Ahol nem január 1-jén kezdődik az újév

A más naptárakat használó kultúrák január 1-jétől eltérő napokon ünneplik az újévet. A világ túlnyomó részén a hétköznapi életben ma már a Gergely-naptárt használják, azonban az ünnepeket sok nép a saját hagyományos időszámítása szerint tartja. Ennek köszönhető, hogy szerte a világban teljesen különbözik, hogy mikor ünneplik meg az új esztendőt.

A berber naptár (Marokkó, Tunézia, Egyiptom, Algéria) szerint a Yennayer a berber újév napja. A Gergely-naptárban ez a nap 2100-ig január 14-re esik.

Az ortodox naptár 13 nap késésben van a Gergely-naptárhoz képest. Így az újév első napja január 14.

Kínai újév január 21. és február 21. közé esik, mert egy szolunáris naptár szerint váltanak évet. A kínai holdújév, a Chunjie, a tavaszünnep 15 napig tart. Utolsó napja talán a leglátványosabb, a lámpás fesztivál. A lámpásokra újévi kívánságokat írnak és az ég felé eresztik.

Ebben az időintervallumban váltanak évet Koreában és Vietnámban is. Koreában Seollal az újév neve és 3 napig ünneplik, de megtartják a Gergely-naptár szerinti január 1-jét is. Vietnamban Tetnek hívják, és szintén 3 napos ünnep.

A perzsa újév március 21-ére esik, neve Nowruz. 300 millióan ünneplik ekkor, március 21-én az új esztendőt: Afganisztánban, Albániában, Azerbajdzsánban, Macedóniában, Grúziában, Indiában, Iránban, Kazahsztánban, Kirgizisztánban, az iraki Kurdisztánban, Tadzsikisztánban, Törökországban, Üzbegisztánban, Pakisztánban, Türkmenisztánban, Zanzibárban illetve a krími tatárok. Egyes közösségek állandóan március 21-én ünneplik, mások hagyományában a tavaszi napéjegyenlőség napja adja az újévet, azaz lehet március 20., március 21. vagy március 22. Az UNESCO szellemi kulturális örökségének része 2008-tól.

Kambodzsában április 13-ról 14-re virradó éjszaka búcsúztatják az óévet, az ünneplés pedig 3 napig tart.

Thaiföldön és Laoszban is április 13. és 14. között vált az óév újévre, és Songkrannak hívják az ünnepet, mely szó szerint vízben úszik: helyiek és turisták locsolják egymást az utcán, a tengerparti bulikban, sőt a templomokban is. Az előző év szerencsétlenségeit mossák le ilyenkor jelképesen, és megtisztítják a Buddha-szobrokat is.

Srí Lankán az aratási szezon lezárását ünnepelik az óév búcsúztatásával, április 13-án, vagy 14-én a szingalézek és a tamilok. Ekkor lép a Nap a Halakból a Kos jegyébe. Bár ma Srí Lankában is a Gergely-naptárat alkalmazzák, ez az ősi ünnep és a hozzá kapcsolódó számos népszokás sem merült feledésbe. Aluth Avurudda a helyi elnevezése. Ilyenkor mindenki felölti a fehér ruháját és a családjával ünnepel, ellátogat a falujába.

Etiópiában az újévet szeptember 11-én (szökőévben szeptember 12-én) ünneplik, és Enkutatash-nak hívják, amely a nyári esős évszak végét jelenti.

A koptok is Szeptember 11-én tartják, akik Nirúznak nevezik. Koptoknak nevezzük az Afrikában és a Közel-Keleten, elsősorban Egyiptomban és Etiópiában élő, az ókortól máig fennmaradt keresztény közösségeket. Független egyház, központjuk Alexandrában van.

A zsidó vallás hagyományos újévet köszöntő ünnepe a Ros Hasana, mely szeptember végére vagy október elejére esik és 2 napig tart. A reggeli szertartásának központi eleme a sófárfújás mely egy hangszer, azaz egy egyszerű kosszarv, amely emlékezteti a zsidókat arra a kosra, amelyet Ábrahám feláldozott fia helyett. Egyébként náluk évente négy újév is van: niszán (az első tavaszi hónap) 1-jén a királyok és az ünnepek újéve; elul (az utolsó nyári hónap) 1-jén a tizedek újéve; tisri (az első őszi hónap) 1-jén minden világra jött lélek ünnepe; svát hónap 1-jén, mások szerint 15-én a fák újéve.

Az iszlám újévet saját holdnaptáruk alapján ünneplik, amely mindig máskorra esik, ahogyan az év indulását jelző hónap, a Muharram is, mely az év egyik legszentebb hónapja a ramadán mellett. A szó jelentése “tilos”, így ebben a hónapban a harc bármely formája is szigorúan tiltott. Igyekeznek elkerülni a negatív eseményeket és nem vitatkoznak. Ezenkívül sok muzulmán úgy dönt, hogy a Muharram alatt böjtöl, hogy emlékezzen és megmutassa Allahnak háláját.

Ra’s al-al-Sanāh Hijrīyah az arab neve az újévi ünnepnek, és idejének kiszámítása elég bonyolult. Az iszlám naptár holdnaptár, melynek kezdőnapja: 622. július 16. (hidzsra). Egy iszlám évben 354 nap van, így az év kezdete folyamatosan vándorol visszafelé. Bonyolítja a helyzetet, hogy egyes muszlim országokban a hold megfigyelésén, máshol csillagászati vagy egyéb számításokon alapul a különböző időpontok előrejelzése, ezért lehetnek egy-két napos különbségek. Az iszlám országok nagy részében is a Gergely-naptárat használják hivatalosan, de a vallási életben megtartották a muszlin naptárat. Az iszlám újév 2022-ben augusztus 9-re esik.

Tetszett ez a bejegyzés? Köszönjük, ha megosztod barátaiddal a Facebookon, és/vagy lájkolod az oldalunkat!