1. A szabadságharc előzményei

A török kiűzése után a Habsburgok megerősítették hatalmukat Magyarországon. Az ország önállósága csökkent, és a magyar rendek egyre elégedetlenebbek lettek.

A lakosságot több teher is sújtotta:

• magas adók,
• beszállásolási kötelezettség,
• a katonák ellátásának terhei,
• a Habsburg-kormányzat központosító törekvései.

A Habsburgok a törökellenes háborúk után megszerzett birtokokat sem mindig adták vissza korábbi tulajdonosaiknak. A földbirtokosoknak gyakran bizonyítaniuk kellett tulajdonjogukat, és az úgynevezett fegyverváltságot is meg kellett fizetniük.

A magyar társadalom különböző csoportjai ezért egyre elégedetlenebbek lettek a Habsburg-uralommal.

---

Thököly Imre felkelése

A 17. század végén már volt egy jelentős Habsburg-ellenes mozgalom: Thököly Imre kuruc felkelése. A törökök kiűzése után azonban ez a mozgalom vereséget szenvedett.

A Habsburgokkal szembeni elégedetlenség azonban nem szűnt meg.

---

II. Rákóczi Ferenc családi háttere

II. Rákóczi Ferenc erdélyi főúri családban született. Apja, I. Rákóczi Ferenc részt vett a Wesselényi-féle Habsburg-ellenes szervezkedésben. Elfogták és halálra ítélték, de Zrínyi Ilona közbenjárására kegyelmet kapott. Rákóczi apja azonban még fia csecsemőkorában meghalt.

Zrínyi Ilona később Thököly Imre felesége lett, aki a Habsburgok ellen harcoló kuruc mozgalom vezetője volt. Zrínyi Ilona 1685–1688 között hősiesen védte a munkácsi várat a Habsburgok ellen. A vár feladása után Rákóczit elszakították anyjától, és Bécsbe vitték, ahol a jezsuiták nevelték.

A Habsburgok ellen szervezkedő főurak II. Rákóczi Ferencet is megpróbálták megnyerni. Rákóczi azonban lebukott, és 1701-ben letartóztatták. Sikerült megszöknie, majd Lengyelországba menekült. Majd 1703-ban hazatért, és a szabadságharc élére állt.

---

2. II. Rákóczi Ferenc és a felkelés kezdete

A1703-ban a tiszaháti parasztok és kisnemesek a magas adók, a katonai terhek, a birtokviszonyok és a Habsburg-kormányzattal szembeni általános elégedetlenség miatt felkelést indítottak. zetőjük, Esze Tamás II. Rákóczi Ferencet kérte fel a mozgalom vezetésére, mert Rákóczi nagy tekintélyű főúrként képes lehetett szélesebb körű szabadságharccá szervezni a felkelést.

Rákóczi 1703-ban hazatért, és átvette a mozgalom vezetését. Rákóczi célja nem egyszerűen egy parasztfelkelés vezetése volt, hanem Magyarország politikai önállóságának visszaszerzése.

A szabadságharc résztvevőit kurucoknak, a Habsburgokhoz hű katonákat labancoknak nevezték.

1703-ban Rákóczi kiadta a Vetési pátenst, amelyben a szabadságharcban részt vevő jobbágyoknak mentességet ígért a földesúri és állami terhek alól. Ez hozzájárult ahhoz, hogy sok jobbágy csatlakozott a kuruc hadsereghez.

A felkelők zászlaján a híres jelszó szerepelt:
„Cum Deo pro Patria et Libertate!” – „Istennel a hazáért és a szabadságért!”

---

A szabadságharc kibontakozása

A kuruc hadsereghez egyre többen csatlakoztak. A felkelés gyorsan terjedt, és a kurucok 1704-re Magyarország nagy részét ellenőrzésük alá vonták.

A szabadságharc azonban nemcsak a magyar nemesség mozgalma volt. Jelentős számban csatlakoztak hozzá:

• jobbágyok,
• kisnemesek,
• hajdúk,
• városi lakosok,
• különböző nemzetiségűek.

A jobbágyok számára fontos kérdés volt a katonáskodás és a jobbágyi terhek alóli mentesség.

Rákóczi állama

Rákóczi fokozatosan megszervezte a kuruc államot és annak működését.

Fontosabb intézkedései:

• saját hadsereg megszervezése,
• adók kivetése,
• pénz kibocsátása (rézpénz),
• külpolitikai kapcsolatok kialakítása,
• az állam működéséhez szükséges hivatalok megszervezése.

Rákóczi célja nem egyszerűen egy parasztfelkelés vezetése volt, hanem Magyarország politikai önállóságának visszaszerzése.

---

Az országgyűlések

• 1705-ben Szécsényben országgyűlést tartottak. Itt Rákóczit vezérlő fejedelemmé választották és a szabadságharc vezetése szervezettebbé vált.

• 1707-ben Ónodon tartottak országgyűlést. Az országgyűlés kimondta a Habsburg-ház trónfosztását, vagyis a rendek megszüntették a Habsburgok magyarországi uralkodói jogát. A döntést az „Eb ura fakó!” jelmondattal is összekapcsolják. A trónfosztás azonban nem jelentette Magyarország függetlenségének megvalósulását.

---

A szabadságharc fordulópontja

A kurucok kezdeti sikerei után a szabadságharc helyzete fokozatosan romlott:

• A hadsereg fenntartása miatt egyre nagyobb volt a pénzhiány.
• Rákóczi nem kapott elegendő külföldi segítséget. A legfontosabb szövetséges Franciaország volt, de XIV. Lajos 1711-ben békét kötött a Habsburgokkal, ezért Rákóczi elvesztette legfontosabb külföldi támogatóját.
• 1708-ban a trencséni csatában a kuruc hadsereg súlyos vereséget szenvedett.
• 1710-es pestisjárvány.

A szabadságharc hanyatlásnak indult:

• csökkent a kurucok katonai ereje,
• egyre többen álltak át a Habsburgok oldalára,
• a pénzhiány súlyosbodott,
• a lakosságot a háború egyre jobban megterhelte.

---

A szabadságharc lezárása

A szabadságharc helyzete 1710–1711-re reménytelenné vált.

Rákóczi azonban továbbra is külföldi segítségben reménykedett, ezért 1711-ben Lengyelországba utazott, hogy I. Péter orosz cár támogatását kérje.

Károlyi Sándor tárgyalásokat kezdett a Habsburgokkal, és megpróbált kedvező feltételekkel megegyezni. Rákóczi távollétében Károlyi Sándor megállapodott a Habsburgokkal, és létrejött a szatmári béke.

---

A szatmári béke

1711 májusában a kuruc csapatok Majténynál letették a fegyvert, ezzel katonailag is véget ért a szabadságharc.

1711 áprilisában megkötötték a szatmári békét, amely lezárta a Rákóczi-szabadságharcot.

A megállapodás viszonylag kedvező feltételeket biztosított a magyar rendek számára.

A legfontosabb feltételek

• A Habsburgok amnesztiát, vagyis kegyelmet adtak a felkelők többségének.
• A kurucok megtarthatták birtokaikat.
• A Habsburgok megerősítették a magyar rendek jogait.
• A résztvevőknek hűségesküt kellett tenniük a királynak.
• A Habsburgok elfogadták, hogy Magyarországot a magyar törvények és rendi intézmények figyelembevételével kormányozzák.

A megállapodás fontos eleme volt, hogy nem következett tömeges megtorlás.

Rákóczi nem fogadta el a szatmári békét, ezért nem kapott kegyelmet, és száműzetésbe vonult. Előbb Lengyelországban, majd Franciaországban élt, végül az Oszmán Birodalomban, Rodostóban telepedett le és halt meg.

---

3. A szabadságharc jelentősége

A Rákóczi-szabadságharc katonailag vereséggel végződött, de politikai szempontból fontos eredményeket is hozott.

A szatmári béke után:

• Magyarország a Habsburg Birodalom része maradt,
• de megmaradtak a magyar rendi intézmények és bizonyos önállósági jogok,
• a magyar nemesség megőrizte rendi kiváltságait,
• elmaradt a nagyarányú megtorlás.

A szabadságharc ezért nem érte el Magyarország teljes függetlenségét, de hozzájárult ahhoz, hogy a Habsburgok és a magyar rendek között kompromisszum jöjjön létre.

---

Amit az érettségin mindenképpen tudni kell

1703-1711 – a Rákóczi-szabadságharc
Fegyverváltság: a török kiűzése után a Habsburgok által bevezetett pénzösszeg, amelyet a korábbi birtokosoknak kellett megfizetniük ahhoz, hogy birtokaikat visszakaphassák.
II. Rákóczi Ferenc – a szabadságharc vezetője
Zrínyi Ilona – II. Rákóczi Ferenc édesanyja, Munkács várának hősies védője
kurucok – a Habsburg-ellenes felkelők
labancok – a Habsburgokhoz hű katonák
1705, Szécsény – Rákóczi vezérlő fejedelem
1707, Ónod – a Habsburg-ház trónfosztása
1708, Trencsén – döntő kuruc vereség
1711, Majtény – kuruc fegyverletétel
1711, Szatmár – a szabadságharcot lezáró béke
Károlyi Sándor – a béke megkötésének fontos szereplője
Rákóczi – nem fogadta el a szatmári békét, száműzetésbe vonult

---

Ellenőrizd magad!

Gondold át a választ, majd kattints a ▶ nyílra az ellenőrzéshez!

1. Miért alakult ki egyre nagyobb elégedetlenség a Habsburg-uralommal szemben a török kiűzése után?

A Habsburgok megerősítették központi hatalmukat, miközben a lakosságot magas adók, beszállásolási kötelezettség és katonai terhek sújtották. A birtokosoknak gyakran fegyverváltságot kellett fizetniük birtokaik visszaszerzéséért, és a Habsburgok központosító törekvései is növelték az elégedetlenséget.

2. Miért vált II. Rákóczi Ferenc a szabadságharc vezetőjévé, és milyen szerepet játszott ebben családi háttere?

Rákóczi erdélyi főúri családból származott, és családja korábban is kapcsolatba került a Habsburg-ellenes mozgalmakkal. Édesanyja, Zrínyi Ilona hősiesen védte Munkács várát, mostohaapja, Thököly Imre pedig a kuruc mozgalom vezetője volt. Rákóczi nagy tekintélyű főúrként alkalmas volt arra, hogy a tiszaháti felkelést szélesebb szabadságharccá szervezze.

3. Kik támogatták a Rákóczi-szabadságharcot, és miért csatlakoztak hozzá a jobbágyok?

A kurucok között nemesek, jobbágyok, kisnemesek, hajdúk, városi lakosok és különböző nemzetiségűek is voltak. A jobbágyokat elsősorban a magas adók és terhek, valamint a Habsburg-uralommal szembeni elégedetlenség ösztönözte. Rákóczi 1703-as Vetési pátensében a szabadságharcban részt vevő jobbágyoknak mentességet ígért a földesúri és állami terhek alól.

4. Hogyan szervezte meg Rákóczi a szabadságharc során az önálló állami működést?

Rákóczi saját hadsereget szervezett, adókat vetett ki, pénzt bocsátott ki, hivatalokat hozott létre és külpolitikai kapcsolatokat épített ki. Célja nem egyszerűen egy felkelés vezetése, hanem Magyarország politikai önállóságának és rendi jogainak biztosítása volt.

5. Mi volt a jelentősége az 1705-ös szécsényi és az 1707-es ónodi országgyűlésnek?

Az 1705-ös szécsényi országgyűlésen Rákóczit vezérlő fejedelemmé választották, így a szabadságharc politikai vezetése szervezettebbé vált. Az 1707-es ónodi országgyűlés kimondta a Habsburg-ház trónfosztását, ami a Habsburg uralom megszüntetésének kísérletét jelentette.

6. Miért fordult a szabadságharc sorsa a kurucok számára kedvezőtlenre?

A kuruc hadsereg fenntartása egyre több pénzt igényelt, miközben Rákóczi nem kapott elegendő külföldi segítséget. Az 1708-as trencséni vereség után csökkent a kurucok katonai ereje, az 1710-es pestisjárvány pedig tovább nehezítette a helyzetet. A háború elhúzódása miatt a lakosság is egyre jobban belefáradt a küzdelembe.

7. Miért jelentett kompromisszumot a szatmári béke, és miért nem fogadta el Rákóczi?

A szatmári béke lezárta a szabadságharcot, miközben a Habsburgok kegyelmet adtak a résztvevők többségének, biztosították birtokaik megtartását, és tiszteletben tartották a magyar rendek jogait. Cserébe a kurucoknak hűséget kellett fogadniuk a királynak. Rákóczi azonban nem fogadta el a békét, mert továbbra sem mondott le Magyarország önállóságának kivívásáról, ezért száműzetésbe vonult, és végül Rodostóban halt meg.

Szeretnéd magaddal vinni tanuláshoz? Töltsd le ingyen PDF-ben!