Amikor a személyes emlékezet történelemmé válik – 1. rész
„Itt kezdődött” – 1956 története azok szemével, akik maguk is átélték. Személyes visszaemlékezések, élő történelem
„Itt kezdődött” – 1956 története azok szemével, akik maguk is átélték. Személyes visszaemlékezések, élő történelem
Milyen lehetett iskolába járni az 1920-as évek Magyarországán? Fedezd fel a régi tantermek, palatáblák és tankönyvek világát, és ismerj meg olyan régi tanulási módszereket, amelyeket ma is érdemes kipróbálni!
A cikk a ChatGPT, Gemini, Claude és Perplexity AI-kat hasonlítja össze a történelemkutatás szempontjából.
Egyszerű, mégis rendkívül szórakoztató a Fogalomlánc zsiványkártyákkal nevű játék, amely egyszerre fejleszti az asszociációs készséget, az emlékezetet és a stratégiai gondolkodást.
Mi lenne, ha a tanév első történelemóráján a diákok nem feladatlapot kapnának, hanem egy újság szerkesztőségébe csöppennének?
Kinek a valóságát tanítja az AI? Digitális Trianon a tanteremben: miért veszélyes, ha a globális algoritmusok írják újra a magyar történelmet?
Mi történt 1956. november 4. után? A megtorlás, az emigráció, a történelemoktatás változásai és a családi hallgatás máig ható következményei.
Kreatív, modern ötletek az 1956-os megemlékezéséhez: interaktív, zenés, sportos és digitális programok iskoláknak
A történelemtanítás nemcsak a tananyag átadásáról szól, hanem arról is, hogy a diákok megtanulják, hogyan érdemes tanulniuk. Nyolc egyszerű, a mindennapi történelemórán is használható módszert mutatunk be az előhívástól a rendszerezésen át a magyarázatig.
Miért van külön világnapja a takarékosságnak? Ismerd meg a Takarékossági Világnap eredetét, az 1924-es milánói kongresszust és a takarékpénztárak történetét!
Kreatív, újszerű megemlékezési ötletek pedagógusoknak október 6-ra, hogy a diákok valóban átérezzék a történelmet.
Hogyan lehet a politikáról tárgyilagosan beszélni történelemórán? Egy rendhagyó tanóra tapasztalatai a választási rendszer, a demokrácia és az állampolgári nevelés témájában.