Sikerek és kudarcok: 5. osztályban belép az új tárgy, a történelem

Egy új tantárgy, így 5. osztályban a történelem is várakozásokkal teli. A gyerekek szívesen lapoznak bele az új tankönyvekbe. Szerencsére a történelemkönyvek mára szép, színes képekkel tűzdeltek. Gyakran nem csak lapozzák, hanem még bele is olvasnak a kíváncsi tanulók.

Ennek ellenére sajnos sokszor tapasztaltam, hogy egy lelkes és alsó tagozatban jól tanuló diák eleinte nehezen birkózik meg a történelemmel. Az első témazárók alkalmával kudarcok érik, majd hamar el is vész a lelkesedés. Sokszor feltettem magamnak a kérdést, hogy mi lehet ennek az oka. Természetesen a tanítási módszereimet is górcső alá vettem. Igyekeztem ilyenkor más módon megközelíteni a témát/tanulót. Azonban nemcsak a tanáron múlik, sok múlik a tanulón is. Tőle is sok erőfeszítést igényel ennek az új tárgynak a sikeres elsajátítása.

Mi okozza a nehézséget a történelem tanulása során?

Alsó tagozatban a gyerekeknek az olvasmány történetét kell elmesélniük. Nem a pontos rekonstrukció, a nevek, adatok megjegyzése ott a cél. Ugyan sok történelmi témájú olvasmányt dolgoznak fel alsóban, de más szempontok alapján. 5. osztályban hirtelen belép az időrendiség fontossága, az adatokat pontosan és a tanár célirányos kérdései alapján kell előhívni. Itt már nem csupán az anyag elmesélése a fontos. Ha jól tud történeteket mesélni a gyermek, akkor könnyebb helyzetben van, akkor már csak arra kell jobban odafigyelnie, hogy a lényeget ki tudja emelni a tanuláskor, hogy megtalálja a kulcsszavakat, amikre aztán lehet építeni és a részleteket is elmesélni.
Mindezek mellett a világtérképpel, térképrészletekkel, idegen tájakkal és jelölésekkel is itt találkoznak először a nebulók. Ez szinte minden diáknak nehézséget szokott okozni. Azok a gyerekek vannak előnyben, akik már használtak földgömböt, vagy sokat utaztak, esetleg nézegettek már térképet.
Sok gyerek már attól is megijed, hogy felsőben sokkal hosszabbak a tankönyvekben a leckék, de ha jól megnéz egy-egy anyagot, akkor rá kell jönnie, hogy azért olyan hosszú, mert tele van a könyv képekkel, kiegészítő (érdekes!) bejegyzésekkel, szómagyarázatokkal. Ha alaposan végignézi, hogy mennyi a megtanulandó rész, máris megnyugodhat, hogy ami 3 oldalnak látszik, az valójában csak másfél.
Nem mindig vannak a gyerekek felkészülve arra, hogy egy leckéből ennyi mindent be kelljen bifláznuk: a definíciókat, neveket, évszámokat, helyszíneket és a vaktérképet is használni. Érdemes figyelni már az elején, hogy megbirkózik-e a gyermek a feladattal, vagy segítségre szorul. Kérdezz rá, adj tanácsokat, és ha szükséges, jöhet a szülői segítség. Így elkerülhető a kudarc és a történelem nem lép be az utált és nehéz tantárgyak közé.

Hogyan segítsen a szülő az új tantárgy elsajátításában?

A szülő ismeri gyermekét, hogy mennyire igényel támogatást. Ha gyermeked igényli, hogy mellette állj, akkor már szeptemberben segítsd! Nem szégyen ez felső tagozatban sem! Persze nem kell vele tanulni, csak erősítsd meg abban, hogy jól és pontosan tanuljon! Ne várd meg a rossz jegyeket!
Ehhez a gyereknek meg kell értenie, hogy ez egy új tárgy, új kihívásokkal, új tanulási módszerekkel. Ezeket a módszereket pedig most kell megtalálni, kikísérletezni. (Nálunk, a törizz otthon oldalon is igyekszünk rengeteg módszert javasolni a sikeres tanuláshoz, esetleg ezeket is ajánld gyermeked figyelmébe, próbáljátok ki, nézzétek meg, melyik válik be nálatok!) Amint megvan a működő módszer, el lehet engedni a legtöbb gyerek kezét, menni fog önállóan is.

Rossz szokás a gyerekeknél, hogy csak az írásbeli házi feladatot tekintik feladatnak, a szóbeli lecke, az nem lecke. Hívd fel a figyelmét, hogy előbb olvassa el a könyvet, tanulja meg az új anyagot, utána már villámgyorsan meg fogja tudni írni a házi feladatot is! Amíg nem tudja a tananyagot, addig nem fog tudni válaszolni a kérdésekre sem!

Beszélni, mesélni (összefüggően, időrendben, lényegre törően) nem mindenki tud. Próbálja ki már otthon a diák, hogy ő mennyire ügyes a mesélésben. Ha már otthon is elakad, akkor az iskolában sem fog menni. Szerencsére gyakorlással ezen sokat lehet segíteni! Ha elsőre nem sikerült, egy újraolvasás után lehet próbálkozni újra és újra! Addig ne adja fel, amíg nem megy az egész történet!

A térképtől sem kell félni, csak meg kell ismerni! A rendszer hibája, hogy alsóban még csak Magyarország térképpel ismerkednek a gyerekek, felsőben pedig rögtön világtérkép, más kontinensek országai kerülnek elő, lehetőleg mindjárt vaktérképpel. Amennyiben órán nem kerül rá sor, akkor érdemes otthon többet nézegetni az atlaszt az első hetekben. Megnézni a világtérképet, begyakorolni a térképen az égtájakat, körülhatárolni a földrészeket. Fel lehet frissíteni a térkép jeleiről tanultakat, megnézni, miben különbözik a történelemtérkép a földrajztérképektől.