Történelmi érdekességek az óraátállítás bevezetéséről

A XVIII. századtól napjainkig változó a megítélése a nyári és téli időre történő óraátállításnak. Lássuk, hogyan alakult a folyamat a történelem során.

A nyári időszámítás ötletét már 1784-ben felvetették – „Javaslat a világítás költségének csökkentésére”. A célja a világításra használt gyertyákkal való spórolás volt.

Az újabb komolyabb próbálkozás 1905-ben történt. A javaslat szerint 20 perces lépésekből állt volna az óraátállítás, amelyeket április négy vasárnapján hajtottak volna végre, majd szeptember négy vasárnapján visszafelé. 1908 februárjában erre vonatkozó törvényjavaslatot terjesztettek elő az angliai alsóházban, eredménye azonban nem lett a mezőgazdasági hátrányokra hivatkozva.

„Kísérleti jelleggel” a kanadai Ontario államban található Thunder Bay 1908. július 1-jétől augusztus 31-ig használta a nyári időszámítást.

Elsőként 1916. április 30-án 23:00-kor a Német-római Császárság és az Osztrák–Magyar Monarchia területén alkalmazták a nyári időszámítást a világításra szánt energia megspórolására. Majd a hadban álló felek is sorra átálltak. A „megnyert” energia mellett az sem lehetett mellékes, hogy hírszerzési és egyéb katonai szempontokból is egységes időmezőben mozogjanak.

Az Amerikai Egyesült Államok és sok más ország által is bevezetett óraátállítást a háború végével 1919-ben az országok megszüntették. Azonban Woodrow Wilson amerikai elnök a háború befejeztével is meg akarta tartani a rendszert. Olyannyira, hogy kisebb politikai összetűzés is kerekedett belőle. Miután a Kongresszus hatályon kívül helyezte az új időszámítási gyakorlatot, az elnök megvétózta az intézkedést, ám rendhagyó módon a törvényhozás felülírta azt. A lakosság ugyanis utálta az időváltozást, ami összezavarta a farmerek és a városiak közötti kapcsolatot.

A második világháború kitöréséig, 1939-ig nem is merült fel újra a használata. Akkor ismét a háborús erőforrásokkal való spórolás miatt vezették be. Az USA 1942-1945. között „War Time”-nak nevezett időszámítást használt. Nagy-Britannia ekkor „dupla nyári időszámítás”-t vezetett be – nyáron 2 órával, télen pedig 1 órával előre állítva az órákat.

A háború végén ismét hatályon kívül helyezték, de volt olyan Egyesült Államok béli település, ami közkívánatra megtartotta, hogy tovább legyen világos a munka után. Ez ahhoz vezetett, hogy akadt olyan 50 kilométeres buszút, aminek során hétszer változott meg az idő, és az is előfordult, hogy a külváros lakói más időzónában éltek mint a város, ahova dolgozni jártak. A Kongresszus ezért 1966-ban bevezette a Uniform Time Act-et, amely meghatározta az egységes rendet, azokkal a napokkal együtt, amikor előre, illetve hátra kell állítani az időmérő eszközöket.

Magyarországon újra 1954-57-ben a munkanapok esti csúcsterhelésekor jelentkező kapacitási nehézségek enyhítésének reményében alkalmazták.

Az Egyesült Államokban az 1960-as években kezdték egyes államokban az újbóli alkalmazását. Arizona és Hawaii nem használ ma sem óraátállítást.

Az 1970-es évek energiaválságának hatására sok ország egymástól függetlenül bevezette az ismételt használatát. Európában 1966 és 1981 között kezdték el megint alkalmazni. Komoly nehézséget okozott, hogy ezen években egyes országokban rendszerben volt az óraátállítás, míg a szomszédos országokban nem. Míg végül 1980-ra az Európai Gazdasági Közösség összes tagállama bevezette.

A Varsói Szerződés országai is egymástól eltérő időpontokban kezdték alkalmazni, hazánk 1980-ban.

1996-ig szeptember utolsó vasárnapjáig tartott a nyári időszámítás, azóta október végéig.

A déli féltekén, Ausztráliában nem állami, hanem az egyes önkormányzati territóriumok illetősége az óraátállítás alkalmazása. Így télen 3 eltérő időszámítás, míg nyáron 5 különböző van a kontinensen .

2011-ben Oroszország megszüntette az óraátállítást. Az új moszkvai idő az addigi nyári idő lett. 2014-ben Oroszország a rossz tapasztalatok miatt visszatért az állandó téli időszámításhoz.

Az Európai Bizottság 2018-as javaslata értelmében az Európai Unió területén az órák nyári időszámításra történő kötelező átállításának eltörlése eredetileg 2019-ben került volna sor. A javaslatot a tagállamoknak és az Európai Parlamentnek is meg kellett volna szavaznia, de végül a céldátum 2021-re módosult, amit szintén nem tartottak be a Covid 19-re hivatkozva.

Az óraátállítást, a nyári és téli időszámítás közti váltást ma már világszerte több mint 70 ország alkalmazza, főképp a mérsékelt égövön és a sarkkörön, mivel itt nyújt igazi hasznot, míg Afrika és Ázsia országai alig használják.

Volt, hogy komoly gondot okozott az óraátállítás

1999 szeptemberében Ciszjordániában nyári időszámítás volt érvényben, míg Izraelben akkor álltak vissza a szokásos időzónára. Ciszjordániai terroristák időzített bombákat készítettek elő, amit Izraelben lévő társaiknak juttattak el. Ők azonban félreértették a bombákon beállított időt, így azok egy órával korábban robbantak fel, megölve három terroristát, a tervezett két busznyi áldozat helyett.

Köszönjük, ha barátaidnak is ajánlod a bejegyzést és megosztod! Várunk a Facebook oldalunkon!