Hogyan lehet életet vinni egy hagyományos, frontális történelemórába anélkül, hogy teljesen át kellene alakítanunk az óraszerkezetet vagy drámapedagógiára váltanánk? A válasz meglepően egyszerű: tegyél fel egyetlen, jól irányzott kérdést – Olvasd tovább!
Van különbség a fiúk és a lányok történelemtanulása között? A tanári tapasztalat egyértelműen igennel válaszol – a kutatások pedig ezt alá is támasztják. Az egyéni eltérések mellett bizonyos tendenciák megjelennek Olvasd tovább!
Ismerősek ezek a mondatok? „Dugovics Titusz levetette magát a törökkel együtt Nándorfehérvár tornyáról.”, „A vikingek szarvas sisakot viseltek.”, „A középkorban mindenki azt hitte, lapos a Föld.”, vagy „Mátyás király igazságos Olvasd tovább!
Történelemtanárként valószínűleg te is tapasztaltad már: a diákok fejében sokszor élnek erős, de téves képek a múltról. Ezeket hol filmek, hol toposzok, hol egyszerű általánosítások táplálják – de bármilyen forrásból Olvasd tovább!
A „lapos Föld” tévhit eredete A mítosz nem a középkorból származik, hanem jóval későbbről: az 1800-as években kezdték el terjeszteni egyes szerzők (például Washington Irving), hogy a sötét középkorban az Olvasd tovább!
A tanáriban egyre gyakrabban felmerül a kérdés: van-e még értelme írásbeli házi feladatot kiadni történelemből? Sokan érzik úgy, hogy ma már nem a diák dolgozik vele, hanem a mesterséges intelligencia Olvasd tovább!
Forrásértés fejlesztése történelmi nézőpontváltással Forráselemzés a megszokottól eltérő módon: A diákok három különböző nézőpontból kapnak forrásokat ugyanarról az eseményről, majd ugyanazokra a kérdésekre válaszolnak. A cél: mélyebb, árnyaltabb történelmi megértést Olvasd tovább!
Mit mesélnek otthonunk hagyományos tárgyai? A Hon- és népismeret órán a népi tárgyak tanításban való felhasználása segíthet abban, hogy a diákok saját élményeiken keresztül ismerjék meg a hagyományos népi kultúrát. Olvasd tovább!
1920. február 9-én a világ nagyhatalmai egy meglepő egyezményt írtak alá: Norvégia szuverenitást kapott a Spitzbergák (Svalbard) szigetcsoport fölött, de ezzel együtt vállalta, hogy az arktikus területet minden más nemzet Olvasd tovább!
A „Wolfschanze-naplók” (Hitler naplói) a 20. század egyik legismertebb és legnagyobb sajtóbotrányát idézték elő. Bár a név arra utal, hogy Adolf Hitler a kelet-poroszországi főhadiszállásán vezetett volna naplót, valójában egy Olvasd tovább!
Vajon hány olyan magyar márka van, amit már az ük- és dédszüleink is ismertek? Meglepően sok! A dualizmus korától napjainkig fennmaradt élelmiszer- és ipari márkák nemcsak a hazai gazdaságtörténet fontos Olvasd tovább!
1933. február 7-én hunyt el gróf Apponyi Albert, a XX. század eleji magyar politika egyik legismertebb alakja. Leginkább a trianoni béketárgyalásokon elmondott emlékezetes beszéde miatt emlegetik, de pályája jóval többről Olvasd tovább!
A középkori magyar történelem bővelkedik ragadványnevekben – elég csak Árpád-házi királyainkra vagy erdélyi fejedelmeinkre gondolnunk. Korábbi cikkeinkben már részletesen bemutattuk ezeknek a nevekenek eredetét és jelentését (Ragadványnevek az Árpád-házban, Erdélyi Olvasd tovább!
1916 tavaszán a magyarok nemcsak háborús hírekre, hanem egy különös újításra is ébredtek: az időt magát kellett átállítani. A cél: energiatakarékosság. Az eredmény: félreértések, tiltakozások és egy elhúzódó Hamlet-előadás. De Olvasd tovább!
A videojátékok sokáig a tanulás ellentétei voltak – legalábbis a közvélekedés szerint. De vajon tényleg csak haszontalan időtöltés, vagy rejlik bennük valami, ami a tanítás szolgálatába állítható? Az elmúlt években Olvasd tovább!