Nulla előkészület, azonnali történelemjátékok

Nem mindig van idő hosszú előkészületekre vagy bonyolult eszközökre, mégis szeretnénk, ha a diákok aktívan, kreatívan és játékosan sajátítanák el a történelmet. A következő négy játék szinte semmilyen előkészületet nem igényel: elegendő, ha a tanár fejben tartja a kérdéseket, állításokat vagy történelmi személyeket, és máris előkaphatóak kritikus pillanatokban, amikor frissíteni szeretnénk a figyelmet, vagy gyorsan motiválnánk a diákokat.

Azonnal játszható történelemjátékok

1. „Ki vagyok én?” – királyi gyorskvíz

Gyorsaság, tudás és egy kis szerencse – ki marad talpon a királyi trónért folyó küzdelemben? 👑

A tantermekben a diákok kettesével ülnek a padokban egymás mellett. A játékban erre fogunk építeni: az egyik oldal versenyez, a másik figyel.
A versenyző oldal feláll, becsukja a szemét, és a mennyezet felé fordítja a fejét, hogy ne tudjon lesni.

A tanár sorban mond állításokat két történelmi személyről/eseményről, például Károly Róbertről és Nagy Lajosról.
A versenyző diákoknak gyorsan kell eldönteniük, melyikre igaz az állítás és a megfeleő kezet fel kell emelniük:
👉 bal kéz = Károly Róbert
👉 jobb kéz = Nagy Lajos
👉 két kéz = mindkettő
👉 0 kéz = egyik sem

A másik padsor tagjai figyelik, ki hibázik. Aki tévesen mutatja, vagy lassú, kiesik a körből és leül.
A játék mehet fixen 10 állításig és a kör végén annyi pontot kap a padsor, ahányab állva maradtak. Amelyikből többen maradtak játékban, az nyer. Vagy mehet addig a ajáték, amíg csak egy valaki marad talpon.

Ezután helyet cserélnek a versenyzők és a figyelők, és indul az új forduló.

2. „Okostojás” játék

A gyerekek 2 sorban állnak egymással szembe fordulva. A tanár sorban páronként feltesz egy-egy, a tananyaghoz tartozó kérdést. A két gyerek közül, amelyik előbb válaszol, az marad játékban, a másik leül. Az újabb körben újra alakulnak a párok. Addig folytatjuk, míg csak egy győztes marad. Ha gyors játékot szeretnénk, játszhatjuk hármasával is.

3. „Kérdések lánca”

A tanár indítja a játékot azzal, hogy feltesz egy kérdést az egyik csapatnak. Miután a csapat válaszolt, a választ felhasználva logikailag kapcsolódó új kérdést kell megfogalmazniuk a másik csapat számára.

Példa:

• Tanár: „Ki volt az Osztrák–Magyar Monarchia uralkodója az I. világháború idején?”
• A csapat válasza: „Ferenc József”
• A csapat új kérdése a B csapatnak: „Melyik másik uralkodóval állt szoros szövetségben Ferenc József a háború idején?”
• B csapat válasza: „II. Vilmos”
• B csapat kérédése A csapatnak: „Melyik ország uralkodója volt II. Vilmos?”…

A játék így folytatódik, a kérdések láncolata egyre izgalmasabb és összetettebb lesz. A cél: kreatív, logikusan kapcsolódó kérdések alkotása.

4. Zanzajáték – történelmi események

A játékosoknak 5 darab, látszólag lazán kapcsolódó, hangulati vagy részletgazdag kulcsszó alapján kell kitalálniuk egy konkrét történelmi eseményt. A cél minél kevesebb segítségből (szóból) rávezetni a többieket a megoldásra.

1. Válasszatok egy Zanzamestert (ő az aktuális feladvány felelőse).
2. A Zanzamester titokban felír egy történelmi eseményt egy papírra.
3. Keres hozzá 5 olyan szót, amelyek:
   • Nem alkotnak mondatot.
   • Nem tartalmaznak évszámot, tulajdonnevet (személy, helyszín, ország, népcsoport).
   • Nem tartalmaznak közvetlen tárgyi utalást (pl. „bástya” az egri ostromhoz túl direkt).
   • Inkább hangulatot, következményt, ok-okozati viszonyt vagy egy eldugott részletet ábrázolnak.
4. A Zanzamester nem ömleszti rá a játékosokra az összes szót egyszerre, hanem egyenként adja ki őket, ezzel fokozva az izgalmat.
   • A Zanzamester kimondja az 1. szót (ez legyen a legáltalánosabb, legnehezebb szó). A játékosok tippekkel próbálkoznak. Ha valaki eltalálja, maximális pontot kap. Ha senki nem találja ki, jön a következő kör. Minden játékos körönként (szavanként) csak egyetlen tippet mondhat be!

Pontozási rendszer:

1 szó után: 5 pont a kitalálónak és 3 pont a Zanzamesternek.
2 szó után: 4 pont a kitalálónak és 2 pont a Zanzamesternek.
3 szó után: 3 pont a kitalálónak és 1 pont a Zanzamesternek.
4 szó után: 2 pont a kitalálónak és 1 pont a Zanzamesternek.
5 szó után: 1 pont a kitalálónak és 0 pont a Zanzamesternek.

Példa:

1. Történelmi esemény: Mohácsi csata
   Választott szavak: megosztottság, késés, páncél, nyár, trónüresedés
2. Történelmi esemény: 1335-ös visegrádi királytalálkozó
   Választott szavak: vár, kereskedelem, fiú, trón, három
3. Történelmi esemény: 1351-es törvények
   Választott szavak: szabály, átcsábítás, megújítás, védelem, járvány

A játék csapatok versengésével is játszható, ahol egymásnak adnak feladványokat.

Zárószó

Ezek a játékok nemcsak a gyors gondolkodást és a történelmi tudást fejlesztik, hanem a tantermi dinamika felpezsdítésére is kiválóak. Akár pár percnyi játék is elegendő, hogy újra mozgásba hozzuk a diákokat, kreativitásra ösztönözzük őket, és közben az anyag mélyebb feldolgozását is elősegítjük. A „Okostojás”, a „Ki vagyok én?”, a „Zanzajáték” és a „Kérdések lánca” mind olyan eszközök, amelyeket bárki könnyedén bevethet, akár a tanóra közepén is, anélkül, hogy külön előkészületre lenne szükség.

Ne hagyd ki a következő játékötleteket sem! – 4 villámgyors történelemtanulós játék