A középszintű történelem érettségire készülve sok diákban felmerül a kérdés: vannak olyan történelmi témák, amelyek nagyobb eséllyel kerülnek elő a vizsgán?

Biztos jóslatot természetesen nem lehet adni. Egy korábbi érettségi alapján nem lehet megmondani, mi szerepel majd a következő feladatsorban. Ha azonban több év középszintű írásbelijét nézzük meg egymás mellett, érdekes mintázatok rajzolódnak ki: vannak témák, amelyekhez a feladatkészítők újra és újra visszatérnek.

Ez különösen érdekes a 2024-es változás után. Az új követelményrendszer bevezetésekor felmerülhetett, hogy a korábban megszokott témák háttérbe szorulnak. A 2024–2026-os vizsgák azonban inkább azt mutatják, hogy a nagy történelmi témák többsége továbbra is jelen van – csak nem feltétlenül ugyanazt a részletet és nem ugyanúgy kérdezik.

Az alábbi összeállítás ezért elsősorban a középszintű írásbeli érettségikre épül, külön figyelve a 2020–2026 közötti időszakra. A korábbi évek tapasztalatát azért is érdemes figyelembe venni, mert a 2017–2023 közötti középszintű feladatbank alapján a korábbi témák döntő többsége a 2024-től érvényes új követelményekben is megtalálható.

---

Mit mutatnak a vizsgasorok?

De ne csak érzésre nézzük, mely témák térnek vissza gyakran! Megnéztem a 2017 és 2026 közötti középszintű történelem írásbeli érettségi vizsgasorokat is.

A vizsgasorok között a májusi és az októberi vizsgákat külön számoltam, így összesen 17 vizsgasor került a vizsgálatba.

Az alábbi táblázatban azt néztem meg, hogy az egyes témakörök hány különböző vizsgasorban jelentek meg. Ha egy témához ugyanabban a vizsgasorban több feladat is kapcsolódott, azt akkor is csak egyszer számoltam. Külön jelöltem azt is, hogy a téma rövid feladatként vagy esszéként szerepelt.

A 17 vizsgasorból tehát például a 10/17 azt jelenti, hogy az adott témakör a vizsgasorok 10 különböző alkalmán is előkerült.

Az eredmény elég beszédes:

Téma	2017–2026 vizsgasorok	Rövid feladat	Esszé	Arány 17-ből	Minősítés
Ókori Görögország és Róma	12/17	11	1	70,6%	🔴
Kereszténység, egyház	6/17	5	1	35,3%	🟠
Honfoglalás	3/17	3	0	17,6%	🟡
Államalapítás, Árpád-kor	5/17	5	0	29,4%	🟠
Középkori társadalom, városok, céhek	10/17	9	1	58,8%	🔴
Hunyadi Mátyás	6/17	6	0	35,3%	🟠
Török kor, Mohács, végvárak	7/17	5	2	41,2%	🟠
Reformáció	7/17	7	0	41,2%	🟠
Rákóczi	5/17	3	2	29,4%	🟠
Felvilágosodás/francia forradalom	7/17	6	1	41,2%	🟠
Ipari forradalom	8/17	8	0	47,1%	🔴
Nemzeti eszmék, német/olasz egység	6/17	5	1	35,3%	🟠
Reformkor, 1848–49	8/17	6	2	47,1%	🔴
Dualizmus	8/17	7	1	47,1%	🔴
I. vh., Trianon	10/17	9	1	58,8%	🔴
Nácizmus, holokauszt, II. vh.	11/17	9	2	64,7%	🔴
Rákosi, kommunista diktatúra, 1956	10/17	9	1	58,8%	🔴
Kádár, rendszerváltás	7/17	5	2	41,2%	🟠
Hidegháború	8/17	8	0	47,1%	🔴
EU, jelenkor	4/17	4	0	23,5%	🟡

---

1. Ókori Görögország és Róma

Az ókornál elsősorban Athén és a demokrácia, valamint a görög és római kultúra kerülhet elő. Érdemes tudni az athéni államszervezet működését, a legfontosabb tisztségeket és intézményeket, illetve a görög és római építészet jellegzetes épületeit és azok felismerését.

Különösen érdemes átnézni:

• az athéni demokrácia intézményeit és működését;
• a polgárjog és a társadalmi csoportok kérdését;
• a görög és római építészet jellegzetességeit;
• fontos épületek felismerését képről;
• az ókori vallások alapvető jellemzőit.

Vizsgatipp: képes forrásoknál ne csak az épület nevét tanuld meg, hanem azt is, hogy milyen jellegzetesség alapján lehet felismerni.

---

2. Kereszténység, egyház és középkori egyház

A témán belül a kereszténység kialakulása mellett elsősorban a középkori egyház működését és társadalmi szerepét érdemes átnézni.

Különösen érdemes tudni:

• az egyházi hierarchia és intézményrendszer felépítését;
• a szerzetesség jellemzőit és szerepét;
• az egyház helyét a középkori társadalomban;
• az egyház kulturális és oktatási szerepét;
• a keresztény egyház legfontosabb szimbólumait és fogalmait.

Vizsgatipp: érdemes felismerni az egyházi hierarchiát ábrázoló ábrákat, valamint a középkori egyházhoz kapcsolódó fogalmakat és forrásokat.

---

3. Honfoglalás és magyar őstörténet

A honfoglalás önállóan is visszatérő témakör, ezért érdemes külön készülni rá.

Különösen érdemes tudni:

• a magyarok eredetének és vándorlásának alapjait;
• Etelköz és a honfoglalás előzményeit;
• a honfoglalás okait és menetét;
• a kalandozó hadjáratok jellemzőit;
• a honfoglalás utáni magyarság életét, társadalmát.

2026-ban a középszintű írásbelin konkrét feladat is kapcsolódott a honfoglaláshoz.

---

4. Államalapítás, Szent István és az Árpád-kor

A magyar középkor egyik fontos témaköre, amely többféle megközelítésben is előkerülhet.

Különösen érdemes tudni:

• Géza fejedelem és I. (Szent) István államszervező tevékenységét;
• a keresztény magyar állam megszervezését;
• a vármegyerendszer és a földbirtokrendszer jellemzőit;
• az Aranybulla kiadásának okait és legfontosabb rendelkezéseit;
• IV. Béla és a tatárjárás történetét;
• az ország tatárjárás utáni újjáépítését.

Vizsgatipp: érdemes összefüggéseiben látni az államalapítás folyamatát: miért volt szükség az állam megszervezésére, és milyen változásokat hozott a kereszténység felvétele.

---

5. Középkori társadalom, jobbágyság, városok és céhek

Ez az egyik legsokoldalúbban számon kérhető témakör: ugyanazokat az ismereteket szöveges, képes, térképes vagy akár esszéfeladatban is kérdezhetik.

Különösen érdemes tudni:

• az uradalom felépítését és működését;
• a jobbágyok szolgáltatásait és a földesúrhoz fűződő kapcsolatukat;
• a középkori városok kiváltságait és jellegzetességeit;
• a céhek működését és szabályait;
• a helyi és távolsági kereskedelem jellemzőit.

Vizsgatipp: az ábrák és források alapján tudni kell felismerni az uradalom, a jobbágyság, a város és a céh legfontosabb jellemzőit.

---

6. Hunyadi Mátyás

Mátyás a magyar középkor egyik visszatérő személyisége, ezért érdemes külön is készülni rá.

Különösen érdemes tudni:

• a központosított királyi hatalom jellemzőit;
• Mátyás törökellenes harcait és külpolitikáját;
• a királyi jövedelmeket, különösen a rendkívüli hadiadót és a füstpénzt;
• a fekete sereg szerepét;
• a reneszánsz udvart és Mátyás kulturális jelentőségét.

2025-ben Hunyadi Mátyás háborúi konkrétan megjelentek a középszintű feladatsorban.

---

7. Török hódoltság, Mohács és a végvári rendszer

A magyar kora újkor egyik kiemelt témaköre, amely többféle formában is előkerülhet az érettségin.

Különösen érdemes tudni:

• a mohácsi csata következményeit;
• az ország három részre szakadását;
• a Magyar Királyság, a Hódoltság és az Erdélyi Fejedelemség jellemzőit;
• a végvári rendszer működését;
• a fontosabb várháborúkat és azok jelentőségét.

A témakör különösen jól kérdezhető térképes és forrásalapú feladatokkal. 2026-ban például a várháborúk korához kapcsolódó feladat is szerepelt a középszintű írásbelin.

---

8. Reformáció és katolikus megújulás

A reformáció klasszikus visszatérő témakör, amelyhez a magyar vonatkozások is szorosan kapcsolódnak.

Különösen érdemes tudni:

• a reformáció kialakulásának okait;
• Luther Márton és Kálvin János tanításait;
• a protestáns felekezetek jellemzőit;
• a katolikus megújulás legfontosabb elemeit;
• a reformáció magyarországi terjedését.

2025-ben a katolikus megújulás, 2026-ban pedig a reformáció szerepelt a középszintű írásbelin.

---

9. Rákóczi-szabadságharc

A Rákóczi-szabadságharc önállóan is jól felismerhető, visszatérő témakör.

Különösen érdemes tudni:

• a szabadságharc előzményeit és okait;
• II. Rákóczi Ferenc szerepét;
• a szabadságharc főbb eseményeit és céljait;
• a kuruc hadsereg és a szabadságharc jellemzőit;
• a szatmári béke jelentőségét.

2025-ben a Rákóczi-szabadságharc esszéválasztási lehetőségként is megjelent.

---

10. Felvilágosodás és francia forradalom

A két témát érdemes együtt kezelni, hiszen a felvilágosodás politikai gondolatai a francia forradalom eszmevilágára is hatottak.

Különösen érdemes tudni:

• a felvilágosodás főbb gondolatait és képviselőit;
• Locke és Montesquieu szerepét;
• a hatalmi ágak megosztását;
• az emberi és polgári jogokat;
• a francia forradalom főbb eseményeit és szakaszait;
• a jakobinus diktatúra jellemzőit.

Vizsgatipp: a fogalmak és politikai eszmék mellett érdemes tudni az ok–következmény kapcsolatokat is.

---

11. Ipari forradalom és gazdasági átalakulás

Az ipari forradalom visszatérő témakör, amelyet érdemes több szempontból is átnézni.

Különösen érdemes tudni:

• az első ipari forradalom legfontosabb találmányait és ágazatait;
• a gépesítés és a gyáripar kialakulását;
• a közlekedés fejlődését;
• az ipari forradalom társadalmi következményeit;
• a kapitalista gazdaság alapvető jellemzőit.

2025-ben az első ipari forradalom önálló rövid feladatként szerepelt a középszintű feladatsorban.

---

12. Nemzeti eszmék, német és olasz egység

A 19. század fontos témaköre a nacionalizmus és a nemzetállamok kialakulása.

Különösen érdemes tudni:

• a liberalizmus és a nacionalizmus alapvető gondolatait;
• a német egység létrejöttét és Bismarck szerepét;
• az olasz egység létrejöttének főbb állomásait;
• a nemzetállamok kialakulásának jelentőségét.

Az új követelményrendszerben is szerepel a nemzeti eszme és a német, illetve olasz egység kérdése.

---

13. Reformkor és 1848–49

Ha egyetlen magyar 19. századi témakört kellene kiemelni, a reformkor és az 1848–49-es forradalom és szabadságharc biztosan ezek között lenne.

Különösen érdemes tudni:

• Széchenyi és Kossuth programját és vitáját;
• a reformkor legfontosabb céljait;
• a közteherviselés, az örökváltság és a jobbágykérdés jelentőségét;
• az 1848-as forradalom eseményeit és az áprilisi törvényeket;
• a szabadságharc főbb eseményeit és bukásának okait.

Vizsgatipp: Széchenyi és Kossuth elképzeléseinek összehasonlítása különösen fontos, ahogy az 1848-as változások előzményeinek és következményeinek összekapcsolása is.

---

14. Kiegyezés és dualizmus

A dualizmus a magyar történelem egyik kiemelt témaköre, amely többféle szempontból is számon kérhető.

Különösen érdemes tudni:

• a kiegyezés előzményeit és létrejöttét;
• a dualista államszervezet működését;
• a gazdasági fejlődés főbb jellemzőit;
• a társadalom átalakulását és a polgárosodást;
• a nemzetiségi kérdés legfontosabb problémáit.

2026-ban például a dualizmus kori etnikai viszonyokhoz kapcsolódó feladat szerepelt a középszintű írásbelin.

Vizsgatipp: érdemes átlátni a kiegyezés és a dualista rendszer ok–következmény kapcsolatait, nem csak az egyes fogalmakat megtanulni.

---

15. Első világháború és Trianon

Ezt a két témát érdemes szorosan összekapcsolva tanulni, hiszen az első világháború következményei alapvetően meghatározták Magyarország 20. századi történelmét.

Különösen érdemes tudni:

• az első világháború okait és a szemben álló szövetségi rendszereket;
• a háború jellegét és Magyarország szerepét;
• a történelmi Magyarország felbomlásának okait és folyamatát;
• a trianoni békediktátum legfontosabb rendelkezéseit és a határok változását;
• Trianon társadalmi, gazdasági és politikai következményeit.

Vizsgatipp: térképes feladatoknál különösen fontos a háború előtti és utáni határok összehasonlítása, valamint a terület- és népességváltozások értelmezése.

---

16. Nemzetiszocializmus, holokauszt és a második világháború

A 20. század egyik kiemelt témacsoportja, amelyet érdemes több, egymással összefüggő részként megtanulni.

Különösen érdemes tudni:

• a náci ideológia legfontosabb jellemzőit és Hitler hatalomra jutását;
• a náci diktatúra működését;
• a holokauszt kialakulását, főbb állomásait és a magyarországi zsidóság sorsát;
• a második világháború főbb fordulópontjait és Magyarország szerepét;
• a háború legfontosabb következményeit.

2026-ban a középszintű feladatsorban a magyarországi holokauszt is megjelent.

Vizsgatipp: a holokauszt esetében különösen fontos a fogalmak pontos használata és az események időrendjének ismerete, valamint a források alapján történő következtetés.

---

17. Kommunista diktatúra, Rákosi-korszak és 1956

Ezt a három témát érdemes összekapcsolva, de egymástól elkülönítve is megtanulni. A középszintű érettségiben a diktatúra működése, a mindennapi élet és az 1956-os forradalom is többféle módon számon kérhető.

Különösen érdemes tudni:

A kommunista diktatúra és a Rákosi-korszak:

• az államosítás és a kollektivizálás folyamatát;
• a személyi kultusz és az ÁVH szerepét;
• a koncepciós pereket és a politikai elnyomást;
• a korszak gazdasági és társadalmi jellemzőit;
• a mindennapi élet változásait.

1956:

• a forradalom okait és előzményeit;
• a forradalom főbb eseményeit;
• a szovjet beavatkozást és a szabadságharc leverését;
• a megtorlás jellemzőit.

2026-ban a Rákosi-diktatúra hosszú esszétémaként is megjelent.

Vizsgatipp: érdemes összekapcsolni az okokat, a diktatúra működését és annak következményeit, 1956-nál pedig az események időrendjét és a forrásokban megjelenő követeléseket is tudni kell.

---

18. Kádár-korszak és rendszerváltozás

A Kádár-korszak és a rendszerváltozás témaköre többféle szempontból is számon kérhető, ezért érdemes a politikai, gazdasági és társadalmi változásokat együtt látni.

Különösen érdemes tudni:

• a Kádár-rendszer politikai jellemzőit és a konszolidáció folyamatát;
• a „gulyáskommunizmus” fogalmát és a korszak gazdasági sajátosságait;
• az életmód és az életszínvonal változásait;
• az ellenzéki mozgalmak kialakulását;
• a rendszerváltozás főbb eseményeit és az új politikai rendszer kialakulását.

2026-ban a Kádár-korszak kultúrpolitikája is megjelent a középszintű rövid feladatok között.

Vizsgatipp: a Kádár-korszaknál érdemes különbséget tenni az 1956 utáni megtorlás, a konszolidáció és a későbbi enyhébb diktatúra időszakai között, a rendszerváltozásnál pedig a főbb események időrendjére figyelni.

---

19. Hidegháború és a kétpólusú világ

A hidegháború a 20. századi egyetemes történelem egyik fontos témaköre, amelynél a politikai, katonai és gazdasági szembenállás összefüggéseit érdemes átlátni.

Különösen érdemes tudni:

• az USA és a Szovjetunió szembenállásának okait;
• a kétpólusú világrend kialakulását és jellemzőit;
• a NATO és a Varsói Szerződés szerepét;
• a fegyverkezési verseny és a berlini válságok jelentőségét;
• a kubai rakétaválságot és a kétpólusú rendszer felbomlását.

Vizsgatipp: érdemes tudni, hogy a hidegháború nem közvetlen amerikai–szovjet háborút jelentett, hanem politikai, gazdasági, katonai és ideológiai szembenállást, amely közvetett konfliktusokban is megjelent.

---

20. Európai Unió és jelenkor

Az Európai Unió és a rendszerváltozás utáni Magyarország témaköreit érdemes együtt, de jól elkülönítve áttekinteni. A jelenkorhoz kapcsolódó feladatoknál az intézmények ismerete mellett az európai integráció folyamatának és Magyarország helyének megértése is fontos.

Különösen érdemes tudni:

• az európai integráció kialakulásának okait és főbb állomásait;
• az Európai Unió legfontosabb intézményeit és azok szerepét;
• Magyarország EU-csatlakozásának körülményeit;
• Magyarország helyét és szerepét az Európai Unióban;
• a rendszerváltozás utáni magyar politikai rendszer alapvető jellemzőit.

Vizsgatipp: az EU-s feladatoknál nem elég az intézmények nevét megtanulni: érdemes tudni, melyik intézménynek mi a feladata, és felismerni az EU-val kapcsolatos térképeket, jelképeket és forrásokat.

---

Mit mutat a 2020–2026 közötti időszak?

Ha a legutóbbi éveket nézzük, nem egy teljesen új érettségi rajzolódik ki.

A régebbi és az új rendszer között jelentős folytonosság van. Az ókor, a középkori magyar történelem, a reformáció, a török kor, a reformkor, a dualizmus, a világháborúk, a kommunista diktatúra, 1956 és a rendszerváltozás továbbra is jelen vannak.

• 2024-ben az ókori görög–római kultúra, a középkori magyar történelem, a reformáció, a török kor, a reformkor, a dualizmus, az első világháború és Trianon, valamint a kommunista diktatúra témakörei is megjelentek.
• 2025-ben az ókori építészet, Mátyás, a katolikus megújulás, az ipari forradalom, a hidegháború, a Rákosi-korszak és a Rákóczi-szabadságharc is megjelent.
• 2026-ban a görög–római építészet, a középkori egyház, a honfoglalás, a reformáció, a várháborúk, a dualizmus, a holokauszt, a céhek és a Rákosi-diktatúra is szerepelt.

Vagyis a 2024-es változás nem törölte el a korábbi slágertémákat.

Ami inkább változott, az a megközelítés. Ugyanaz a történelmi tudás ma már sokszor egy konkrét forrás, kép, térkép vagy statisztika segítségével kerül elő.

A korábbi érettségik tehát jó támpontot adnak az ismétlés megtervezéséhez. A gyakran előkerülő témákat érdemes biztosan tudni, de mellettük a teljes követelményrendszer ismerete sem hagyható el. A vizsgafeladatok ugyanis ugyanahhoz a témához többféle módon is kapcsolódhatnak.

---

És mit jelent ez a tanulásban?

A fenti húsz témakört nem húsz hosszú tételként érdemes megtanulni.

Minden témához célszerű összeállítani egy rövid vizsgacsomagot:

• 5–8 kulcsfogalom;
• 3–5 fontos évszám;
• 3–4 meghatározó személy;
• a legfontosabb helyszínek és térképi ismeretek;
• legalább 2–3 ok-okozati összefüggés;
• és néhány olyan forrás, amelyből a téma felismerhető.

Ezután jöhetnek a régi érettségi feladatok.

Mert a korábbi feladatsorokból nemcsak azt lehet megtanulni, melyik téma tér vissza, hanem azt is, hogy ugyanazt a tudást milyen különböző módokon kérhetik számon.

---

Ha már tudod, mit kell megtanulni, jöhet a felkészülés!

A témakörök ismerete már fél siker – de az érettségire való felkészüléshez az is fontos, hogy tudd, miből és hogyan érdemes tanulni.

A Törizz otthonon egy helyen találod a 2027-es történelem érettségi témaköröket, valamint folyamatosan bővülő, érettségire készülést segítő anyagokat, feladatokat, összefoglalókat és tanulási tippeket.

📖 Hasznos olvasnivalók a felkészüléshez

📅 Történelem érettségi témakörök 2027
Nézd meg a 2027-es történelem érettségi témaköreit, és kezdd el tudatosan felépíteni a felkészülésedet!

📚 Történelem érettségi fogalomtár (2020 NAT)
Szerezd meg a középszintű történelem érettségi összes kötelező fogalmát egy helyen, 8 nagy korszakra bontva, pontos definíciókkal!