Történelmi érdekességek a karácsonyról

Egyszerűen beleszületünk és generációról generációra továbbadjuk karácsonyi hagyományainkat. Mindezt úgy, hogy legtöbbször nem is tudjuk, miket szimbolizálnak, se azt, hogy mióta léteznek egyes karácsonyi jelképeink. Ezért összeszedtem néhány meghatározó és érdekes történelmi fordulópontot a karácsonyi ünnepkörrel kapcsolatban.

Az első karácsony

A források szerint 336 december 25-én ünnepelték először a karácsonyt a Római Birodalom fővárosában. Nem azért ezen a napon, mert Jézus ekkor született (azt már tudjuk, hogy valószínűleg Jézus születése nem erre a napra tehető), hanem egy pogány ünnep miatt. December 25-én a Nap születésnapját ünnepelték eredetileg. A karácsonyi ünnepkör azért került erre a napra, mert Jézus a keresztények szerint maga a világosság, hiszen Jézus az, aki legyőzi a sötétséget. Így sikerült egy pogány és egy keresztény ünnepet összekapcsolni.
A középkorban az első karácsonyt valószínűleg Angliában 521-ben, Yorkban ünnepelték.

A karácsonyfa eredete

A legenda szerint 1536-ban, Luther Márton volt az első, aki karácsonyfát állított gyermekének. Ezt nem tudjuk biztosan, csak annyit, hogy a karácsonyfa állításának szokása a 16. századi Német-Római Birodalomból ered. A karácsonyfa azt jelképezi, hogy Isten a Paradicsomba fogadja vissza az embert. Ugyanis Isten kiűzte az első emberpárt a Paradicsomból, ezután az élet fáját tüzes kardok és kerubok őrizték.

Hazánkban az első karácsonyfát valószínűleg Brunszvik Teréz grófnő állította 1824-ben, feltehetően Martonvásáron. Ennek igencsak ellentmond Nagybánya városának egy 1633-ban kiadott statutuma, mely megtiltotta a tilalmas erdő vágatását még a bírónak is, s e város jobbágyainak tette feladatává, hogy a “karácsony fáját” a Tarmezeiből hordathassák. Valószínűleg német telepesek által egy időre meghonosodott minálunk a szokás, majd egy időre kiveszett.

Az viszont egészen biztos, hogy hamarabb vált nálunk rendszeressé a karácsonyfa állítása, mint Amerikában. Ott még 1830-ban is furcsállották, mikor a német telepesek fenyőt díszítettek fel.

Bécsben is regénybe illően indult a karácsonyfa élete. Az elsőt a Berlinből áttelepült Arnstein bankárcsalád házában állították 1814-ben, ami akkoriban olyan furcsa volt, hogy még a titkosrendőrség is jelentést készített róla.

Divattá akkor vált az egész világon, mikor Viktória királynő 1846-ban az Illustrated London News című lap egyik rajzán családja körében a feldíszített fenyőfa mellett volt látható. Amit Viktória tett, az divattá is vált. Végeredményül neki köszönhető, hogy ma karácsony nincs karácsonyfa nélkül.

*Viktória királynő és családja a karácsonyfa előtt 1846-ban (Illustrated London News)*

Mióta énekelnek karácsonykor az emberek?

Assisi Szent Ferenc ideje előtt nem énekeltek karácsonyi dalokat a templomokban sem. (13. sz. eleje). Az otthoni karácsonyi dalok éneklése és hallgatása pedig egy régi angol hagyományból ered, mely során énekkel kívántak minden jót a szomszédjaiknak a britek. Ennek magyar megfelelője a betlehemezés. Lásd ITT.

Miért hungarikum a szaloncukor?

A 14. századra tehetjük a szaloncukor ősét, melyet fondant-cukornak hívnak és a franciák alkották meg. Az édesség német cukorművesek közvetítésével jutott el hozzánk, mégis hungarikumként tartjuk számon. Ennek oka, hogy az első fondantgyártó gépek tulajdonosa Stühmer Frigyes, hamburgi cukrászmester volt, aki hazánkban telepedett le. Majd később, a XIX. századtól vált szokássá a világon egyedül nálunk, hogy a karácsonyfára aggatjuk ezt a finomságot. Sajnos ez a hagyomány kiveszőben van, mert követjük a nyugati karácsonyfa-díszítési trendeket.

Tévhitek a karácsonyról

Akad néhány tévhit is a karácsonnyal kapcsolatban. A betlehemi játékok története szinte teljesen kitaláció. Például a betlehemezéskor a jól ismert 3 napkeleti bölcset emlegetik. Azonban a Bibliában nem írják meg hányan voltak, csak „bölcsek”-ként említik őket. A bibliaelemzők szerint Jézus nem csak, hogy nem decemberben, de nem is istállóban született, hanem valószínűleg barlangban.

Néhány érdekesség a karácsonyról

A karácsonykor hagyományos mandarin (illetve alma és dió) ajándékozása a 12. századi Franciaországból ered, ahol gyümölcsökkel és diókkal teli csomagokat hagytak az apácák a szegények ajtaja előtt. Mára hazánkban kezd kiveszni a mandarin ajándékozásának szokása is, helyesebben napjainkban a mikuláscsomagokba tesszük. Nekem még szép emlék, hogy a nagymamám mindig tett a karácsonyi ajándék mellé pár szemet.

1843-ban kezdték árusítani Londonban az első kereskedelembe került karácsonyi üdvözlőlapokat, amely egy bort fogyasztó családot ábrázolt.

A 17. századból ered a gyertyás karácsonyfa, majd 1882-ben találta fel Edward Johnson az elektromos karácsonyfaizzót.

A karácsonyi vásárlási láz hol máshol, mint Amerikában, a második világháborúban kezdődött. Ekkor a bátorító ajándékokat nagyon hamar postára kellett adni, hogy időben megérkezzenek a katonákhoz.

A második világháborúhoz kötődik az a szokás is, hogy 1947 óta Oslóból minden évben küldenek egy karácsonyfát Londonba, hálából a világháború idején nyújtott segítségért.

1950-ben Washingtonban állították fel a világ legmagasabb karácsonyfáját. Nagyjából 70 méter magas volt.

1965-ben a Jingle Bells volt az első dal, amit az űrből sugároztak, amikor a Gemini űrhajósai elénekelték.

A szocialista karácsony – ideológiai csökevény

Hazánkban a szocializmus éveiben igyekeztek új alapokra helyezni a karácsonyi ünnepkört. 1949 karácsonya még Sztálin 70. születésnapjáról szólt inkább. Az 1950-es években ideológiai csökevénynek igyekeztek beállítani azt, hogy karácsonykor az emberek Jézus születését ünneplik és próbálták megnehezíteni a hagyományos ünneplést. 1952 végén karácsony második napját munkanappá nyilvánították. 1955-től egyre többször fenyőünnepként beszéltek róla.