Újabb játékok történelemórára hangolva

Az óra elejére ráhangolásként, vagy éppen az óra végére ismétlésként, összefoglalásként dobd be a következő játékokat! Észre sem fogják venni, hogy tanulnak, hiszen játszanak a gyerekek!



A pap sapkája

A diákok körben állnak/ülnek. Középre egy sapkát tesznek. A tanár kijelöli a témát (pl. ókori görögök). A körben ülő játékosok mindegyike választ ebből a korszakból egy történelmi személynevet és egy rövid mondatot fűz hozzá. Pl. Themisztoklész, Szalamisz győztese. Miután mindenki elmondta a nevét, érdemes újra megismételni, hogy mindenki jól megjegyezze.
A játék vezetője kezdi: “A pap elvesztette a sapkáját, megtalálta Miltiadész, a marathóni csata győztese!”. Erre Miltiadész azonnal válaszol: “Nem Miltiadész a marathóni csata győztese, hanem Periklész, a hadvezér az athéni demokrácia fénykorából találta meg”. Így folyik tovább és tovább a játék. A sapkát akár körbe is lehet adogatni, mindig annak a személynek, akit épp megneveztek. Fontos, hogy gyorsan peregjen, s ne legyenek körbe-körbe menetek, mindenki játékba kerüljön. Aki hibázik, nem válaszol azonnal, vagy eltéveszti a saját nevét, vagy nem szereplő nevet mond, vagy nem tud ismertetőt fűzni a választott névhez, az zálogot ad, vagy kiesik, vagy csak hibapontot kap. Kieséses verzió esetén 5 főig érdemes játszani. Minden hibázás után a játékvezető mondókája indítja újra a játékot.

Kiváló játék történelmi személyek tanulásához, elmélyítéséhez, főleg, ha nehéz, vagy sok név szerepel egy témakörben. Azonban sok játékos esetén nehézkes, hiszen lehetetlen egy témához elégséges nevet találni, megjegyezni és mindenkit játékba hozni. Ezért ajánlott létszám minimum 8, maximum 16 fő.

Ki látta a lovamat?

Alapsztorija, hogy egy katona lova megbokrosodott a csata során, lovasát ledobta és elszaladt, ezért gazdája keresi.
A játékot teljesen az előző sémája alapján kell játszani. A tanulók körben állnak/ülnek. Minden tanuló választ egy történelmi helyszínt (az adott témából), melyhez egy ismertetőt is mond. Pl. Pákozd, ahol Jellasics horvát bán veszített. Az elhangzott helyszíneket mindenki rögzíti, ha szükséges, többször is megismételve. Majd a játékvezető elindítja a játékot. Pl. “Elveszett hűséges lovam, utoljára Segesvárnál látták, ahol Bem apó küzdött.” Folytatja az, aki ezt a helyszínt választotta. Pl. “Nem Segesvárnál látták utoljára, hanem Világosnál, ahol Görgei letette a fegyvert.” stb.
Fontos, hogy gyorsan peregjen, s ne legyenek körbe-körbe menetek. Aki hibázik, nem válaszol azonnal, vagy eltéveszti a helyszínt, vagy nem tud ismertetőt fűzni a helyhez, az zálogot ad, vagy kiesik, vagy hibapontot kap. Minden hibázás után a játékvezető mondókája indítja újra a játékot.
Témakör függő, hogy hány játékossal lehet játszani. A legnagyobb létszám, amivel próbáltam 20 fő volt. Ennyi gyerekkel nehézkesen indult a játék, de belejöttek. Tapasztalatom szerint 16 fő felett nehéz játékba hozni mindenkit.

Történelmi személy elveszett tárgyát keresi!

Ha már az eddigi játékokban elveszett tárgyat/állatot kerestünk, a folytatásban nem maradhat ki a következő játék sem. 🙂
Írj bármely híres történelmi személy nevében hirdetést, amelyben egy ismert, elveszett tárgyát keresi! Majd megpróbáljuk kitalálni, hogy ki a hirdetés feladója.
Ehhez előre kiadhatjuk cetliken, hogy kinek mely személy nevében kell hirdetést írnia, vagy szabadon ötletelhetnek a gyerekek. Lehet úgy is, hogy a tanár írja meg a hirdetést a tanulók meg csak kitalálják, ki lehetett a feladója.
Pl.:
– Kürtöm volt, szolgám lett. “Másvilág” jeligére várom a becsületes megtaláló jelentkezését. /Lehel/
– Országom volt, lovam lett. Valaki lóvá tett. A nyomravezetőnek díszes nyerget adok. /Szvatopluk/
– “Vége a játéknak” jeligére keresem kockámat, mely végérvényesen elgurult. /Julius Caesar/
– “Penge” jeligére keresem a csomót a csomón. /Nagy Sándor/
– Nyitva volt előttem egy kapu, de nem mentem be rajta, végleg elveszett. /Hannibál/
– Megtaláltam népemet, de mind elvesztek. /Julianus barát/

Te mit gondolnál, ha te lennél…?

Minden diák/csoport kap egy szókártyát, melyen egy történelmi név szerepel. Hogy ki mit kapott, azt senkinek sem szabad elárulni. Majd gondoltban mindenki a kapott történelmi személy bőrébe bújik és a táblán lévő kérdésekre próbál választ adni. A válaszokat egy lapra kell leírni. Pl. az alábbi témákban kereshetjük a válaszokat:
– Írj egy dicshimnuszt, vagy sírfeliratot, amit a saját halálodkor szeretnél hallani, illetve olvasni!;
– Adj meg egy főcímet, amit szívesen olvasnál az újságok címoldalán saját magadról, tetteidről!;
– Mutasd be egy átlagos napodat egy-két mondattal!;
– Mi a véleményed a szegénységről/a háborúról/a feketékről/stb. (- téma függően)
Vicces válaszokat is várhatunk. Ehhez témaötletek:
– Mennyire és miben vagy elégedett, vagy elégedetlen a külsőd kapcsán?
– Mi volt a kedvenc elfoglaltságod gyerekkorodban?
Amikor mindenki végzett, a tanár összegyűjti a lapokat és megkeveri. Újra kiosztásra kerülnek és mindenkinek ki kell találnia, kinek, azaz melyik történelmi személynek az üzenetét kapta meg. Ügyeljünk arra, hogy senki ne a sajátját kapja!

Tetszett ez a bejegyzés? Köszönjük, ha megosztod barátaiddal a Facebookon, és/vagy lájkolod az oldalunkat!

Hasonló cikkek:

Tetszett ez a bejegyzés? Bátran oszd meg barátaiddal a Facebookon, és/vagy lájkold az oldalunkat!

Hozzászólások

hozzászólás

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*


Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .