Régészeti parkok hazánkban

A Kárpát-medence bővelkedik régészeti lelőhelyekben, olyan azonban, amelyet legalább részben a nagyközönség elé lehet tárni, már sokkal kevesebb akad. A magyarországi bemutatóhelyek többsége az ókorral és a középkorral foglalkozik.

Mi is az a régészeti park?

Múzeumi szempontból mindössze pár évtizede létezik ez a fogalom, jelenleg nincs is elfogadott meghatározása. Ezért gyakran keverik össze a témaparkokkal, amelyek valójában nem tartalmaznak eredeti elemeket, sokkal inkább egyfajta történelmi Disneylandnek tekinthetjük őket. A két típus között olykor nagyon keskeny határ húzódik, és a régészeti parkok is tesznek kísérleteket a témaparkok egyes látványosságainak beemelésére.

Jelenleg a következők határoznak meg egy régészeti parkot:

– valamilyen szempontból kiemelten fontos régészeti lelőhely területén található;
– a régészeti lelőhely bemutatható emlékei adják a helyszín alapját;
– a régészeti helyszín érintett területe parkosított, esetleg tájrekonstrukcióval érintett;
– valamilyen fokú interpretáció (védőtető, kiállítás, rekonstrukció stb.) található a területen;
– muzeális intézmény gyakorol felette szakmai ellenőrzést;
– valamilyen egyéb pihenési lehetőséget is kínál (pihenő park, játszó park, wellness stb.).

Megjegyzem, hogy a középkori váraink egy része is valójában régészeti park.

Régészeti parkok, romkertek hazánkban:

Őskor:

1. Magyar Nemzeti Múzeum vértesszőlősi régészeti bemutatóhelye Vértesszőlős

Az előemberek telephelyén, a régi kőbányában a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Bemutatóhelye ismerteti meg a látogatókkal az ősi leletanyagot.
1963-68 között tárták fel a vértesszőlősi előember-telepet, melynek jelentőségét növelte, hogy Európa közepén ez volt az első alsó paleolitikus (az őskőkor legkorábbi időszakából származó), mai tudásunk szerint mintegy 300 ezer éves lelőhely. A kutatás igazi szenzációja a 25-28 éves férfi tarkócsont és néhány gyermekfog-töredék. A feltárás vezetője, Vértes László a régi hagyományoknak megfelelően az ásatásain dolgozó és a tarkócsontot megtaláló munkatársnak engedte át a „keresztapaságot”, aki Sámuelnek, becenevén Samunak nevezte el a tarkócsont hajdani tulajdonosát. A vértesszőlősi előember-telep nemcsak a lelet ritkasága, hanem az előkerült településmaradványok, tűzhelyek, a több tízezernyi kőeszköz és a lábnyomos felszín miatt vált világhírűvé. A kivételes körülmények miatt megőrződött lábnyomok mellett a mészkőben találhatóak levél-, mag- és tobozlenyomatok is, melyek alapján megismerjük az előembert körülvevő növényvilágot.

http://tatabanya.varosom.hu

2. Matrica Múzeum és Régészeti Park – Százhalombatta

A múzeum 1996 óta várja a látogatókat. Nevét, a Százhalombatta területén az I-IV. században virágzó római kori településről kapta (Matrica, ejtsd: mátrika). Gyűjteménye elsősorban régészeti jellegű. Bronzkori falu és vaskori hétköznapokat idéző lakóházak, ruhák, berendezési tárgyak és melléképületek hiteles rekonstrukciói, továbbá a 2700 évvel ezelőtti, a korai vaskorban emelt halomsírok láthatók. Ezek egyikét, egy fagerendás sírkamrát belülről is meg lehet tekinteni. A rekonstruált vaskori kemencében korhű lepény készül a látogatók számára. Továbbá itt őrzik a MATRICA – a város római elődjének nevét tartalmazó – feliratos római oltárkövet, női szimbólumokkal díszített bronzkori urnát, egy vaskorból származó zablát és egy kelta fejet, stb. Mindemellett a középkori Báté falu Árpád-kori temploma a közelmúlt ásatásai során kerültek napvilágra.

https://www.turautak.com

Ókor:

3. Aquincum Óbuda

Aquincum ma Budapest III. kerületének egyik városrésze. A rómaiak alapították valamikor az I. században. A település kezdetben főleg a környező katonai táborok kiszolgálásából élt, majd gyors fejlődésnek indult. Akkoriban a Duna volt a Római Birodalom keleti határa, s Aquincum ezért válhatott Pannonia Inferior tartomány fővárosává és helytartók kedvelt székhelyévé is. Északi részén helyezkedett el a polgárok városa, délen a légiós tábor. Két sportra és gladiátor bemutatókra hivatott amfiteátruma volt. A III. századtól folyamatos támadások érték, emiatt Aquincum-polgárváros fokozatosan elnéptelenedett, miután a Római Birodalom az V. században feladta. A romokon újabb kultúra éledt.

Feltárták a polgárvárost, az amfiteátrumokat, az 5 km-es vízvezeték és a pillérek egy részét, a keleti táborkaput, a városkaput, és a Hercules villa romjait, polgári épületet, benne márvány-, illetve mozaikpadlóval. Valószínű, hogy egy még meg nem talált kikötő is lehetett a partnál. A leletek több helyszínen tekinthetők meg. Az északi városfalból egy részletet látogathatnak az érdeklődők, míg a déli táborkapu maradványait a romkertben találhatjuk meg, a legio tábor fürdőjének részletei pedig a Fürdő-múzeumban kaptak helyet. A helytartói palota maradványait, illetve a tárgykultúra emlékeit (edényeket, ékszereket és más használati tárgyakat) az Aquincumi Múzeum állandó kiállításain láthatjuk. Legjelentősebb tárgyi emlék a a világhírű aquincumi víziorgona szintén az Aquincumi Múzeum állandó kiállításán tekinthető meg.

4. Gorsium Régészeti Park Tác

A régészeti park 150-200 hektár nagyságú terület, ahol a Kr.u. I. században katonai tábor állt, a II-III. században Pannonia Inferior provincia császárkultuszának és a tartománygyűlésnek volt a székhelye. A III. század végétől új város épült fel az elpusztult település helyén: Herculia, amely feltehetően Valeria provincia székhelyeként szolgált. A feltárt romterületen túl állandó kiállítás, kőtár és kulturális programok segítségével ismerteti meg a látogatót a letűnt korok világával.

https://fejervar.hu

5. Iseum Savariense Régészeti Műhely és Tárház Szombathely

Isis istennő savariai szentélye Pannonia ma ismert legfontosabb szakrális leletegyüttesét képezi. A szentély maradványai egy szerencsés véletlen során kerültek napvilágra. Az 1955-61 között, majd 2001-től napjainkig tartó ásatások során fokozatosan bontakozott ki. A jelenleg látható, egykori pompájában rekonstruált Iseum Savariense 2011-ben tárta ki kapuit a nagyközönség előtt. Az intézmény azóta képzőművészeti, építészeti kiállításoknak, különleges atmoszférájú udvarai opera- és musical-előadásoknak, színházi produkcióknak ad teret. A múzeum kiállítóterében látható az „Isis savariai otthona” című vallástörténeti állandó kiállítás, amelyben a római császárkori Isis-Serapis tiszteletet és a kor emberének mindennapjait átszövő kultuszok emlékanyagait láthatja a nagyközönség. Időszaki kiállítások is várják a látogatókat.

http://szombathely.varosom.hu

6. Római villa és romkert – Nemesvámos – Baláca

A Villa Romana Baláca Veszprémtől mintegy 9 km-re, Nemesvámos és Veszprémfajsz határában fekszik. 1904-ben földművesek bukkantak a szántóföldben rejtőző római kori földbirtok maradványaira. A több tucat földben rejtőzködő épület romjának feltárása régészeti sikertörténet, az ásatások a mai napig folyamatban vannak. A villagazdaság Közép-Európa egyik legjelentősebb római kori emléke, egykoron közel 10 hektárnyi területet foglalt magába. A földbirtok-központ főépületét számos melléképület egészíti ki; a lakóházakhoz fürdők, gazdasági épületek, és egy monumentális temetkezőhely is tartozik. A feltárás során előkerült leleteket, a mindennapi élethez, gazdálkodáshoz használt tárgyakat a helyszínen állították ki. A lakóépületek itáliai hatást tükröző különleges falfestményei és mozaikpadlói eredeti helyükön láthatóak. A római kori park része a fűszer és növénykert valamint a Lapidárium is. A Lapidárium – más néven kőtár – Veszprém megye különböző településein talált római kori kőfaragások gyűjtőhelye.

http://www.balaca.hu

7. Lussonium római kori erőd Dunakömlőd

Pakshoz tartozó Dunakömlődön található a római birodalom egyik állomáshelye, Lussonium, amely egy helyreállított római kori romkert. Várhatóan hamarosan a világörökség része lesz. Az eddigi kutatások, feltárások során katonai és polgári épületek maradványai kerültek elő.  Megtekinthetők a római erőd maradványai és sáncrendszere, használati tárgyak és egy porticusos épületsor (oszlopfolyosó).

http://www.turistamagazin.hu

8. Mithras szentély Fertőrákos

Soprontól 10 km-re, Fertőrákos közelében, az osztrák határszélen, egy nagyjából 1800 éves, a rómaiaktól ránk maradt misztikus barlang emlékei láthatók. A szentélyt a Gratianus császár által kibocsátott birodalmi rendelet szerint ( 378 ) le kellett volna rombolni, de mivel a forgalomtól távol eső, eldugott helyen volt, fennmaradt. A szentélyt másfél évezredre betemette a hordalék, s mikor kiásták, titokzatos sírokra bukkantak. Később aknazár és a vasfüggöny rejtette el a világ szeme elől. Szerencsére napjainkban látogatható.

http://www.mithras.hu

9. Scarbantia Archeopark Sopron

Az 1970-1980-as években folytatott feltárások a flaviusi Scarbantia municipium fórumának saroképületét, lakóépületek maradványait, II. századi 5 m széles városi utat és az út északi oldalán padlófűtéssel ellátott és díszes freskókkal kifestett lakóépületet hoztak a felszínre. Ennek egyik helyiségében egy bronzműves műhelyét tárták fel. Továbbá a római erőd kerek saroktornya és a patkó alakú falitornyok egyike is látszik a római régészeti park területén. Tárgyi gyűjteményét a Fabricius-házban állították ki.

http://www.sopronikirandulas.hu

10. Villa publica romkert – Göcseji Múzeum Salla kiállítóhelye Zalalövő

A római kori Salla a mai Zalalövő település központja alatt helyezkedik el. Salla és a mai Zala megye nevét az illyr-kelta eredetű Sala, Salle folyó neve után kapta. Salla 118-ban Hadrianustól városi rangot kapott, és egy közigazgatási egység (territórium) központja lett. A múzeumépületben állandó kiállítás van, mely a temetkezési szokásokat, a mindennapi élet tárgyi anyagát és egy átriumot (négyszögletű udvar) mutat be. Az épülethez tartozó udvaron romkert látható, itt egy II. századi lakóépület, valamint egy IV. századi római épület, az ún. villa publica (középület) eddig feltárt alapfalai tekinthetők meg.

http://www.zalalovo.hu

11. Járdányi Paulovics István romkert Szombathely

Szombathely Püspökkertjében, 1937. óta folyó ásatások során a Kr. u. 50 körül alapított Colonia Claudia Savariensium nyugati városrészének jelentős épületcsoportjait tárták fel a régészek. A 4. század elején épített palotában (Nagy) Constantin, II. Constantius és Valentinianus császár is megfordultak. A császári palota épülettömbjéből kiemelkedik az 50×17 méter nagyságú fogadóterem, melynek padozatát színpompás mozaikszőnyeg díszítette, s ez Pannonia provincia ma ismert legnagyobb egybefüggő mozaikfelülete. A kertben megtekinthetjük többek között az egykori fürdőház és a Mercurius szentély alapfalait. Sétálhatunk azon a bazaltborítású úton, amelyen hajdan a római legiók meneteltek, kereskedők karavánjai hozták a városba észak aranyát, a borostyánkövet, vagy éppen a savariai fazekasok termékeit szállították messzi vidékekre. A római város fazekas tárgyaival külön kiállítási egységben ismerkedhet meg az érdeklődő. A Romkertben középkori vár köríves falmaradványai is megtekinthetők.

Középkor:

12. Őskohó múzeum – Somogyfajsz

Egy, a honfoglalás korában működött, X. századi vasöntő műhelyt mutat be az Őskohó Múzeum. Ez a kohó úgynevezett gyepvasat dolgozott fel, amelynek fémtartalma elérheti a 30-40 százalékot is. Az eredeti helyszínen megtekinthető a feltárt műhelygödör a talajba mélyített kohókkal, a feltárt fúvókákkal, salakokkal, bucákkal, a honfoglalás korának vaskohászatát bemutató kiállítással.

http://somogyiertekek.hu

13. Honfoglalás kori régészeti park Karos-Kisrozvány

Az 1986-90 között folytatott régészeti ásatások során Karos község határában került elő a Kárpát-medence jelenleg leggazdagabb honfoglalás-kori temetője. A feltárt 73 sírhely mellett elkészült a honfoglalók egyik leggazdagabb sírmellékletű temetőjének rekonstrukciója. Az egyik sírban nyugvó előkelő minden bizonnyal a 10. század első felében uralkodó magyar nagyfejedelmek belső embere, katonai kíséretének egyik vezetője, s a mellette talált pénzek tanúsága szerint kalandozó hadjáratok egyik irányítója lehetett.

A régészeti park egy honfoglalás-kori település és egy teljesen feltárt X. századi magyar temető rekonstrukciója. 15 hektáron álló falu az első régészeti park, ahol a látogató megismerheti, hogyan éltek (élhettek) eleink a IX-X. században. A jurtasátrakat és az épített házakat egykori lakóik életkörülményeinek megfelelően rendezték be. A veremházban a földműves, a földbe épített faházban a nyerges, a kőalapú faházban a kovács, a paticsházban a fazekas műhelye működik. A jurtákban a nemezes, a bőrös, az íjkészítő, a textilszövő és az ötvös dolgozik. A falu szélén a pásztorok jurtái állnak, mellettük a réten, a nádas szélében, a karámokban és a szárnyékok védelmében a ridegen tartott őshonos állatok legelésznek. A szálláshelyek központi épülete a nemzetségfő díszes, gazdagon berendezett jurtája. A szomszédos halmon áll a sztyeppe oltára, mögötte a sámán hajléka, az áldozó helyen a magyarság ősi hitének jelképei. A nagyközönségnek a fazekas, nemezes, bőrös és fafaragó mesterek bemutató kézműves foglalkozásokat tartanak.

https://www.termeszetjaro.hu

14. Középkori romkert Székesfehérvár

A mai középkori-romkert Nagyboldogasszony-bazilika (vagy Szűz Mária-bazilika) a korabeli Európa egyik legnagyobb, a középkori Magyar Királyság legnagyobb és legfontosabb temploma volt, melyet I. István király kezdett el építtetni nem sokkal az államalapítás után. A hihetetlenül gazdag bazilika az évszázadok során folyamatosan épült. Itt koronázták és temették 15 királyunkat (Szent Istvánt is), itt őrizték a koronát és a felségjelvényeket a királyi kincstárral és az ország levéltárával együtt, törvénykezési gyűlések helyszíne volt. Történetének a török hódoltság vetett véget (1543), ugyanis ez idő alatt a királyok városa oszmán és keresztény ostromok sorát szenvedte el. Maradványai kevésbé látványosak. Köveit széthordták, ebből javították ki például a megsérült városfalakat. A keresztény seregek feltörték a bazilikában még sértetlen királysírokat. Csupán egyetlen királysír maradt sértetlen a bazilikában, melyet III. Bélának, esetleg Könyves Kálmánnak tulajdonítunk. A XIX. század elejére az egykori királyi bazilika összes földfelszín feletti maradványa eltűnt. Eredeti külső megjelenését nem ismerjük.

15. Bencés apátság Somogyvár

A hagyomány szerint Somogyvár volt Koppány vezérnek a hatalmi központja. Talán éppen ezért Szent László király 1091-ben itt alapította meg Somogyvárott a Szent Egyed apátságot, amelyet francia földről származó bencés szerzetesekkel népesítettek be. A XI. században sáncon belül templom épült, amelyet temető övezett. A somogyvári bencés apátság temploma egykor a legnagyobb volt a magyarországi apátságok között, és a harmadik a sorban, a királyi alapítású egyházak, Fehérvár és Pécs után.  Aztán a XV. század a hanyatlás időszaka volt. 1556-ban jutott a várrá alakított kolostor török kézre. 1799-ben még magasan álltak a templom és a kolostor falai, valamint a védőfalak. Mára csupán romok láthatók.

16. Bencés apátság romjai Kaposszentjakab, Kaposvár

A monostort 1061-ben alapította Geur (Győr) fia, Atha somogyi ispán. A templom felszentelésén 1067-ben részt vett Salamon király és Géza herceg is, mely mutatja az épületegyüttes jelentőségét. A XVI. sz elején a legfontosabb dél-dunántúli kolostorok egyikének számított. Az apátság 1543-ban szűnt meg. A török hódoltság idején katonai célokra használták, ezzel kezdődött meg a pusztulása is. Jelenleg helyreállított részletei romkertként tekinthetőek meg, ahol gazdag kőtár is várja a látogatót.

17. Csolt-monostor középkori romkert Vésztő-Mágor

A Csolt nemzetség Árpád-kori monostorának maradványait tekintheti meg a látogató. A háromhajós bazilikával, szerzetesi cellákkal, belső udvarral rendelkező kolostort a X-XII. században emelték, igényes kőmunkákkal. A kolostor gazdag leletanyagát a később épített, hatalmas Wenckheim borpincében állították ki. Az állandó kiállítás a domb történetét mutatja be az újkortól a török hódoltság koráig.

https://bagyinszki.eu

18. Mátyás Király Múzeum Visegrád

Ma gyűjteményének jelentőségét és nagyságát, valamint szakembereit tekintve az ország egyik legjelentősebb régészeti múzeuma. Kezelésébe tartoznak Visegrád legjelentősebb műemlékei: a királyi palota, az alsóvár (Salamon-torony), valamint a XI. századi főesperesi templom romjai (nem látogatható). Állandó kiállításai a helyreállított Salamon-toronyban valamint a királyi palota rekonstruált termeiben láthatóak. A múzeumban megtekinthető a római limes, az Árpád-kori Ispáni központ és a későközépkori város régészeti anyaga. Régészeti gyűjteménye mellett rendelkezik helytörténeti gyűjteménnyel is, amely a XVIII. században német telepesekkel újra benépesített Visegrádot mutatja be. 

Az együttes legjelentősebb épülete a palota, mely Károly Róbert városi háza volt. Komoly palotává csak I. Lajos fejlesztette uralkodása első felében. A XV. században Buda miatt háttérbe szorult palotát csak Mátyás állíttatta helyre. Ettől kezdve, az 1544-es török hódításig a magyar királyok vidéki rezidenciája volt. A török időkben rommá vált épületet a XVIII. század közepén lebontották. 1934 óta folyó feltárása és helyreállítása során maradványait múzeummá alakították.

https://www.visegradmuzeum.hu

19. Ópusztaszeri Történeti Emlékpark Ópusztaszer

Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark otthont ad a Feszty-körképnek, skanzennek, látogatóközpontnak, nomád parknak, nemzeti íjászközpontnak, Árpád emlékműnek, monostor romjainak és a rotunda kiállításainak. A hatalmas területen fekvő park több látványosságot is kínál, köztük modern és interaktív kiállítást is.

Anonymus Gesta Hungarorum című műve szerint a honfoglalás után itt találkoztak a magyar törzsek vezetői, hogy az új haza törvényeit megalkossák, kijelöljék a törzsek szállásterületét. Itt ejtették „szerét” az országnak, innen jön a hely elnevezése is. A XII. században egy monostort is alapítottak itt, amely a török időkben teljesen elpusztult, ezután lett az elhagyatott hely pusztaszer.

http://www.fesztivalnaptar.hu

Aki korábban látta már a felsorolt területeket, azoknak is érdemes újra oda ellátogatni, mert az elmúlt években több helyen is történtek beruházások. Csak egy-egy elemet emelnék ki: Aquincum-Carnuntum rekonstrukció, Savaria-Iseum kiállítóépület és Ópusztaszeren a Feszty-körkép felújítása. A technika fejlődésével pedig egyre izgalmasabbá, életszerűbbé váltak mindenhol a kiállítások.

Ezt is olvasd el!
Történelmi parkok
Skanzenek, tájházak
Történelmi játszóterek

Segíts, hogy még több szülőhöz és pedagógushoz eljuthassanak cikkeink! Oszd meg a bejegyzést és kövess a Facebookon is! Köszönjük!

Hozzászólások

hozzászólás

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*