Villámkérdés játékok tanórán

Ismered a Villámkérdés játékot? Szerintem valamilyen formában, már biztosan találkoztál vele. Egy kimeríthetetlen játék, ezért nézzünk 3 történelemórán is játszható verziót.



1. Kockáztass és nyersz!

Csoportmunkában tetszőleges korosztállyal játszható játék.

Előkészület: Minden csapat 20 pontról indul. Továbbá minden csapat kap egy 3-2-1 pontos papírkártyát is.

Játék mente: a kitalálandó eseménnyel, személlyel, fogalommal kapcsolatban elhangzik az információ. A választ egy A4-es lapra felírja mindegyik csapat és a lapra ráteszi az 1, 2, vagy 3 pontos kártyát is aszerint, hogy mennyire érzi biztosnak a választ. Jó válasz esetén hozzáadódik a választott pontszám a csapat pontjaihoz. Rossz válasz esetén kivonásra kerül.

Minden 5. körbe érdemes egy extra kört is beiktatni az izgalom fokozására. Pl. dupla pontot érő kérdést, vagy pontszámfelező kérdést, stb.
A gyerekek nagyon szeretik ezt a játékot és nagy előnye, hogy nem igényel igazán előkészületet.

2. Villámkérdés kártyajáték

A játék lényege röviden: Van egy időmérő eszköz, illetve időkeret és egy pakli kártya, melyek rövid kérdéseket és hozzá két lehetséges választ tartalmaznak. A játékos/csapat folyamatosan húzza a kártyalapokat, és igyekszik megválaszolni azokat, amíg el nem fogy az ideje. Cél, az adott időn belül a lehető legtöbb villámkérdésre helyesen válaszolni.

Történelemórai felhasználása:

Csoportokkal kiválóan játszható korosztálytól függetlenül. A csoportok száma tetszőleges. Az egyik csoport a válaszoló, a többi az ellenőrző.

A rendelkezésre álló időt a játék elején határozzuk meg. Ez leggyakrabban egy perc, de ettől el is térhetünk. Gondoskodjunk időmérő eszközről, amit mindenki jól lát. Ehhez kiváló az interaktív táblán kivetíthető online tantermi időzítő.

A válaszoló csoport feladata: A csoport a tagjai közül kiválaszt egy tanulót, aki a kérdéseket és a két választ felolvassa -, a továbbiaknak nevezzük őt kvízmesternek. Ez a tanuló lehetőleg legyen pörgős, határozott és jól olvasó személy. A kérdésre a csoportból bárki válaszolhat, de a választ a kvízmesternek hangosan ki kell mondania/megerősítenie, csak akkor fogadható el. Lehet passzolni is!
A csoport a játék elején még egy tanulótársat választ, aki az időfelelős lesz. Az ő dolga, hogy bizonyos időközönként jelezzen, hol jár az óra. Túl gyakran nem érdemes, mert az zavaró. Ezért 1 perces villámkérdés esetén ajánlott jelezni: félidő, még 15 mp, 5 mp, 1 mp esetén. Az időfelelős dolga az is, hogy szóljon a kvízmesternek, ha sokáig időzik egy kérdésen. Ha lejár az idő, a folyamatban lévő kérdés már nem válaszolható meg. Azt fogadjuk csak el, amit még időn belül megválaszolt a kvízmester.

Az ellenőrző csoportok feladata: Mint ahogy a nevük is mutatja, ellenőrzik, hogy helyes választ adott-e a válaszoló csoport. Ehhez előre egy lapra felírják a sorszámokat, melléjük pedig a +, vagy a – jelet aszerint, hogy helyes, vagy helytelen volt a válasz. Így nekik is pörögni és gondolkozni kell. Az idő leteltével mindegyik ellenőrző csoport összeszámolja, hogy szerintük hány helyes válasz volt. Természetesen lesz eltérés 🙂 .

Ellenőrzés: A válaszokat nem csak a csapatok ellenőrzik, hanem a tanár is. Ő a játék során folyamatosan írja az elhangzott válaszokat. (Erre a feladatra akár egy diákot is kiválaszthatunk.) Így a kártyák és a felírtak alapján visszanézhető vita esetén, hogy melyiket sikerült helyesen megválaszolni, melyiket nem.

PontozásMinden helyes válaszért 2 pont jár. A helytelen válaszokért -1. A passzolásért 0. Ez a fajta pontozás lehetőséget ad a taktikázásra is. Lehet mérlegelni, hogy rizikózik és tippel, vagy passzol egy csapat.
Azonban nem csak a válaszoló csapat kap pontot! Az ellenőrző csoportok is kapnak pontot, ha helyes volt az ellenőrzésük. Ők ekkor 5 pontot kapnak.

Körforgóban egymás után lesznek villámkérdés válaszolók a csapatok. A pontokat a táblán lehet összesíteni körönként, nagyon kiélezett versenyt eredményezve.

Kérdések:

pl.: Ki írta a Húsvéti cikket? Deák F. vagy Kossuth L. – (válasz Deák F.)
       Ki volt 1849-ben a magyar uralkodó? I. Ferdinánd vagy Ferenc József – (válasz Ferenc József)
       Pákozdi csata győztese? Jellasics vagy Móga János – (válasz Móga János)

Ezekből a példákból az is látszik, hogy gyorsan össze lehet állítani a kérdéssort, nem igényel túl sok időbefektetést. Egy perces kör esetén legalább 15 kérdéssel számolni kell. Ezt megszorozva a csapatok számával, kirajzolódik, hány darabra lehet szükségünk. Soknak tűnik, de tényleg gyorsan lehet haladni. Ha esetleg kifogytunk az ötletből, mit is lehetne még kérdezni, lehet megfordítva is feltenni egy kérdést.

3. Reverenda

Csoportmunkában tetszőleges korosztállyal játszható játék.

Előre összeállítunk feladatkártyákat, melyet 3 nehézségi csoportba rendezzük. (A 3 szín a reverenda mai színeiből ered: fehér-pápa, piros-bíboros, lila-érsek):

  • fehér feladat: 3 pontért a csoport csak minimális információt kap, abból kell kitalálniuk, hogy kiről, miről van szó.
  • piros feladat: 2 pontért valamivel több információt kapnak és ebből kell rájönni a válaszra.
  • lila feladat: 1 pontért elég sok információt lehet kapni, melyből már  könnyen ki lehetett találni a helyes választ.

Minden csapat tetszőlegesen választ kérdést. Eldöntik, hogy milyen bátrak, milyen színű feladatot kérnek: fehéret/pirosat/lilát. A kapott kártyát időre kell megválaszolniuk, majd értékeljük. Körönként a táblán összesítjük a pontokat, ez segít a taktikázásban.



Köszönjük, ha barátaidnak is ajánlod a bejegyzést és megosztod! Várunk a Facebook oldalunkon!

Hasonló cikkek:

Jó szórakozást és jó tanulást!

Köszönjük, ha barátaidnak is ajánlod a bejegyzést és megosztod! Várunk a Facebook oldalunkon!

Hozzászólások

hozzászólás

1 Trackbacks & Pingbacks

  1. Közismert játékok történelemórára hangolva - Készülj fel a töriórára!

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*