Újra hangszerelték a Himnuszt a riói olimpiára! Kölcsey Ferenc versét, a Hymnust, Erkel Ferenc zenésítette meg 1844-ben, a reformkorban. Az azóta eltelt 172 évben számos változatban áthangszerelték. Az ötkarikás játékokra ismét új köntösben csendül fel a mű.
Az álnevén ismert Hajós Alfréd, aki hazánk első olimpiai aranyérmét nyerte úszóként. Nemcsak úszó, hanem atléta, labdarúgó, játékvezető, szövetségi kapitány, építész és sportújságíró is volt.
Voltaire-nek bizonyára nagy szüksége volt erre a cselre. Hisz szatirikus stílusa miatt nem kevés üldözője akadt.
A történelem során mind az ókorban, mind a középkorban kedvelt volt uralkodókat, főméltóságokat ragadványnevekkel illetni. A történelem megőrizte őket, hogy az utókor is jót mulasson rajta 🙂
Ha még időben felkerekedtek, megnézhetitek a Szegeden nyílt Pompeji – élet és halál a Vezúv árnyékában interaktív kiállítást, amely érdekes, látványos és sokat lehet tanulni belőle a Római Birodalom koráról.
Népek nevei több alak- és jelentéstani változáson mehetnek keresztül a századok során. Gyakran ki is cserélődnek. Mellékjelentés, pozitív vagy negatív tartalom tapadhat hozzájuk. Különösen gyakoriak a változások a történelem viharos időszakaiban, esetünkben a történelmi Magyarország felbomlásakor.
Nem kis bravúrt hajtott végre Friedrich István: amellett, hogy hazánk miniszterelnöke volt, a magyar labdarúgó-válogatott mezét is magára ölthette. Igazán sokoldalú embert tisztelhetünk benne. Mérnöki, majd jogi tanulmányokat folytatott, vas-és gépgyár alapító, sportember és politikus volt.