Magyar királylány, akinek mozaikja az isztambuli Hagia Szophia falát díszíti

Kevesen tudják, de egy magyar királylány mozaikja látható a világ egyik leghíresebb templomában, az isztambuli Hagia Szophia falán. Ő Piroska, másképpen Szent Iréné, azaz Szent László lánya, akit a görög-keleti egyház ma is egyik legjelentősebb szentjei közé sorol és a Bizánci Birodalom legnagyobb, legszentebb és legtiszteltebb császárnéja volt.

Sajnos a magyar történelem elfeledkezett róla, pedig kiváló képviselője volt az Árpád-háznak. Tanári munkám során szomorúan látom, hogy az általános iskolai könyvek teljesen elfeledik, a középiskolai könyvek némelyike éppen csak megemlíti. Még a magyar források is egy-egy mondattal számolnak csak be róla. Ellenben bizánci források, történeti munkák, legendák és magasztos himnuszok emlékeznek nevére.

Piroska élete

Szent Piroska (régiesen Priszka) Szent László és Rheinfeldi Adelheid gyermeke volt. A legtöbb forrás szerint 1088-ban, Esztergomban született.

2 évesen veszítette el édesanyját, 7 évesen pedig apját, Szent Lászlót. Így nagybátyja, Könyves Kálmán udvarában nevelkedett, ahol minden ismerettel felruházták, amivel egy korabeli hercegnőnek rendelkeznie kellett (írás, olvasás, valamint gazdasági- és államügyek intézése). Széles látókörrel rendelkezett, melyet később császárnéként kamatoztatott is.

16 évesen az ország érdekében kiházasították – a bizánci trónörökössel, Komnenosz Jánossal (Ioannész). Bizánc és Magyarország határai a Duna vonalánál találkoztak, ami sok határvitát eredményezett. A jószomszédi viszony érdekeit fokozta, hogy keleten már Bizáncot fenyegette a török. Szükség volt a két állam szövetségére, aminek egy balul sikerült magyar keresztes hadjárat adott apropót. A két ország barátságát így ezzel a friggyel pecsételték meg (1104). A házasságkötés előtt Piroskának át kellett térnie az ortodox hitre és felvette a Magyarországi Irén, azaz az Eiréne (Békesség) nevet.

Piroska Bizánc kiemelkedő császárnéja volt

8 gyermeket szült. Közülük a legidősebb fiú társcsászár lett apja mellett korai haláláig. A legkisebb fia, I. Mánuel pedig közel 40 évig Bizánc egyik legkiemelkedőbb uralkodója volt és kora híres hadvezéreként védte Európát a törökkel szemben. (Mánuelnek sokáig nem született örököse, ezért anyja családjából, az Árpádoktól hozatott örököst. A választás II. Géza magyar király fiára, a későbbi III. Bélára esett, akit Bizáncba csábított, mert a trónján magyar örököst szeretett volna látni.)

Piroska férje támasza volt. Nemcsak hitves, hanem Komnénosz mellett a birodalom irányítója is. Kitűnt az államügyekben- és a gazdasági életben való jártasságával. Többször közvetített a Magyar Királyság és a Bizánci Birodalom között. Szerény, jó természetű, adakozó és segítőkész volt. Az udvari pompa távol állt tőle. Védelmezte az egyházat és ő építette Bizánc legfontosabb kolostorát, a Pantokrator kolostort (Mindenható Megváltó Krisztus). Mely gyakorlatilag egy nagy épületegyüttes, amely magában foglalt egy templomot, menhelyet, 50 ágyas kórházat, idősek otthonát és egyéb szociális ellátó intézményt. Funkcionálisan és szépségét tekintve is kiemelkedő épületegyüttes. A kolostor szemléletében is egyedülálló volt, messze megelőzte korát. Az Arab Birodalom kórházainak és a középkori Európa kórházainak építésekor példaképül szolgált. Művének elkészültét ugyan nem élhette meg, de férje nagy gondot fordított befejezésére, felesége emlékének tisztelegve.

Eiréné férjét kísérte el egy bithüniai hadjáratra (gyakran tett ilyet), ahol valószínűleg bélfertőzést kapott. Utolsó napjaiban lemondott koronájáról és szerzetesként halt meg (1134). Felvette a Xené (Idegen) nevet. Nem sokkal halála után az ortodox egyház szentté avatta, majd a katolikus egyház is felvette szentjei közé.

Szent Piroska mozaikja

Piroska a mai magyar művelődéstörténet igazi és egyben elfeledett nagyasszonya. Mozaikja az isztambuli Hagia Szophia-bazilika emeleti galériájában kapott helyet. A képen a Szűzanya, karján a gyermek Jézussal, valamint két oldalán Szent Piroska avagy Eiréné Komnena és II. János bizánci császár látható, amint adományt nyújtanak át. (1118 a körüli mozaik.) A császárné szarkofágja is itt, a Hagia Szophia előcsarnokában található.

Szent Piroska férjével, II. János császárral a Kisded Jézust tartó Madonna két oldalán — *Szent Piroska férjével, II. János császárral*
*a Kisded Jézust tartó Madonna két oldalán, amint adományt nyújtanak át*

(A templomban további magyar vonatkozás is megtekinthető. Az imafülke (mihrab) két oldalán két hatalmas bronz gyertyatartó áll, amelyeket I. Szulejmán 1526-ban Buda első török megszállásakor több más értékekkel együtt Konstantinápolyba szállíttatott.)