Bevezetés

Hunyadi Mátyás 1458 és 1490 között volt Magyarország királya. Uralkodása a magyar középkori állam történetének egyik kiemelkedő időszaka: ekkor a királyi hatalom megerősödött, Magyarország pedig Közép-Európa egyik jelentős hatalmává vált. Mátyás uralkodását az erős központi hatalom, a gazdasági és katonai reformok, valamint az aktív külpolitika és a reneszánsz kultúra fellendülése tette jelentőssé.

---

1. Mátyás trónra kerülése

Mátyás 1443-ban született Kolozsváron. Apja, Hunyadi János, a 15. század egyik legjelentősebb magyar politikusa és hadvezére volt. Anyja Szilágyi Erzsébet.

Hunyadi János 1456-os halála után a Hunyadi család politikai befolyása továbbra is jelentős maradt, de komoly konfliktus alakult ki a Hunyadiak és a főúri csoportok között.

Mátyás bátyját, Hunyadi Lászlót 1457-ben V. László király kivégeztette. Mátyás fogságba került, és csak V. László halála után szabadult ki.

1458 januárjában a magyar országgyűlés Hunyadi Mátyást királlyá választotta. A hagyomány szerint a választás híre a Duna jegén összegyűlt tömeg előtt vált ismertté.

Mátyás ekkor mindössze 15 éves volt. Kezdetben nagybátyja, Szilágyi Mihály segítette a kormányzásban, de Mátyás hamarosan önálló politikát kezdett folytatni.

Célja az volt, hogy megszüntesse a főúri csoportok túlzott befolyását, és saját kezébe vegye az ország irányítását.

1463-ban Mátyás visszaszerezte a III. Frigyesnél lévő Szent Koronát, amelyet a Habsburg uralkodó 80.000 aranyforintért adott vissza. Ennek köszönhetően 1464-ben a Szent Koronával is megkoronázták, ezzel uralma megerősödött.

---

2. A királyi hatalom központosítása

Mátyás egyik legfontosabb politikai célja a központosított királyi hatalom kialakítása volt.

A 15. századi Magyarországon a király hatalma jelentős részben a bárók támogatásától függött. A nagy főúri családok – például a Garaiak, a Cilleiek és a Szilágyiak – jelentős birtokokkal, várakkal, hivatalokkal és saját katonai erővel rendelkeztek, ezért komoly politikai befolyással bírtak.

Mátyás egyik legfontosabb célja ezért az volt, hogy visszaszorítsa a nagyhatalmú főúri csoportok önállóságát, és a királyi hatalmat saját kezében összpontosítsa.

A fontosabb tisztségekbe egyre inkább a királyhoz személyesen kötődő köznemeseket és hivatalnokokat nevezett ki. Így például fontos szerepet kapott Kinizsi Pál, aki alacsonyabb sorból emelkedett fel.

A királyi kormányzatban nőtt a szakképzett hivatalnokok szerepe. A kancellária és a pénzügyi igazgatás átszervezésével Mátyás hatékonyabbá tette az állam működését.

Ez azonban nem jelentett abszolutizmust. Magyarország továbbra is rendi monarchia maradt. Az országgyűlés szerepe megmaradt, és a nemesség politikai jogait sem számolták fel. Mátyás tehát a rendi kereteken belül teremtett a korábbiaknál jóval erősebb királyi hatalmat.

---

3. Az 1471-es összeesküvés

A királyi hatalom megerősítése természetesen ellenállást is kiváltott.

1471-ben jelentős összeesküvés bontakozott ki Mátyás ellen. Az összeesküvés egyik fontos alakja Vitéz János esztergomi érsek, Mátyás korábbi támogatója volt. A mozgalomhoz Janus Pannonius is kapcsolódott.

Az összeesküvők Jagelló Kázmért, a lengyel király fiát hívták meg a magyar trónra.

Az összeesküvés azonban megbukott. Mátyás nem számolta fel teljesen ellenfeleit, de hatalmát tovább erősítette, és a főurakkal szembeni politikája még határozottabbá vált.

Az összeesküvés jól mutatja, hogy Mátyás központosító politikája komoly érdeksérelmeket okozott a magyar politikai elit egy részének.

---

4. Mátyás pénzügyi reformjai

A központosított királyi hatalomhoz pénzre volt szükség.

Mátyás egyik legfontosabb felismerése az volt, hogy a király csak akkor lehet független a főuraktól, ha saját, jelentős bevételekkel rendelkezik. Ezért átalakította az adórendszert.

A kapuadó helyett füstpénz

A korábbi kapuadó helyett füstpénzt vezettek be. Az adó alapja a háztartás, illetve a háztartáshoz kapcsolódó „füst” lett. A változtatás célja az volt, hogy a királyi adóztatás hatékonyabbá váljon, és kevesebb lehetőség legyen az adó elkerülésére.

→ Füstpénz: a kapuadó helyett bevezetett, háztartásonként fizetendő adó Mátyás király idején, amely a királyi bevételek növelését szolgálta.

Koronavám

Koronavám: a korábbi harmincad helyett bevezetett vám, amelyet a behozott és kivitt áruk után kellett fizetni. A harmincad eredetileg az áru értékének egy harmincad része volt. Mátyás a vámrendszer átalakításával és a vámfizetés kiterjesztésével növelte a királyi kincstár bevételeit.

Rendkívüli hadiadó

Rendkívüli hadiadó: Mátyás háborúk idején többször is kivetett, egész országra kiterjedő adó, amelyet a hadsereg fenntartására és a hadjáratok költségeinek fedezésére fordított.

A király bevételeihez emellett hozzájárultak:

• a vámok,
• a bányászat,
• a pénzverés,
• a királyi birtokok,
• valamint egyéb királyi jövedelmek.

Mátyás pénzügyi reformjai következtében a királyi kincstár éves bevétele a korábbiak többszörösére nőtt. Ez biztosította a nagy létszámú zsoldossereg, a hadjáratok és a központosított királyi hatalom működésének anyagi alapját.

---

5. A Fekete sereg

Mátyás jelentős zsoldoshadsereget tartott fenn, amelynek legismertebb hadvezére Kinizsi Pál volt. A hadsereg katonái fizetést kaptak, ezért elsősorban a királytól függtek. A hadsereget a későbbi történeti hagyomány Fekete seregnek nevezte.

A zsoldossereg előnye az volt, hogy Mátyás nem volt annyira kiszolgáltatva a főurak katonai erejének. A király saját hadserege gyorsabban és hosszabb ideig is hadra fogható volt.

A Fekete sereg ugyanakkor rendkívül sokba került. Fenntartása az állami bevételek jelentős részét felemésztette.

A hadsereg nemcsak a török elleni védelemben, hanem Mátyás nyugati hódításaiban is fontos szerepet játszott.

---

6. A török elleni politika

A török veszély továbbra is Magyarország egyik legfontosabb külső fenyegetése maradt. Mátyás megerősítette a déli végvárrendszert, és támadó hadjáratokat is vezetett. 1463-ban visszafoglalta Jajcát, 1479-ben pedig Kinizsi Pál és Báthory István vezetésével a magyar sereg nagy győzelmet aratott a kenyérmezei csatában.

Mátyás azonban nem akarta minden erejét a török elleni háborúra fordítani. 1483-ban ötéves fegyverszünetet kötött a törökkel, amelyért évi adó vállalását is elfogadta. Így időt és lehetőséget nyert arra, hogy figyelmét és haderejét inkább nyugati terjeszkedésére fordítsa.

Ezért kortársai közül többen bírálták: a török elleni keresztény összefogás helyett saját hatalmi céljait és nyugati hódításait tartották fontosabbnak.

---

7. Mátyás cseh politikája

Mátyás nyugati külpolitikájának első nagy állomása a cseh kérdés volt.

1468-ban háborút indított Podjebrád György cseh király ellen.

A konfliktus vallási szempontból is jelentős volt, mert Mátyás a katolikus egyház támogatásával lépett fel a huszitizmus ellen. A háború azonban hamarosan túlmutatott a vallási kérdésen. Mátyás számára a cseh korona megszerzése hatalmi és területi célokat is szolgált.

1469-ben a katolikus cseh rendek Mátyást cseh királlyá választották. A cseh királyság azonban megosztott maradt. Mátyás nem tudta egész Csehországot megszerezni, mert a cseh rendek másik része továbbra is Jagelló Ulászlót támogatta.

1479, olmützi béke: a nyugati cseh területek Mátyásé, a keleti Csehország Jagelló Ulászlóé lett.

A cseh területek megszerzése jelentősen növelte Mátyás politikai súlyát Közép-Európában.

---

8. Mátyás és a Német-római Birodalom

Mátyás egyik legfontosabb ellenfele III. Frigyes Habsburg császár volt.

A konfliktusnak több oka volt. A Habsburgok és a Hunyadiak között már korábban is komoly politikai ellentétek alakultak ki, Mátyás pedig saját közép-európai hatalmát akarta növelni.

1477-ben háborút indított III. Frigyes ellen, és jelentős sikereket ért el.

Mátyás nyugati politikájának egyik célja a német-római császári cím megszerzése volt. Ehhez azonban a német fejedelmek támogatására és a Habsburgok háttérbe szorítására lett volna szükség.

Mátyás a közép-európai területek megszerzésével nem egyszerűen Magyarországot akarta nagyobbá tenni. Egy olyan hatalmi rendszert kívánt létrehozni, amelyben Magyarország és a hozzá kapcsolódó cseh és osztrák területek Európa egyik legerősebb államát alkotják.

---

9. Bécs elfoglalása

Mátyás és III. Frigyes konfliktusa végül újabb háborúkhoz vezetett.

A magyar király nyugati hadjáratainak legnagyobb sikere Bécs elfoglalása volt 1485-ben. Mátyás ezután az osztrák területek jelentős részét is ellenőrzése alá vonta.

Bécs elfoglalása uralkodásának csúcspontját jelentette. Mátyás ezzel gyakorlatilag Közép-Európa egyik legerősebb uralkodójává vált.

A megszerzett területek tartós megtartása Mátyás halála után nem bizonyult lehetségesnek.

---

10. A császári terv kudarca

Mátyás birodalomépítő terveinek fontos része lehetett a német-római császári hatalom megszerzése.

Azonban 1486-ban a német választófejedelmek III. Frigyes fiát, Habsburg Miksát választották német királlyá.

---

11. Mátyás dinasztikus politikája

Mátyás egyik legnagyobb problémája az utódlás volt. Első felesége, Podjebrád Katalin fiatalon meghalt. Második felesége, Aragóniai Beatrix nem szült neki gyermeket.

Mátyásnak így nem volt törvényes fia. Volt azonban egy törvénytelen fia, Corvin János.

Mátyás mindent megtett annak érdekében, hogy Corvin János örökölhesse a hatalmat. Nagy birtokokat és tisztségeket adott neki, és megpróbálta a főurakat is hozzá kötni.

Az 1480-as évek második felében egyre inkább olyan politikát folytatott, amely Corvin János trónutódlását készítette elő. Mátyás mégsem tudta biztosítani hatalma dinasztikus továbbélését.

---

12. A reneszánsz és a humanizmus Mátyás udvarában

Mátyás uralkodásának nemcsak politikai és katonai, hanem kulturális jelentősége is volt.

Felesége, Aragóniai Beatrix révén szorosabbá váltak az itáliai kapcsolatok. Mátyás udvarában megjelentek az itáliai reneszánsz művészet és építészet elemei.

Budán és Visegrádon jelentős építkezések zajlottak.

Mátyás udvara a humanizmus egyik központjává vált. Magyarországra érkezett többek között Antonio Bonfini történetíró is.

Mátyás híres könyvtára, a Bibliotheca Corviniana Európa egyik jelentős reneszánsz könyvtára volt.

A kulturális fellendülés ugyanakkor szintén jelentős királyi kiadásokat igényelt.

---

13. Mátyás uralkodásának mérlege

Mátyás uralkodásának egyik legnagyobb eredménye a királyi hatalom megerősítése volt.

• visszaszorítania a főúri ligák politikai önállóságát,
• átalakítania az államigazgatást,
• növelnie a királyi bevételeket,
• jelentős zsoldossereget fenntartania,
• megerősítenie a déli végvárrendszert,
• sikeresen fellépnie a török betörésekkel szemben,
• megszereznie Morvaországot, Sziléziát és Lausitzot,
• elfoglalnia Bécset,
• és Magyarországot Közép-Európa egyik jelentős hatalmává tennie.

Ugyanakkor a magas adók nagy terhet jelentettek a lakosságnak. A háborúk és a zsoldossereg fenntartása rendkívül költséges volt. A nyugati hódítások pedig hosszú távon nem bizonyultak tartósnak.

1490-ben bekövetkezett halála után Corvin János nem tudta megszerezni a trónt. A magyar rendek végül Jagelló Ulászlót választották királlyá.

Mátyás halálával a közép-európai hódítások gyorsan széthullottak, és a Fekete sereg is fokozatosan felbomlott.

---

Fontos évszámok

1458 – Mátyás királlyá választása
1464 – koronázása a Szent Koronával
1479 – olmützi béke + kenyérmezei csata
1485 – Bécs elfoglalása
1490 – Mátyás halála

---

Ellenőrizd magad!

Gondold át a választ, majd kattints a ▶ nyílra az ellenőrzéshez!

1. Miért törekedett Mátyás a királyi hatalom központosítására?

→ Mert a nagy főúri családok jelentős önálló hatalommal rendelkeztek, és a király gyakran függött támogatásuktól. Mátyás saját hatalmát akarta megerősíteni és a főurak befolyását visszaszorítani.

2. Hogyan szorította vissza Mátyás a főurak hatalmát?

→ A fontos tisztségekbe saját híveit, köznemeseket és hozzá kötődő embereket nevezett ki, és megerősítette a királyi hivatalokat. Az 1471-es összeesküvés leverésével tovább erősítette hatalmát.

3. Milyen pénzügyi reformokkal növelte Mátyás a királyi bevételeket?

→ Átalakította az adórendszert: a kapuadó helyett füstpénzt vezetett be, a harmincadot koronavám váltotta fel, és rendszeresen vetett ki rendkívüli hadiadót. A királyi bevételek így a korábbiak többszörösére nőttek.

4. Mi volt a Fekete sereg, és miért volt fontos Mátyás számára?

→ Nagy létszámú, zsoldosokból álló, állandó hadsereg volt, amelynek legismertebb hadvezére Kinizsi Pál volt. Azért volt fontos, mert Mátyás így kevésbé függött a főurak katonai erejétől, és hadjáratait is önállóbban vezethette.

5. Hogyan változott Mátyás törökellenes politikája uralkodása során?

→ Megerősítette a déli végvárrendszert és katonai győzelmeket is aratott, például Jajca visszafoglalásával és a kenyérmezei csatában. Később azonban fegyverszünetet kötött a törökkel, és figyelmét egyre inkább a nyugati terjeszkedésre fordította.

6. Miért kötött Mátyás fegyverszünetet a törökkel, és miért bírálták emiatt?

→ Azért, hogy időt és katonai erőt nyerjen nyugati terveihez. A béke fejében évi fizetséget is vállalt, ezért kortársai közül többen bírálták, mert szerintük a török elleni keresztény küzdelem helyett saját nyugati hatalmi céljait követte.

7. Miért indított Mátyás háborút a cseh területekért, és mi lett ennek az eredménye?

→ A huszitizmus visszaszorítása mellett területi és hatalmi céljai is voltak. 1469-ben cseh királlyá választották, majd az 1479-es olmützi béke után a nyugati cseh területek, Morvaország, Szilézia és Lausitz Mátyásé, a keleti Csehország Jagelló Ulászlóé lett.

8. Miért került Mátyás konfliktusba III. Frigyes Habsburg császárral?

→ Mátyás közép-európai hatalmát akarta növelni, és a Habsburgok befolyását vissza akarta szorítani. A háborúk során osztrák területeket is elfoglalt.

9. Mit jelentett Mátyás számára Bécs 1485-ös elfoglalása?

→ Uralkodásának egyik legnagyobb katonai és politikai sikerét. Bécs elfoglalásával Mátyás Közép-Európa egyik legerősebb uralkodójává vált, és nyugati birodalomépítő tervei a csúcspontjukra értek.

10. Miért nem maradt fenn Mátyás halála után az általa létrehozott erős királyi hatalom és közép-európai birodalom?

→ Mert rendszere nagyrészt személyes hatalmára épült. Nem volt törvényes fia, ezért Corvin János trónutódlását próbálta előkészíteni, de ez nem sikerült. Halála után a nyugati hódítások elvesztek, a Fekete sereg felbomlott, és a királyi hatalom meggyengült.

Szeretnéd magaddal vinni tanuláshoz? Töltsd le ingyen PDF-ben!