1. A polgári nemzetállam kialakulása

A 19. században Európában megerősödtek a nemzeti mozgalmak, amelyek célja az azonos nemzethez tartozó emberek politikai egyesítése volt. A folyamatot a francia forradalom eszméi, a polgári átalakulás és a nacionalizmus elterjedése segítette.

A nacionalizmus a nemzeti összetartozás eszméje. Hívei úgy gondolták, hogy a közös nyelvvel, kultúrával és történelmi hagyományokkal rendelkező emberek egy nemzetet alkotnak, és joguk van saját államot létrehozni.

A nemzetállam olyan állam, amelyben az állami és a nemzeti közösség lehetőleg egybeesik. A 19. században azonban Európa számos területén politikai széttagoltság vagy idegen uralom akadályozta a nemzeti egység megteremtését.

A polgári nemzetállam kialakulásának két fontos példája a német és az olasz egység megteremtése.

2. A német egység megteremtése

A napóleoni háborúk után, az 1815-ös bécsi kongresszuson létrehozták a Német Szövetséget, amely 39 önálló államból állt. A német egység megteremtéséért elsősorban két nagyhatalom, Ausztria és Poroszország versengett.

A gazdasági együttműködés elősegítette az egységesülést: 1834-ben Poroszország vezetésével létrejött a német vámunió, amely megkönnyítette a tagállamok közötti kereskedelmet. Az egység megteremtésére két elképzelés alakult ki: a nagynémet egység Ausztriával együtt, a kisnémet egység pedig Ausztria nélkül, Poroszország vezetésével képzelte el az egyesítést.

Az 1848-as forradalom idején a frankfurti parlament megpróbálta létrehozni az egységes német államot, de a kísérlet megbukott. A német egység végül Poroszország vezetésével valósult meg.

Bismarck és az egység megvalósítása

Otto von Bismarck 1862-ben lett Poroszország miniszterelnöke. Úgy vélte, hogy a német egységet nem parlamenti tárgyalásokkal, hanem a porosz hadsereg erejével és diplomáciai lépésekkel lehet megteremteni.

Bismarck három háborút használt fel célja elérésére:

• 1864-ben Poroszország és Ausztria legyőzte Dániát, megszerezve Schleswig és Holstein hercegségeket.
• 1866-ban Poroszország legyőzte Ausztriát a königgrätzi csatában. Ausztria kiszorult a német egység folyamatából, Poroszország pedig megszervezte az Északnémet Szövetséget.
• 1870–1871-ben a porosz–francia háborúban a német államok Poroszország oldalán harcoltak Franciaország ellen. A közös ellenség elleni háború elősegítette a német államok egyesülését.

1871-ben Versailles-ban kikiáltották a Német Császárságot. Uralkodója I. Vilmos porosz király, kancellárja Bismarck lett.

Az egyesítés után Németország gyors ipari fejlődésnek indult, és Európa egyik legerősebb gazdasági és katonai nagyhatalmává vált. A német egység tehát Poroszország vezetésével, háborúk és diplomáciai lépések révén valósult meg.

3. Az olasz egység megteremtése

A 19. század közepén Itália szintén több államra tagolódott. Az északi területek egy része osztrák uralom alatt állt, Közép-Itáliában kisebb államok működtek, délen pedig a Két Szicília Királysága helyezkedett el. Az olasz nemzeti mozgalom célja a politikai széttagoltság megszüntetése és az egységes olasz állam létrehozása volt.

Az egyesítésben három személy játszott meghatározó szerepet:

• Cavour, a Szárd–Piemonti Királyság miniszterelnöke diplomáciai úton és külföldi segítséggel törekedett az egység megteremtésére.
• Garibaldi önkéntes csapataival, a vörösingesekkel vett részt a déli területek felszabadításában.
• II. Viktor Emánuel, a Szárd–Piemonti Királyság uralkodója lett az egyesített Olaszország királya.

Az egyesítés főbb állomásai

1859-ben a Szárd–Piemonti Királyság francia segítséggel háborút indított Ausztria ellen, és megszerezte Lombardiát.

1860-ban Garibaldi önkénteseivel elfoglalta Szicíliát és a Nápolyi Királyság területeit. Az általa megszerzett területeket végül átadta II. Viktor Emánuelnek, elősegítve a politikai egység megteremtését.

1861-ben kikiáltották az Olasz Királyságot, amelynek uralkodója II. Viktor Emánuel lett. Az egyesítés azonban még nem fejeződött be: Velence osztrák uralom alatt maradt, Róma pedig a pápa államának központja volt.

1866-ban Velence, majd 1870-ben Róma is Olaszországhoz került. Róma 1871-ben az ország fővárosa lett, ezzel az olasz egység lényegében befejeződött.

Az egyesítés megszüntette Itália politikai széttagoltságát, de nem oldotta meg az ország gazdasági problémáit. Jelentős különbség maradt a fejlettebb északi és a szegényebb déli területek között.

4. Az Amerikai Egyesült Államok – alkotmányosság és jogegyenlőség

Az Amerikai Egyesült Államok a polgári állam kialakulásának fontos példája. A brit gyarmatok 1776-ban kinyilvánították függetlenségüket, majd 1783-ban Nagy-Britannia elismerte az új állam önállóságát. Az amerikai állam létrejöttét a felvilágosodás eszméi, különösen a szabadság, a népszuverenitás és a természetes emberi jogok gondolata befolyásolta.

Az 1787-ben elfogadott alkotmány szövetségi köztársaságot hozott létre az USA-ban. Érvényesült a hatalmi ágak szétválasztása: a törvényhozó hatalmat a Kongresszus, a végrehajtó hatalmat az elnök, a bírói hatalmat pedig a bíróságok gyakorolták. Az 1791-ben elfogadott Bill of Rights az alapvető polgári szabadságjogokat rögzítette.

Az amerikai polgári állam fejlődésének súlyos ellentmondása volt a rabszolgaság fennmaradása.

• Az északi államokban az ipar és a bérmunka,
• a déli államokban pedig a rabszolgamunkára épülő ültetvényes gazdálkodás volt meghatározó.

A rabszolgaság kérdése és az eltérő gazdasági érdekek miatt az északi és déli államok közötti konfliktus 1861-ben polgárháborúhoz vezetett. Abraham Lincoln elnök 1863-ban kiadta a rabszolgák felszabadításáról szóló nyilatkozatot.

A háború 1865-ben az északiak győzelmével ért véget, és eltörölték a rabszolgaságot. A későbbi alkotmánykiegészítések megerősítették a felszabadított rabszolgák állampolgári jogait, de a faji megkülönböztetés továbbra is fennmaradt.

Az USA példája megmutatja, hogy a polgári állam alapvető jellemzői az alkotmányosság, a hatalmi ágak szétválasztása és a jogok biztosítása, a jogegyenlőség tényleges megvalósulása azonban hosszú folyamat.

Ellenőrizd magad!

Gondold át a választ, majd kattints a ▶ nyílra az ellenőrzéshez!

1. Mit nevezünk nemzetállamnak?

Olyan államot, amelyben az állam és a nemzet határai alapvetően egybeesnek, és a lakosságot közös nemzeti identitás kapcsolja össze.

2. Mi segítette elő a német egység megteremtését?

A német nemzeti érzés erősödése, a gazdasági együttműködés és Poroszország vezető szerepe.

3. Ki volt Otto von Bismarck, és milyen szerepet játszott a német egység létrejöttében?

Poroszország miniszterelnöke, majd a Német Császárság kancellárja volt. Háborúk és diplomácia segítségével megvalósította a német egységet.

4. Melyik évben és milyen eseménnyel jött létre az egységes Németország?

1871-ben, amikor Versailles-ban kikiáltották a Német Császárságot.

5. Milyen szerepet töltött be I. Vilmos és Bismarck a német egység megteremtésében?

I. Vilmos porosz király a létrejövő Német Császárság első császára lett, Bismarck pedig porosz miniszterelnökként irányította az egység megteremtésének politikáját, majd 1871-től kancellár lett.

6. Kik voltak az olasz egység megteremtésének legfontosabb szereplői?

Camillo Cavour, Giuseppe Garibaldi és II. Viktor Emánuel.

7. Mikor kiáltották ki az egységes Olasz Királyságot, és ki lett a királya?

1861-ben, II. Viktor Emánuel uralkodásával.

8. Mely területekkel egészült ki az Olasz Királyság 1866-ban, illetve 1870-ben?

1866-ban Velencével, 1870-ben pedig Rómával. Róma később az egységes Olaszország fővárosa lett.

9. Milyen szerepet játszott az 1787-es alkotmány az Amerikai Egyesült Államok polgári államának kialakulásában?

Az 1787-es alkotmány szövetségi köztársaságot hozott létre az Egyesült Államokban. Rögzítette a hatalmi ágak szétválasztását, és megalapozta az alkotmányos, polgári állam működését. Az 1791-es Bill of Rights az alapvető polgári szabadságjogokat is biztosította.

10. Hogyan függött össze a rabszolgaság kérdése az amerikai polgárháborúval, és milyen változást hozott a háború a rabszolgaság megszüntetésében?

A rabszolgaság kérdése az északi és déli államok közötti ellentétek egyik fő oka volt. A konfliktus 1861-ben polgárháborúhoz vezetett, amely 1865-ben az északiak győzelmével ért véget. Lincoln elnök 1863-as felszabadítási nyilatkozata után, 1865-ben alkotmányosan is eltörölték a rabszolgaságot.

Szeretnéd magaddal vinni tanuláshoz? Töltsd le ingyen PDF-ben!