Dobd el a tankönyvet egy pillanatra – és vegyél elő egy kockát!
A történelem tanulása nemcsak évszámokról és nevekről szól – arról is, hogyan éljük meg a tanulást, és hogyan viszonyulunk a múlt eseményeihez. De hogyan lehet ezt a folyamatot élménnyé tenni a diákok számára? Néha elég hozzá egy apró, mégis varázslatos eszköz: egy dobókocka.
Ebben a játékos feladatban a kocka nem a szerencsét dönteti el, hanem azt, ki és miről mesél. A „töris dobókocka” egyszerre mozgatja a memóriát, a fantáziát és a kommunikációt – így a tanulás valóban közösségi és élvezetes élménnyé válik.
✋ Így született a töris dobókockám
Otthon találtam egy marék régi mesekockát, amelyek már kopottak voltak, így feleslegesé váltak. Gondoltam, miért ne hasznosítanám újra – így lett belőlük történelemtanulós dobókocka.
Ha neked nincs mesekockád, akkor bármilyen fakockából vagy akár nagyobb bolti dobókockából is elkészítheted a saját verziódat.
(Természetesen a fenti két kockát más-más tanórán használom.)
Játékok töris dobókockához
1. 🎲 Személykocka
A játékot valamelyik tanulónál indítom el: ő dob egyet a töris kockával, majd a dobott oldalon lévő történelmi személyről mondania kell egy mondatot. Ezután továbbadja a kockát a következő játékosnak.
Hogy a játék pörgős maradjon, nem lehet messzire dobni: a kockát csak a mellette, előtte, mögötte vagy átlósan ülő társának adhatja tovább. Ha ezek a lehetőségek elfogynak, természetesen mehet távolabb is.
A játék során figyelni kell, hogy ki mit mond, mert ismételni nem lehet. Ha valaki olyat mond, ami már elhangzott, vagy nem tud újat mondani, zálogot ad – ez általában valamilyen apró irodaszer, amit az óra végére visszaszerezhet, ha szorgalmasan dolgozik.
A zálogadás inkább mulatságos elem, mintsem büntetés, és akár el is hagyható, ha a csoport hangulata úgy kívánja.
Előfordul, hogy egy-egy történelmi személy túl sokszor kerül sorra, és már minden lényeges elhangzott róla. Ilyenkor új dobást engedek, hogy ne fulladjon ki a játék.
A játék akkor ér véget, ha már minden fontos tudnivaló elhangzott, vagy ha minden tanuló dobott legalább egyszer.
A diákok egyébként rendkívül leleményesek. Ha már kifogynak a tudásból, előjönnek a frappáns megoldásaikkal. Pl.: XIV. Lajos rokona volt XIII. Lajos; Kossuth Lajos és Széchenyi István kortársak voltak; stb. Természetesen ezeket is elfogadom, hiszen a tudás mellett az is fontos, hogy életrevaló legyen a tanuló 🙂 .
💡 Tanári megfigyelés
A diákok meglepően leleményesek. Amikor már kifogynak a „tankönyvi” tudásból, előkerülnek a frappáns megoldások:
– „XIV. Lajos rokona volt XIII. Lajos.”
– „Kossuth Lajos és Széchenyi István kortársak voltak.”
Ilyenkor mérlegelek és van, hogy elfogadom, hiszen a cél nemcsak a pontos tények visszamondása, hanem az is, hogy a tanulók kapcsolatokat keressenek, gondolkodjanak és bátran megszólaljanak. A történelemóra így nemcsak tudáspróba, hanem életrevaló játék is lesz.
2. 🎲 Két kockával még izgalmasabb
Ha egy adott korszakhoz sok történelmi személy kapcsolható – legalább 12 –, akkor érdemes két töris dobókockát is készíteni.
Ha esetleg nem jön össze minden oldalra új név, mosolygós fejecskéket is tehetsz rá. Ezeknél a dobásoknál a játékos szabadon választhatja ki, kiről szeretne információt mondani.
🅰️ 1. lehetőség – Taktikai játék
A tanuló mindkét kockával dob, majd választhat, hogy a két kipörgetett személy közül kiről mond információt.
Így már egy kis taktikázás is bekerül a játékba:
érdemes arról a személyről beszélni, akiről többet tud, hogy a későbbi körökre is maradjon mondanivalója.
A diákok gyakran próbálják „elhappolni” egymás elől a könnyebb neveket – ettől lesz igazán pörgős és interaktív a játék.
🅱️ 2. lehetőség – Kapcsolatteremtő kihívás
A tanuló ismét mindkét kockával dob, de most olyan állítást kell megfogalmaznia, amelybe mindkét személyt bele tudja szőni.
Ez a verzió már magasabb szintű gondolkodást kíván: nem elég adatokat felidézni, hanem összefüggéseket kell felismerni.
Természetesen a túl egyszerű válaszokat („mindketten magyarok voltak” vagy „kortársak voltak”) nem fogadjuk el – itt az a cél, hogy a tanuló értelmes kapcsolatot találjon a két alak között.
3. 🎲 Témakockák
Ha már jól mennek a korábbi játékverziók, érdemes kipróbálni a témakockás változatot is. Itt az egyik kocka a témát, a másik pedig a feladat típusát jelöli. Így minden dobás egyedi kihívást hoz – egyszerre fejleszti a tudást, a gondolkodást és a kreativitást.
Például:
- Az első kockán szerepelhetnek témák:
1. politika, 2. gazdaság, 3. társadalom, 4. kultúra, 5. mindennapok, 6. híres személyek. - A második kockán a feladat típusa:
1. mondj egy eseményt,
2. nevezz meg egy személyt,
3. fogalmazz meg egy következményt,
4. mondj el egy érdekességet,
5. tegyél fel kérdést a témában,
6. kapcsolj össze két korszakot.
A diák így például dobhat egy „3” a témakockán (társadalom) és egy „4” a feladatkockán (érdekesség) eredményt – tehát mondania kell valami érdekeset a korabeli társadalomról.
A játék így nemcsak változatosabb, hanem komplexebb gondolkodásra is ösztönöz: a tanulónak egyszerre kell a témát és a hozzá illő tudást mozgósítania.
Lehet csapatban is játszani: az egyik csapat dob, a másik válaszol, a tanár pedig pontozza az ötletes vagy tartalmilag pontos válaszokat.
Miért érdemes kipróbálni?
A töris dobókocka egyszerű eszköz, de meglepően sok mindent képes mozdítani az órán. A játék közben azok a gyerekek is megszólalnak, akik amúgy visszahúzódóbbak, és a tanárnak is lehetősége nyílik látni, ki érti igazán az anyagot.
Hasonló tartalom: Történelemtanulás fidget spinnerrel – vagy bármivel, ami forog!
Köszönjük, ha barátaidnak is ajánlod a bejegyzést és megosztod! Várunk a Facebook oldalunkon!
Ajánlott cikkek
📌 facebook.com/torizzotthon
Leave a Reply