1. A nagy földrajzi felfedezések előzményei

A 15. század végén Európa jelentős változások előtt állt. A nyugati keresztény világ egyre több keleti árura, elsősorban fűszerekre, selyemre és nemesfémekre tartott igényt.

A távol-keleti áruk Európába elsősorban a Közel-Keleten keresztül jutottak el. A kereskedelmi útvonalakat azonban az oszmánok terjeszkedése egyre inkább ellenőrzésük alá vonta. Emiatt az európai kereskedők számára különösen fontossá vált, hogy új, tengeri útvonalat találjanak Ázsia felé.

A felfedezésekhez a hajózás fejlődése is hozzájárult:

• megjelent a karavella, amely gyors és jól manőverezhető hajótípus volt;
• elterjedt az iránytű használata;
• fejlődött a térképészet;
• az asztrolábium segítségével pontosabban tudták meghatározni a hajó helyzetét;
• a hajósok egyre jobban megismerték az óceáni szél- és áramlási viszonyokat.

A felfedezésekben elsősorban Portugália és Spanyolország járt az élen.

Miért éppen ez a két ország?

Portugália és Spanyolország az Ibériai-félszigeten, az Atlanti-óceán partján fekvő királyságok voltak. A két ország történetét évszázadokon át meghatározta a reconquista („visszahódítás”), amelynek során a keresztény államok fokozatosan visszafoglalták a mórok által uralt területeket. A mórok kiűzése után a két ország figyelme egyre inkább a tengeri terjeszkedés és az új kereskedelmi utak keresése felé fordult.

A felfedezések mögött egyszerre állt:

gazdasági érdek + vallási cél + hatalmi törekvés + kíváncsiság

---

2. A portugál felfedezések

A portugálok célja elsősorban az volt, hogy Afrika megkerülésével tengeri utat találjanak Indiába.

A portugál hajósokat Tengerész Henrik herceg támogatta. Bár maga nem volt jelentős felfedező, a portugál hajózás és Afrika partjainak feltérképezése mögött fontos szervező szerepe volt.

A portugálok fokozatosan haladtak dél felé Afrika nyugati partjai mentén.

Fontosabb állomások

1488 – Bartolomeu Dias: Dias elérte Afrika déli csücskét, a Jóreménység fokát. Ezzel bebizonyosodott, hogy Afrika megkerülhető.

1498 – Vasco da Gama: Vasco da Gama Afrika megkerülésével eljutott Indiába. Ezzel létrejött a közvetlen tengeri kapcsolat Európa és India között.

Miért volt ez jelentős?

A portugálok bekapcsolódtak az indiai-óceáni kereskedelembe, és számos kereskedelmi támaszpontot hoztak létre Afrikában és Ázsiában.

A fűszerkereskedelem jelentős része így fokozatosan az addigi szárazföldi útvonalakról a tengerekre helyeződött át.

---

3. Kolumbusz Kristóf és Amerika felfedezése

Kolumbusz Kristóf úgy gondolta, hogy ha nyugat felé hajózik, az Atlanti-óceánon keresztül elérheti Ázsiát. Tervét a portugál király nem támogatta, ezért Kolumbusz a spanyol uralkodókhoz, I. Izabellához és II. Ferdinándhoz fordult.

1492

Kolumbusz három hajóval – a Santa María, a Niña és a Pinta fedélzetén – nyugat felé indult. 1492. október 12-én elérte a Bahamákat.

Kolumbusz azonban nem tudta, hogy egy új földrészre érkezett. Úgy gondolta, hogy Ázsia partvidékére jutott. Ezért az ott élő őslakosokat indiánoknak nevezte.

Amerika elnevezése

Amerigo Vespucci felismerte, hogy Kolumbusz egy új kontinensre jutott. Utazásairól térképeket és beszámolókat készített, az új földrészt pedig róla nevezték el Amerikának.

---

4. Magellán Föld körüli expedíciója

1519-ben Magellán öt hajóval indult el nyugat felé. Dél-Amerika déli részén átkeltek a róla elnevezett Magellán-szoroson, majd átkeltek a Csendes-óceánon. Magellán 1521-ben a Fülöp-szigeteken életét vesztette. A három évig tartó út 1522-ben ért véget, amikor az egyik hajó visszatért Spanyolországba. Az expedíció ezzel elsőként hajózta körül a Földet.

1519–1522 között Magellán expedíciója bizonyította be a gyakorlatban, hogy a Föld körülhajózható.

---

5. A spanyol hódítások

Az új területeken fejlett indián civilizációk éltek. A spanyolok a felfedezéseket hamarosan hódításokra használták fel.

A spanyol hódítók, a konkvisztádorok katonai fölényük mellett kihasználták az őslakos népek közötti ellentéteket is. A hódítás azonban nemcsak háborúk miatt okozott óriási emberveszteséget. Az európaiak által behurcolt fertőző betegségek, például a himlő, amelyekkel szemben az őslakosoknak nem volt megfelelő védettségük, hatalmas pusztítást végeztek. A mai Mexikó területén élő őslakosság létszáma a 16. század elején még mintegy 20 millió fő lehetett, de a század végére a becslések szerint félmillió körülire csökkent.

• Hernán Cortés meghódította az Azték Birodalmat.
• Francisco Pizarro meghódította az Inka Birodalmat.

---

6. A felfedezések következményei

A nagy földrajzi felfedezések nemcsak a földrajzi ismereteket változtatták meg, hanem Európa gazdaságára és társadalmára is hatalmas hatással voltak.

Új kereskedelmi útvonalak

Az Atlanti-óceán vált az európai világkereskedelem egyik központjává. A kereskedelem súlypontja fokozatosan: Földközi-tenger → Atlanti-óceán irányba tolódott.

A korábbi vezető kereskedővárosok – például Velence – jelentősége csökkent, miközben az atlanti kikötők, például Lisszabon, Sevilla, később Antwerpen és Amszterdam szerepe megnőtt.

---

Az amerikai nemesfémek beáramlása

Amerikából hatalmas mennyiségű arany és ezüst került Európába. Ez jelentősen megnövelte a forgalomban lévő pénz mennyiségét. A pénzbőség miatt az árak gyorsan emelkedtek. Ezt nevezzük árforradalomnak.

---

Az Európába érkező új növények

• burgonya,
• kukorica,
• paradicsom,
• paprika,
• kakaó,
• dohány.

Ezek közül több később jelentősen átalakította az európai táplálkozást és gazdaságot.

---

A világkereskedelem kialakulása

A nagy földrajzi felfedezések után a korábban egymástól nagyrészt elkülönülő térségek tartós kereskedelmi kapcsolatba kerültek egymással. Európa, Afrika, Ázsia és Amerika között kialakult a világkereskedelem.

A kereskedelem egyre nagyobb része az Atlanti-óceán térségébe helyeződött át. A korábbi földközi-tengeri kereskedelmi központok mellett egyre fontosabbá váltak az atlanti kikötővárosok.

---

7. A korai kapitalizmus kialakulása

A felfedezések következtében fellendült a kereskedelem, nőtt a pénzforgalom, és felhalmozódott a tőke. A kereskedők és vállalkozók a megszerzett tőkét újabb vállalkozásokba fektették, hogy profitot termeljenek. A gazdaság egyre inkább a piacra és a profitszerzésre épült. Ez a folyamat vezetett a korai kapitalizmus kialakulásához.

A korai kapitalizmus fontos elemei:

• tőke – a profitszerzés érdekében befektetett pénz vagy vagyon;
• tőkés vállalkozások és a profitszerzés;
• manufaktúrák, amelyekben munkamegosztással, kézi munkával termeltek;
• bankok és hitel, amelyek a kereskedelmet és a vállalkozásokat finanszírozták;
• tőzsdék, ahol árukkal és értékpapírokkal kereskedtek.

A gazdasági változásokkal megerősödött a polgárság, különösen a kereskedők és vállalkozók szerepe.

---

A manufaktúrák

A manufaktúra olyan üzem volt, ahol a termelést több munkafázisra osztották, és az egyes munkafolyamatokat külön munkások végezték.

• bérmunkások dolgoztak benne, akik munkabért kaptak;
• a munkamegosztás miatt gyorsabbá vált a termelés;
• nagyobb mennyiségű, olcsóbban előállítható áru készült;
• a termékek minősége gyakran gyengébb volt, mint a céhes mesterek kézműves termékeié.

---

A társadalmi következmények

A gazdasági változások megerősítették a polgárság, elsősorban a kereskedők és vállalkozók gazdasági szerepét.

Nyugat-Európában egyre több földesúr tért át piacra termelő gazdálkodásra, míg Kelet-Közép-Európában a növekvő mezőgazdasági árutermelés miatt megerősödött a jobbágyok földesúri függése. Ezt nevezzük második jobbágyságnak.

---

Európa gazdasági felemelkedése

A portugál és spanyol gyarmatosítás után más európai államok is bekapcsolódtak a gyarmati versenybe.

A 16–17. században egyre fontosabb szerepet szerzett:

• Anglia,
• Franciaország,
• Hollandia.

A gyarmatok:

• nyersanyagokat biztosítottak;
• piacot jelentettek az európai áruk számára;
• nagy hasznot hoztak a kereskedőknek és vállalkozóknak.

A világkereskedelem fejlődése ezért hozzájárult a kapitalista gazdaság kibontakozásához.

---

8. A nagy földrajzi felfedezések legfontosabb következményei

---

Fontos évszámok

1488 – Bartolomeu Dias eléri a Jóreménység fokát

1492 – Kolumbusz eléri Amerikát

1498 – Vasco da Gama eljut Indiába

1519–1522 – Magellán expedíciója körülhajózza a Földet

1519–1521 – Cortés meghódítja az Azték Birodalmat

1532-től – Pizarro megkezdi az Inka Birodalom meghódítását

---

Fontos személyek

Tengerész Henrik – a portugál felfedezések támogatója

Bartolomeu Dias – elérte Afrika déli csücskét

Vasco da Gama – tengeri úton eljutott Indiába

Kolumbusz Kristóf – 1492-ben elérte Amerikát

Amerigo Vespucci – felismerte, hogy új földrészről van szó

Magellán – expedíciója elsőként hajózta körül a Földet

Hernán Cortés – az Azték Birodalom meghódítója

Francisco Pizarro – az Inka Birodalom meghódítója

---

Fontos fogalmak

karavella – gyors, jól manőverezhető vitorlás hajó

gyarmat – valamely állam politikai és gazdasági fennhatósága alatt álló terület

konkvisztádor – spanyol hódító a 16. században

árforradalom – a 16. századi jelentős európai áremelkedés

manufaktúra – munkamegosztáson alapuló, kézi munkát alkalmazó üzem

tőke – a profitszerzés érdekében befektetett pénz vagy vagyon

tőzsde – szervezett piac, ahol értékpapírokkal és árukkal kereskednek

kapitalizmus – a magántulajdonon, a tőkén, a piacgazdaságon és a profitszerzésen alapuló gazdasági rendszer

világkereskedelem – a különböző kontinensek gazdaságait összekapcsoló kereskedelmi rendszer

rabszolga-kereskedelem – emberek erőszakos elhurcolása és adásvétele, különösen az atlanti térségben

második jobbágyság – Kelet-Közép-Európában a 16–17. században a jobbágyok földesúri függésének megerősödése

---

Ellenőrizd magad!

Gondold át a választ, majd kattints a ▶ nyílra az ellenőrzéshez!

1. Miért váltak fontossá az új tengeri útvonalak?

Válasz: Az európaiak közvetlenebb és olcsóbb utat kerestek Ázsia felé, főként a fűszerek és más értékes keleti áruk miatt.

2. Milyen következménye lett Amerika felfedezésének?

Válasz: Megkezdődött Amerika meghódítása és gyarmatosítása, és Európa, Amerika, Afrika és Ázsia között új kereskedelmi kapcsolatok alakultak ki.

3. Mit nevezünk világkereskedelemnek?

Válasz: A különböző földrészek között kialakuló, egymással összekapcsolódó kereskedelmi rendszert.

4. Milyen fontos termékek érkeztek Amerikából Európába

Válasz: Nagy mennyiségű arany és ezüst, valamint például cukor, dohány, kakaó és más gyarmati termékek.

5. Miért okozott áremelkedést az amerikai nemesfémek beáramlása?

Válasz: A nagy mennyiségű arany és ezüst miatt megnőtt a forgalomban lévő pénz mennyisége, ezért emelkedtek az árak. Ezt nevezzük árforradalomnak.

6. Mit nevezünk árforradalomnak?

Válasz: A 16. században Európában bekövetkező jelentős és tartós áremelkedést.

7. Hogyan változott meg a kereskedelem súlypontja?

Válasz: A Földközi-tenger térségéből fokozatosan az Atlanti-óceán térségébe helyeződött át.

8. Miért fejlődött a pénzgazdálkodás?

Válasz: A fellendülő távolsági kereskedelemhez egyre több pénzre, hitelre és pénzügyi szolgáltatásra volt szükség.

9. Mi a manufaktúra?

Válasz: Olyan üzem, ahol a termelést több munkafázisra osztották, és bérmunkások kézi munkával dolgoztak.

10. Miért volt előnyös a munkamegosztás a manufaktúrákban?

Válasz: Gyorsabbá tette a termelést, ezért több és olcsóbb áru készülhetett.

11. Miért volt fontos a bankok fejlődése?

Válasz: A bankok hitelt nyújtottak, és segítették a kereskedelem, illetve a vállalkozások finanszírozását.

12. Mi volt a tőzsde szerepe?

Válasz: Szervezett piacot biztosított az árukkal és értékpapírokkal való kereskedéshez.

13. Mi a tőke?

Válasz: A profitszerzés érdekében befektetett pénz vagy vagyon.

14. Mi vezetett a korai kapitalizmus kialakulásához?

Válasz: A világkereskedelem fellendülése, a tőke felhalmozódása, a piacra termelés, a manufaktúrák, valamint a bankok és a tőzsdék fejlődése.

15. Hogyan kapcsolódik össze a gondolattérkép egyes elemeinek sora?

Válasz: Az új tengeri útvonalak és Amerika felfedezése → kialakult a világkereskedelem → nemesfémek áramlottak Európába → kialakult az árforradalom → fejlődött a kereskedelem és a pénzgazdálkodás → megjelentek a manufaktúrák, bankok és tőzsdék → kialakult a korai kapitalizmus.

Szeretnéd magaddal vinni tanuláshoz? Töltsd le ingyen PDF-ben!