világtérkép

Töritanulás térképekkel

A történelem nemcsak időben, térben is változik és mivel a történelem helyszíneit is térképen követjük nyomon, a történelem nagyon szorosan kapcsolódik a földrajzhoz is. Ha jól megy a térképhasználat földrajzórán, nagy segítségedre lesz törin is!



A térkép, ahol a földrajz és a történelem találkozik!

Miért kell használnod a térképet a töritanuláshoz?

• A térkép mutatja meg neked, hogy az a történelmi esemény, amiről éppen tanulsz, helyileg hol történt! Nemcsak a konkrét helyet, hanem a környezetét is megismerheted a térképről (feltéve, hogy tudod használni a térképet).

• A térképről tudod megtanulni, hogy melyik országok szomszédosak egymással, milyen az adott országok felszíne, domborzata, vízrajza. (A történelematlaszokban kevesebb domborzati térképet találsz, de vannak olyan országok, amikhez kifejezetten domborzati térképet adnak meg, hiszen sok esetben jelentősége van a földrajzi környezetnek a történelmi események során. Pl. ott alakultak ki az első államok, ahol volt folyó.)

• A történelemtérképeken találsz olyan jelöléseket, amiket a földrajzatlaszból nem ismerhetsz: csaták, forradalmak helye, háborúk során a seregek vonulásának iránya, évszámok.

• A történelmi térképek mindig változnak. Nem véletlen, hogy ennyi lapból áll egy atlasz. Ahogy az egykori uralkodók meghódítottak, vagy elveszítettek egy területet, változott az országuk, birodalmuk határa is. De nem kell ilyen messzire menni, még a nagyszüleitek, szüleitek gyerekkorában is más határok voltak a hazánkat körülvevő országok esetén is. A történelem viharai azonban még napjainkban is újrarajzolják a határokat.

• Nemcsak a határok változnak, sokszor egy ország, vagy egy város elnevezése is (még akkor is, ha nem került közben másik országhoz). Biztosan ismersz olyan magyar városokat, amit már többször átneveztek – nemcsak Magyarországon fordult elő ilyen a történelem során!

Ugye, tisztában vagy a térkép jeleivel?

domborzati térképTudod, hogy
– a kék a víz színe
– a síkság zöld
– a dombok, hegyek a barna különböző árnyalataival vannak jelölve (magasságtól függően)
– a piros az országhatár
– mit jelent a sziget, félsziget, szoros, stb.
– hogy a településeket kisebb-nagyobb pontok jelölik, az országhatárokat vonalak.

A történelemtérképek sok mást is elárulnak neked. Azt szokták mondani, hogy a térkép egy hivatalosan is engedélyezett “puska”! A legtöbb vizsgán ugyanis szabad (sőt! kell!) használni! Érdemes tehát megtanulni a jeleit, hisz segít neked a térkép!

Minden térkép elnevezésében megtalálod, hogy melyik területet és melyik korszakot ábrázolja. Ahogy haladsz előre a töritanulásban, úgy kell előre haladnod az atlaszodban is! Ha még csak most kezdted, akkor az atlasz elején keresgélj, ha már lassan végzel, akkor jöhet az atlasz vége!

Keresd meg azt a térképet, ami a tananyagodhoz kapcsolódik! Amint találsz egy országot, várost a tananyagban, keresd meg a térképen!

Nézd meg, mi van ráírva a térképre az adott helyhez!

• Ott egy évszám? – Mi történt akkor ezen a helyen?
• Ott egy név? – Ki ő? Mi köze van az adott helyhez?
• Egy nyíl mutat arra a helyre? – Honnan indul? Mikor? Mi történt azon a helyen, amire a nyíl mutat?
• Ábra is látható? Mit rajzoltak a térképre? – Mi köze annak a rajznak a helyhez, az évszámhoz?

Ha ezekre a kérdésekre tanulás közben megkeresed a választ, akkor ellenőrzéskor már a térképre nézve is eszedbe fognak jutni ezek a tudnivalók. Vagyis, ha tudod használni a térképet, akkor a történelem nagy részét onnan is le tudod olvasni!

Jegyezd meg, hol található!

Szinte minden történelem-számonkérés része egy vaktérkép is, amire neked kell berajzolni útvonalakat, megnevezni országokat, városokat. Ha nem ismered fel a térkép jeleit, akkor nem fogod tudni megjegyezni, pláne nem fogod megtalálni egy vaktérképen. A vaktérképen nem látsz színeket, sokszor nincsenek rajta országhatárok, előfordul, hogy nincsenek rajta a városok, hanem pont ez a feladat, hogy te rajzold be, te nevezd meg ezeket. Éppen ezért érdemes jól megjegyezned a szárazföldek határait a történelematlaszból. Milyen alakja van a kontinenseknek, országoknak, miről fogod tudni felismerni egy vaktérképen?

OlaszországHa nem sikerül könnyen megjegyezni, akkor ereszd el a fantáziád: mire emlékeztet az adott terület formája? Lehet egy állat, egy mesebeli alak, egy egyszerű tárgy, az a lényeg, hogy neked eszedbe jusson róla a keresett terület (legismertebb példa: Olaszország csizma alakú).

GörögországHa egy város helyét kell megjegyezni, akkor a környező felszíni formákkal próbálj hasonlót játszani. Keress kanyarokat, zugokat az országhatáron, folyókon; félszigeteket a tengerpartokon – ezek ugyanis többnyire rajta vannak a vaktérképeken és ezek fognak neked segíteni a város helyének meghatározásában. (Pl. Spártát hol találod? Ha megnézed Görögország térképét, olyan, mintha 3 lábon állna. A középső fölött található Spárta.)

Ha gyakorolni akarsz, a netről is letölthetsz, vagy készíthetsz magadnak is vaktérképet. Egy vékonyabb papírt helyezz rá a térképedre, rajzold körül a tanult területet, rajzold fel az országhatárokat (bár, ha tudod, hogy a te tanárod ezeket sem szokta megadni, akkor az országhatárokat ki is hagyhatod, akkor csak a kontinens körvonalait másold át)! Ezután nézd meg egymás mellett a rajzodat és a gyári térképet. Jól sikerült a másolat, hasonlít?

Először a térkép segítségével próbálj berajzolni a vaktérképedre városokat, fontos helyeket. Ezután tedd rá újra a térképre a rajzodat – jó helyre tetted a jelöléseket? Ha igen, jöhet a következő fokozat: ismét másold le a tanult területet egy papírra, majd rakd félre a térképedet. Most már emlékezetből próbáld berajzolni ugyanazokat a helyeket a vaktérképre, amiket az első alkalommal is jelöltél. Megint hasonlítsd össze a gyári térképpel! Addig gyakorold, amíg meg nem tanulod, hogy mihez tudsz viszonyítani, minek a segítségével találod meg a keresett helyeket a vaktérképen.

Vaktérképek 1.  
Vaktérképek 2. 

Játszhatsz (nagyban) is a térképeken!

Ezen az oldalon megtalálod az egész földet, illetve külön-külön a kontinenseket is. Kattints rá annak a területnek nevére, amit gyakorolni akarsz (például: Europe). A megnyíló oldalon kiválaszthatod a legördülő listából, hogy az egész kontinenst, vagy csak egy országot akarsz kinyomtatni. A másik listából azt választhatod ki, hogy mekkora legyen a térképed. Annyira felnagyítsa, hogy 25 lapra nyomtassa ki (5×5), vagy elég, ha egy lapra nyomtatod ki a térképet? Ha a soklapost választod, akkor olyan nagy térképet rakhatsz össze, amin még te magad is sétálhatsz. Így eljátszhatod, hogy elmész egyik országból a másikba, ahogy tette ezt annak idején valamelyik történelmi személyiség! Ha van elég helyed hozzá, próbáld ki!

Ha nincs atlaszod, keress térképeket a neten!

Általános iskolai atlaszokban ezekkel a térképekkel találkozol leginkább.
(Válaszd ki a listából, hogy melyik korszakot akarod megnézni a térképen. Ha a címre kattintva nem térkép nyílik, akkor a lap felső részén található boxban keresd meg azt, hogy résztérképek!)

Történelmi térképek
Digitális történelmi atlaszok
Érdekesség: régi térképek

Hasznosnak találtad ezt a cikket? Bátran oszd meg barátaiddal a Facebookon, és/vagy lájkold az oldalunkat!

Képek: Pixabay.com

Hozzászólások

hozzászólás

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*