Szeptember elseje. Ünneplő ruha, csokor a kézben, hosszú beszédek az udvaron, majd az első becsengetés. Generációk számára ez a nap jelenti az új tanév kezdetét. De vajon tényleg mindig szeptemberben indult az iskola? És ha nem, mi határozta meg régen, mikor ültek be a gyerekek és a diákok a padokba?
Középkori egyetemek: nem volt fix dátum
A középkori egyetemi hallgatóknak nem kellett augusztus végén szoronganiuk a naptár felett. Az oktatás kezdete sokszor az egyházi ünnepekhez igazodott. Párizsban például szeptember végén vagy október elején gyűltek össze a diákok, Bolognában pedig néha csak novemberben indult a tanítás. Nem a tanév eleje volt szent, hanem az, hogy legyen elegendő tanár és hallgató egy kurzushoz.
A tanítási napok száma pedig 120–150 nap körül mozgott.
A 19. századi Magyarország: a föld szava erősebb volt
A kiegyezés utáni Magyarországon a tanév nem szeptemberben, hanem már augusztus közepén vette kezdetét. Első hallásra szokatlannak tűnhet, de volt rá jó ok: a gyerekek szeptember végéig gyakran még a betakarításban segítettek otthon, ezért az iskolák inkább előbb nyitották meg kapuikat, majd később tartottak hosszabb szüneteket.
Az 1868-as népoktatási törvény nem rögzítette mereven a tanév kezdő- és záróidőpontját. A törvény a heti óraszámot és a kötelező iskolalátogatást írta elő, a tanév beosztását pedig a helyi iskolaszék és a tanító alakíthatta ki, igazodva a település gazdasági rendjéhez – főként a mezőgazdasági munkákhoz.
Nem egyetlen hosszú nyári szünet volt, mint ma, hanem több, a munkákhoz igazított „munkaszünet”.
- Tanévkezdés: augusztus közepe (15–20. körül), amikor még kevesebb falusi teendő akadt.
- Őszi szünet: szeptember végétől október végéig, a szüret és a betakarítás idején – ez akár 4–6 hétig is eltarthatott.
Így a falusi gyerekek iskolai éve szorosan összefonódott a föld ritmusával: az iskola és a munka nem kizárta, hanem kiegészítette egymást.
A tanítási napok száma még nem volt fix, az iskolák döntöttek róla és fokozatosan növekedett.
A két világháború között: közeledés a szeptemberhez
A 20. század első felében a tanév kezdete fokozatosan szeptember elejére tolódott. Az 1920-as évek végére már általános volt, hogy szeptember 1-jén indult a tanítás, bár néha járvány vagy minisztériumi rendelet átírta a tervet.
A változás része volt a korszak központosító oktatáspolitikájának. Klebelsberg Kunó minisztersége alatt a népiskolák és a tanítói hálózat megerősítése mellett az oktatás egységesítése is cél volt. Ennek eredményeként a tanév ritmusa egyre kevésbé igazodott a mezőgazdasági munkákhoz, és fokozatosan felvette a mai, szeptemberi kezdést.
A tanítási napok száma megnövekedett 175-185 napra és iskolatípusonként eltért.
A szeptember 1-je Magyarországon
Szeptember 1-je Magyarországon az iskolakezdés hagyományos dátuma – de valójában ez nem „mindig is így volt”. A szocializmus éveiben vált véglegessé, hogy ezen a napon induljon az új tanév, és azóta ragadt rá ez a megszokott időpont. Így az „ősi szeptember 1-je” valójában csak az elmúlt néhány generáció számára fix pont az életben.
Ebben az időszakban vált a 180 nap körüli tanítási nap is standarddá.
Más országok, más ritmus
Bár nálunk már természetesnek tűnik a szeptember 1-je, a világban sokféle gyakorlat létezik:
- Európában többnyire szeptember elején indul a tanév, de Németországban tartományonként változik, így van, ahol már augusztus közepén becsöngetnek. Franciaországban és Olaszországban szeptember első hete a „rentrée scolaire”.
- USA-ban a tanév általában augusztus közepén vagy végén kezdődik. A nyári szünet hagyományosan kb. 10–12 hét hosszú, általában június elejétől augusztus közepéig vagy végéig tart, de ez államonként eltérhet. A tanév korai kezdete biztosítja, hogy a karácsonyig elegendő tanítási hét álljon rendelkezésre a félév anyagának feldolgozására.
- Japánban a diákok áprilisban ülnek vissza a padba – pont a cseresznyevirágzás idején, ami egyben a gazdasági év kezdete is.
- Déli féltekén (pl. Ausztráliában, Argentínában) február–márciusban nyílnak az iskolák, hiszen ott december és január a nyár közepe.
- Afrikában az iskolakezdés időpontja változó. Például Dél-Afrikában az iskolák január közepén kezdődnek, és decemberig tartanak, míg Kenyában januárban kezdődik a tanév és novemberben ér véget.
- Indiában az iskolai év június végén vagy július elején kezdődik, és március végén vagy április elején ér véget, de ez államonként eltérhet .
Ez is mutatja, hogy a szeptemberi tanévkezdés valójában inkább közép-európai hagyomány, semmint világtrend.
Összefoglalva
A szeptember 1-jei iskolakezdés inkább modern hagyomány, mint ősi szokás. Középkorban ünnepekhez igazodtak, a 19. században a mezőgazdaság diktált, és csak a 20. század közepére vált ez a dátum szinte kizárólagossá hazánkban.
Ha el szeretnél mélyedni az időszámítás titkaiban is, ajánljuk figyelmedbe a Törizz otthon! egy másik izgalmas cikkét: Újév kezdete az elmúlt 6000 évben
Ebben a szerző bemutatja, hogyan változott az újév ünneplése és kezdőideje a világ különböző kultúráiban az ősi Egyiptomtól a középkori Európáig — igazán lenyűgöző utazás az időben!
Leave a Reply