, akik egy-egy éven át építették a várat, amely így hét év alatt fel is épült. IV. Béla így szólt az esküvő után: „E vár ezután Boldogkőnek neveztessék, mivel a hét szép leány, a hét tündér itt volt a legboldogabb!”

Boldogkő várának tulajdonosai

A sziklagerincen álló, szabálytalan alaprajzú várat IV. Béla király idején, a tatárjárás után építtette a Tomaj nemzetség egyik tagja, vagy Aba Amadé országbíró, a kassai út és a Hernád völgyének védelmére. Eredetileg egy védművel körülvett lakótoronyból állt.

A vár a középkorban gyakran cserélt gazdát, sokak birtokolták. Balassi Bálint is vendég volt, amit egy 1584-ben Szikszón és egy 1585-ben Abaújszántón kelt levele is bizonyít. Itt írta Borivóknak c. versét. Elnézve a szomszédos Tokaj-hegyaljai borvidék szőlőinek és pincéinek szépségét és gazdagságát, ezen nem is csodálkozom. A vár egyik utolsó ura a bujdosó fejedelem, Thököly Imre volt, majd 1701-ben a Habsburgok Boldogkő várát is leromboltatták.

Boldogkő
Gyönyörű panoráma a híres gyilokjáróról

A vár ezek után lassú pusztulásnak indult, 1945-ben államosították, majd a 60-as években átfogó régészeti feltárások kezdődtek falai között. Helyreállították nagy részét, sőt egy turistaszállót is nyitottak benne, ami a 90-es évek elején zárt be. 2003-ban, majd 2009-ben is jelentős átalakítások történtek: két torony is tetőt kapott, és megépült a népszerű, kitűnő kilátást adó gyilokjáró is. A császári katonák robbantása és az azt követő pusztító századok ellenére egyik legjobb állapotban fennmaradt középkori váraink egyike.

Kicsi vár nagy tartalommal

A várban rengeteg érdekességet találunk, például régi mezőgazdasági eszközöket, felszerelt kovácsműhelyt, kivégzőkamrát, várbörtönt. A kivégzőkamrában mi magunk is bemászhatunk ketrecbe, vagy akár kipróbálhatjuk a cellát is. A száraz malomkerékkel puskaport törtek egykor; Borsos István nyugalmazott igazgató szobrainak, falfestményeinek is otthont ad a vár.

Boldogkő
Mi is kipróbáltuk a cellát

Az erőd számos kiállításnak is helyt ad. Ennek köszönhetően rengeteg érdekességet megtudunk a gönci barackról; egy teljes szobányi régi érmét és papírpénzt találunk, köztük pénzérme hamisításra használt eszközöket; lovagi páncélokat, fegyvereket, pajzsokat, címereket, zászlókat. Az ásványkiállításon megkövesedett fa ásványokat is láthatunk, régészeti és hadtörténeti kiállítást is megcsodálhatunk.

A gyilokjáróról is fantasztikus panorámát lelhetünk fel, ám a legszebb kilátást egy létra tetejéről láthattuk.

Boldogkő
Egy létra tetejéről látható a legjobb kilátás
Boldogkő
15. századi életkép a vár kiállításán

Itt látható Közép-Európa legnagyobb ólomkatona-kiállítása, a 10 ezer ólomkatonából álló makett a magyar történelem legfontosabb eseményeit mutatja be egy-egy vitrinben: például a muhi csatát, rozgonyi csatát, pilisi csatát. Aprólékos munkával készítették az alkotók a figurákat, a terepasztalokon a helyszínek domborzatát, a növényzetet. A vitrinek mellett elolvashatjuk a csaták pontos leírását.

Boldogkő
Közép-Európa legnagyobb ólomkatona-kiállítása is itt található

Minden szombaton és vasárnap az arra látogatók Kóborlovagok párbajbemutatóját tekinthetik meg, jelmezes tárlatvezetésen vehetnek részt, valamint középkori fegyvertapogató nyújt kitűnő szórakozást.

Boldogkőváraljára is benézhetünk, ugyanis a karszalaghoz jár egy kupica gönci barackból készült pálinka, de mi végül nem éltünk a lehetőséggel.

Miután a vár minden szegletét megnéztük, a középkori hangulatot fokozva a vár alatt található Castrum Boldua középkori étteremben ebédeltünk, ahol az akkori szokásoknak megfelelően kézzel fogyasztottuk el a felkínált ételeket. Minden asztal kapott egy helyes kis kézmosó dézsát is, felvehettünk középkori ruhát imitáló köpenyt, cserép korsóból ittuk a helyi szörpöt. Az étterem érdekessége, hogy abban az alagútban található, amit a kurucok istállónak használtak, kézzel vájták ki és az egész hegy alatt áthalad.

Boldogkő
A középkori étteremben

A kiadós ebéd után elhatároztuk, hogy elmegyünk a 4 kilométerre található Vizsoly településre, hogy megtekintsük az első magyar nyelvű Bibliát. Ha valaki szeretné ezt megtenni, annak javaslom, hogy ne hétfőn tegye ezt, ugyanis akkor zárva van és mi sem tudtuk megnézni.

Nem messze található a Regéci vár, de mi leszavaztuk édesapánk ötletét, így a napot a Miskolci Vadasparkban zártuk.
Nagyon jól éreztük magunkat, fantasztikus kirándulás volt. Mindenkinek ajánlom, hogy nézze meg, ha arra jár, mert mi is pár órára visszarepültünk a középkorba.

Írta: Sasvári Angelika, 14 éves

Pályázat – 2018

Köszönjük, ha barátaidnak is ajánlod a bejegyzést és megosztod! Várunk a Facebook oldalunkon!

Hozzászólások

hozzászólás

2 Trackbacks & Pingbacks

  1. Beérkezett diákpályázatok - Törizz otthon
  2. Pályázat diákoknak - eredményhirdetés - Törizz otthon

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*


Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..