Itt kezdődött - az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján

Amikor a személyes emlékezet történelemmé válik – 1. rész

Szerző: Dankai Mátyás

Hetven év hosszú idő. Különösen akkor, ha egy történelmi esemény egykori résztvevői ennyi idő elteltével ismét találkoznak. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Dísztermében 2026. november 16-án egy ilyen pillanatnak is tanúja lehettem: az 1956-os forradalom egykori műegyetemi résztvevői közül többen újra egymásra találtak.

Az apropót az Itt kezdődött című történelmi dokumentumfilm ünnepélyes bemutatója jelentette, amelyet az egyetem az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójára készített. A vetítés a Magyar Tudomány Ünnepe „Tudomány és szabadság” című rendezvénysorozatának keretében valósult meg. A mintegy 105 perces alkotás tíz egykori műegyetemi hallgató személyes visszaemlékezéseit dolgozza fel, korabeli fényképek és levéltári dokumentumok felhasználásával. A film körülbelül tizenöt órányi interjúfelvétel alapján készült, amelyek önálló közzététele is szerepel az egyetem tervei között.

A címválasztás egyszerre frappáns és történetileg megalapozott. A Műegyetem az 1956-os forradalom kibontakozásának egyik meghatározó helyszíne volt: az október 22-i hallgatói nagygyűlés, a követelések megfogalmazása, majd az október 23-i tüntetés megszervezése a forradalom közvetlen előzményei közé tartozott. A dokumentumfilm azonban nem pusztán az eseménytörténetet kívánja rekonstruálni, hanem azoknak az embereknek a tapasztalatait is megőrizni, akik egykor maguk is alakítói voltak a történelemnek.

A vetítést követő szakmai beszélgetésen Galambos Péter, a film szerkesztője, Czvikovszky Tibor professzor, a forradalom egykori résztvevője, valamint Batalka Krisztina történész, a BME OMIKK levéltárosa és a dokumentumfilm történész szakértője osztotta meg gondolatait. Az elhangzottak a történelmi emlékezet megőrzésén túl olyan kérdéseket is felvetettek, amelyek a történelemtanítás mindennapi gyakorlatában különös jelentőséggel bírnak.

Az alma mater, mint emlékezetközösség

A dokumentumfilm és a szakmai beszélgetés egyik meghatározó gondolata az 1956-os örökség intézményi identitásformáló szerepe volt. A forradalom emlékezetének ápolása a Műegyetem önazonosságának és intézményi kommunikációjának szerves részét képezi. Az alma mater történelmi szerepének hangsúlyozása, a különböző generációk összekapcsolása és a belső tudásmegosztás egyaránt hozzájárul ahhoz, hogy a múlt ne pusztán lezárt történelmi eseményként, hanem a közösségi identitás meghatározó elemeként legyen jelen.

Czvikovszky Tibor professzor hozzászólásában a műszaki gondolkodás sajátosságait és a természettudományos szemlélet jelentőségét emelte ki. Megfogalmazása szerint „a természettudományokat nem lehet tegezni”, utalva arra a következetességre, racionalitásra és felelősségtudatra, amely a műszaki értelmiség gondolkodását jellemzi. Értelmezésében ez a szemlélet is hozzájárulhatott a műegyetemi hallgatók történelmi szerepvállalásához.

A professzor a magyar történelemben visszatérően megjelenő társadalmi megosztottság kérdését tudománytörténeti összefüggésbe helyezte. Andrew Steven Grove, valamint a magyar származású Nobel-díjas tudósok példáján keresztül érzékeltette, milyen személyes és közösségi veszteségekkel járhat, ha egy társadalom nem képes megtartani vagy megfelelően megbecsülni tehetségeit. A történelmi kényszerhelyzetek következményei ebben az értelmezésben egyszerre jelennek meg egyéni sorsként és kollektív veszteségként.

A gondolatmenet az iskolai emlékezetkultúra szempontjából is tanulságos. Egy oktatási intézmény történelmi hagyományainak ápolása ugyanis nem korlátozódhat az évfordulós ünnepségek megszervezésére. A közösségi emlékezet akkor válhat valóban identitásformáló tényezővé, ha a diákok nem csupán befogadói, hanem aktív alakítói is a múlt feldolgozásának.

Amit a levéltári dokumentumok nem mondanak el

A vetítést követő beszélgetés történelemdidaktikai szempontból egyik legfontosabb gondolatát Batalka Krisztina történész-levéltáros fogalmazta meg. Levéltárosi tapasztalataira támaszkodva az oral history jelentőségét hangsúlyozta, rámutatva arra, hogy a személyes visszaemlékezések olyan élményeket, motivációkat és összefüggéseket is megőrizhetnek, amelyek az írott forrásokból hiányoznak.

Az oral history, vagyis a szóbeli történetkutatás a múlt személyes tapasztalatainak feltárására és rögzítésére irányuló történettudományi módszer. Jelentősége nem pusztán abban áll, hogy az események egykori résztvevőit megszólaltatja, hanem abban is, hogy lehetőséget teremt a történelmi folyamatok egyéni nézőpontból történő értelmezésére.

Egy visszaemlékezésből megismerhetjük, hogy a történelmi szereplő miként élte meg az adott eseményt, milyen információkkal rendelkezett, hogyan értelmezte saját döntési lehetőségeit, és milyen jelentést tulajdonít tapasztalatainak évtizedekkel később. Ezek az összefüggések nem feltétlenül rekonstruálhatók hivatalos dokumentumok, politikai nyilatkozatok vagy korabeli sajtóforrások alapján.

A személyes emlékezet ugyanakkor nem azonos a történelmi tények közvetlen és változatlan megőrzésével. A visszaemlékezéseket befolyásolhatja az idő múlása, a későbbi tapasztalatok hatása, az emlékezet szelektivitása és az utólagos értelmezés. Éppen ezért az oral history alkalmazása nem helyettesíti, hanem kiegészíti a hagyományos történeti forrásfeldolgozást.

A tanulóknak meg kell érteniük, hogy a visszaemlékező egyszerre lehet egy történelmi esemény szemtanúja és saját élettörténetének utólagos értelmezője. A történeti hitelesség vizsgálata ezért nem merülhet ki annak eldöntésében, hogy egy elbeszélés igaz vagy hamis. Legalább ilyen fontos annak feltárása, hogy az adott személy mit, mikor, milyen körülmények között és milyen nézőpontból mond el.

Batalka Krisztina a kutatás folytatásának sürgető szükségességére is felhívta a figyelmet. Az 1956-os események egykori szemtanúinak magas életkora miatt a személyes tapasztalatok rögzítése egyre sürgetőbb feladat. A film alapjául szolgáló interjúanyagok önálló közzététele, valamint a további kutatások intézményi keretek közé illesztése ezért nemcsak a történettudomány, hanem a köznevelés számára is értékes lehetőségeket teremthet.

A rossz menzától a szovjet csapatok kivonásáig

A dokumentumfilm egyik különösen érdekes tanulsága, hogy az 1956. október 22-i műegyetemi események során a hallgatói elégedetlenség közvetlen, hétköznapi tapasztalatoktól az országos politikai követelésekig terjedt. A folyamat némileg tréfásan „a rossz menzától a szovjet csapatok kivonásáig” fordulattal is jellemezhető.

A megfogalmazás természetesen leegyszerűsítő, ugyanakkor jól érzékelteti, hogy a közösségi érdekérvényesítés különböző szintjei miként kapcsolódhatnak össze. A hallgatók mindennapi életét érintő problémák és az ország politikai berendezkedésével kapcsolatos követelések egyaránt megjelentek az egyetemi ifjúság fellépésében.

A jelenség pedagógiai szempontból különösen jól hasznosítható, hiszen a tanulók saját intézményi tapasztalataikból kiindulva is értelmezhetik a közösségi részvétel, a véleménynyilvánítás és az érdekérvényesítés jelentőségét. A történelmi párhuzam alkalmazásakor természetesen hangsúlyozni kell, hogy az 1956-os forradalom politikai és társadalmi körülményei alapvetően különböztek egy mai köznevelési intézmény működési feltételeitől.

A folytatásban: Hogyan dolgozzunk történelmi videóinterjúkkal? – ötletek történelemórai felhasználásra.

Ha te is szeretnéd megosztani velünk tapasztalataidat, várjuk a te írásodat is!

Segített neked ez az írás? Jelezd egy kattintással!

A Törizzotthon mögött nincs szerkesztőség vagy kiadó – csak sok munka, rengeteg ötlet és az a cél, hogy a történelemtanárok minél több ingyenesen használható, valóban működő tanórai ötlethez jussanak.

Ha úgy érzed, hogy ez a cikk segített neked, meghívhatsz minket egy kávéra.

☕ Egy kávé árával segítek

Köszönjük, hogy segítesz életben tartani a Törizzotthon közösségét!
A támogatás teljesen önkéntes, és a Törizzotthon minden tartalma továbbra is ingyenesen elérhető marad.

Tetszett a cikk? Kövess Facebookon!
📌 facebook.com/torizzotthon

Leave a Reply

Your email address will not be published.