Voltaire háza egyszerre 3 ország területén állt

Voltaire-nek bizonyára nagy szüksége volt erre a cselre. Hisz szatirikus stílusa miatt nem kevés üldözője akadt.

Voltaire (1694-1778) nevével mindenki találkozhatott történelem-, vagy irodalomórán. A felvilágosodás korának nagy gondolkodójaként tartjuk számon. Saját korában főleg szatíráival, csipkelődő stílusával tűnt ki. Éppen ennek a szókimondó stílusának köszönhetően sok embert haragított magára. Volt része botozásban, párbajban, börtönkosztban, száműzetésben. Levelezett uralkodókkal is: XV. Lajos francia királlyal, Katalin orosz cárnővel és II. Frigyes porosz uralkodóval. Ilyenkor sem fogta vissza gondolatait, így többször igen nagy veszélybe sodorta magát.

Fiatalon élt Angliában, ahol találkozott kortársaival és lenyűgözték a tudományok. Tanulmányozta az angol alkotmányos monarchiát, vallási türelmet és szólásszabadságot. Angol minta alapján ő is szabad akart lenni. Gondolatait nyíltan akarta publikálni, bemutatni az emberi gyarlóságot, ostobaságot, rangra és címre való tekintet nélkül. Úgy, hogy közben ne kelljen tartania egyetlen uralkodó haragjától sem.

1758-ban, 64 évesen talált rá egy birtokra, Ferney-re. Ez a birtok a francia–német–svájci hármas határon helyezkedett el. Itt házát úgy építette fel, hogy falai között érintkezett a három ország területe. Ha saját királyával, XV. Lajossal gyűlt meg a baja, akkor átsétált a német területen fekvő szobájába, és amikor a porosz Frigyes akarta őt letartóztatni, akkor a francia szobába vonult. Mikor pedig mind a két uralkodó zsandárokat küldött érte, akkor a svájci szobájába ment.

Lehet, hogy épp ennek az „életbiztosításnak” köszönthette hosszú életét. Ebben a viszonylagos nyugalomban alkotta meg legnagyobb műveit, mint például a Candidot. Főúri módon fogadta az ide sereglő arisztokratákat, írókat, művészeket, filozófusokat és más hírességeket. Voltaire hősként ünnepelve, 83 éves korában halt meg.