III/12. Magyarország újranépesülése és újranépesítése

1. Magyarország helyzete a XVIII. század elején

A török háborúk, a török kiűzéséért folytatott felszabadító háborúk, majd a Rákóczi-szabadságharc (1703–1711) súlyos pusztítást okoztak Magyarországon. A háborúk mellett az éhínségek és járványok is jelentős emberveszteséget okoztak.

A török hódoltság egykori területein sok település elpusztult vagy elnéptelenedett. Különösen az Alföld és a déli országrészek népsűrűsége csökkent, miközben a peremvidékeken – például a Felvidéken és Erdélyben – sokkal sűrűbben éltek az emberek.

A XVIII. század elején az ország lakossága körülbelül 4–4,5 millió fő lehetett. A cél ezért az elnéptelenedett területek újbóli benépesítése és a gazdaság helyreállítása volt. A század folyamán nagyjából megkétszereződött a népesség. A XVIII. század végére a Magyar Korona országainak népessége már mintegy 9,5 millió főre nőtt.

---

2. Újranépesülés és újranépesítés

A két fogalom nem ugyanaz.

Újranépesülés: A népesség növekedéséhez hozzájárult a természetes szaporodás, a belső vándorlás, a bevándorlás és a betelepítés.

Újranépesítés: Tudatos, szervezett telepítések révén népesítették be az elpusztult vagy gyéren lakott területeket.

A folyamatnak három fontos formája volt:

• belső vándorlás,
• bevándorlás,
• betelepíté.

Ezek eredményeként Magyarország népessége gyorsan növekedett, ugyanakkor az ország etnikai összetétele is jelentősen megváltozott.

a.) Belső vándorlás

A háborúk által kevésbé sújtott területekről sokan a ritkán lakott országrészekbe költöztek.

A Felvidékről és az északi területekről magyar és szlovák jobbágyok vándoroltak az Alföldre és más belső területekre. Ez azért volt vonzó számukra, mert nagy mennyiségű művelhető föld állt rendelkezésre.

A belső vándorlás következtében az Alföld és más korábban elnéptelenedett területek fokozatosan benépesültek.

b.) Bevándorlás

A környező területekről is sokan érkeztek Magyarországra. A betelepülőket elsősorban a szabad földek és a jobb megélhetési lehetőségek vonzották.

Fontosabb népcsoportok:

• románok érkeztek Havasalföld és Moldva felől Erdélybe és a keleti országrészekbe;
• szerbek elsősorban a déli területeken telepedtek le;
• ruszinok főként Kárpátalja területén éltek;

A betelepülés tehát nem kizárólag magyarokból álló népességnövekedést jelentett, hanem hozzájárult Magyarország soknemzetiségű jellegének kialakulásához.

c.) Betelepítés

A Habsburg uralkodók és a földbirtokosok tudatosan is ösztönözték a lakosság betelepítését.

Az uralkodók számára fontos cél volt:

• az elnéptelenedett területek benépesítése;
• az adózók számának növelése;
• a mezőgazdasági termelés helyreállítása;
• adóbevételek növelése.

A földbirtokosoknak azért volt érdekük a betelepítés, mert munkaerőre és adófizető jobbágyokra volt szükségük.

A szervezett telepítések során különösen sok német telepes érkezett. Közülük sokan a Dunántúlon, a Bácskában és a Bánságban telepedtek le. A magyarországi német telepeseket a köznyelv gyakran sváboknak nevezi.

A telepesek különböző kedvezményeket kaphattak, például adókedvezményt, földet vagy egyéb letelepedési kedvezményeket.

A betelepítések több uralkodó idején is zajlottak, különösen III. Károly és Mária Terézia uralkodása alatt.

---

3. A népesség etnikai és vallási összetételének változása

A XVIII. század során Magyarország egyre inkább soknemzetiségű és többvallású országgá vált.

A magyarok mellett jelentős számban éltek:

• németek,
• szlovákok,
• románok,
• szerbek,
• ruszinok,
• horvátok.

A különböző nemzetiségek eltérő vallásokat követtek. A katolikusok mellett jelentős számban éltek protestánsok, görögkeletiek és görögkatolikusok is.

A népesség növekedése tehát nem azt jelentette, hogy kizárólag a magyar lakosság száma növekedett. A betelepülések miatt a nem magyar népesség aránya is jelentősen megnőtt. A folyamat hosszú távon meghatározta Magyarország nemzetiségi viszonyait.

---

4. Gazdasági következmények

Az újranépesülés és újranépesítés elősegítette az ország gazdasági újjáépítését.

A benépesülő területeken:

• újra művelés alá vonták a földeket;
• új falvak és települések jöttek létre;
• növekedett a mezőgazdasági termelés;
• nőtt az adófizető népesség;
• fejlődött a kereskedelem és a kézműipar.

A XVIII. század végére Magyarország népessége és gazdasága jelentősen megerősödött.

---

Összegzés

A XVIII. században Magyarország a török háborúk és a Rákóczi-szabadságharc okozta pusztítás után újranépesült és újranépesítették. A népesség növekedéséhez hozzájárult a természetes szaporodás, a belső vándorlás, az öntevékeny betelepülés és a szervezett betelepítés. A folyamat következtében helyreállt a gazdasági élet, ugyanakkor Magyarország soknemzetiségű és többvallású országgá vált.

A három kulcsfogalom:

1. belső vándorlás – az ország ritkábban lakott területeire, elsősorban az Alföldre költöztek az ország más részeiről;
2. bevándorlás – külföldről, illetve a környező területekről érkeztek különböző népcsoportok;
3. betelepítés – az uralkodó vagy a földbirtokosok szervezetten telepítettek be lakosságot, különösen németeket.

---

Ellenőrizd magad!

Gondold át a választ, majd kattints a ▶ nyílra az ellenőrzéshez!

1. Miért vált szükségessé Magyarország újranépesítése a XVIII. században?

A török háborúk és a Rákóczi-szabadságharc miatt sok település elpusztult vagy elnéptelenedett, ezért szükség volt a ritkán lakott területek újbóli benépesítésére és a gazdaság helyreállítására.

2. Milyen módokon növekedett Magyarország népessége a XVIII. században?

A népesség természetes szaporodással, belső vándorlással, bevándorlással és betelepítéssel növekedett.

3. Mely népcsoportok érkeztek Magyarországra, és hol telepedtek le?

Románok főként Erdélybe és a keleti országrészekbe, szerbek a déli területekre, ruszinok Kárpátaljára, németek pedig többek között a Dunántúlra, a Bácskába és a Bánságba érkeztek.

4. Milyen következményei voltak Magyarország újranépesülésének és újranépesítésének?

Jelentősen nőtt a népesség, újra művelés alá vonták a földeket, fejlődött a mezőgazdaság és a gazdaság, ugyanakkor Magyarország soknemzetiségű és többvallású országgá vált.

Szeretnéd magaddal vinni tanuláshoz? Töltsd le ingyen PDF-ben!