Nem minden igaz, amit a neten olvasol! Igaz ez a történelemre is!

Korábbi cikkünk gondolatait folytatva – Valódi történelem, vagy csak kamu? – Hogyan döntheted el?

A történelmet könnyű meghamisítani! Biztosan te is találkoztál már a neten olyan cikkel, amely elsőre nagyon érdekesnek és hihetőnek tűnt, de később kiderült, hogy csupán kitaláció. Bárkivel előfordulhat, hogy nehezen tudja eldönteni, mi igaz. Éppen ezért fontos, hogy minden új információt gyanakvással kezelj.

Bevallom, velem is előfordult már, hogy bedőltem egy-egy cikknek – néha csak a sokadik sor után kezdtem el gyanakodni. Minél többet olvasok azonban, annál rutinosabbá válok, és annál hamarabb észreveszem a gyanús részleteket. Most bemutatok néhány abszurd példát, amelyeket sajnos már többen megosztottak.

Példa a félrevezető cikkekre

Az alábbiakban olyan cikkek következnek, amelyek tudományos alapok nélkül terjesztenek félrevezető információkat:

• Titokzatos ókori nyelven kezdett el beszélni egy férfi…
• Ősi magyar nyomok észak-amerikai indián földön
• Jeruzsálemi magyar rovásos lelet
• Egy óriástól származnak a magyarok

Most nézzünk meg egy klasszikus konkrét kamucikket, amelyet több oldal esetében több ezren lájkoltak és több százan megosztottak. Olyan jól sikerült álhír volt, hogy több portál átvette, majd szintén több portál foglalkozott a cáfolatával. Igazi sikersztori a hírszerkesztők számára.

• Antanténusz mondóka: 5000 éves sumér napima

A cikkből idézve:

„Volt egyszer egy sumér konferencia többek közt egy angol tudós tartott előadást arról,hogy megfejtett egy töredékes sumér agyagtáblát amin szerepelt egy sumér ima. Elkezdte mondani „Anta Dunguz, szur-raga Dunguz, … Ekkor felállt a három magyar tudós, aki részt vett a konferencián és elkezdték énekelni, hogy: Antanténusz, szórakaténusz, Szóraka-tiki-taka-alabala-bambusz. Az angol tudósnak kiestek a jegyzetek a kezéből és csak annyit tudott kinyögni, hogy önök ezt honnét tudják? Azt válaszolták, hogy nem tudjuk, hogy honnét, valószínűleg még gyerek korunkban tanultuk a szüleinktől vagy a nagyszüleinktől. „Anta Dunguz, szur-raga Dunguz, szur-raga digi-daga ala-hala Bambúz”. A nyersfordítás: „Kelj föl Dunguz, szülj reggelt Dunguz, Szülj reggelt, áradj, terjedj, vágjad, űzzed Bambuszt!” A suméroknál ugyanis a Dunguz a Nap (istenség), a Bambuz az éj (sötétség istene) volt.” Ennek a mondókának a kissé már eltorzult változata amit mi tudunk. Van egy másik változata is a:Süss fel nap, fényes nap, kertek alatt a ludaink megfagynak!” Kb. 5000 éves sumér napima.”

Forráskritika

• Első gyanús jel: „Egyszer egy sumér konferencián…” – egy valós hírnek mindig pontos helyet és dátumot kell tartalmaznia.

• Forrás és szakértő megnevezése: „…egy angol tudós tartott előadást…” – miért nem nevezi meg a tudóst?

• Bizonyítékok és szakirodalom: „…megfejtett egy töredékes sumér agyagtáblát…” – egy valódi bizonyítékról legalább fényképeket kellene közölni, és fel kell tüntetni, hol található.

• Pontos adatok hiánya: „…felállt a három magyar tudós, aki részt vett a konferencián…” – nincsenek részletek a személyekről.

• Tulzó állítások

• Hitelesség ellenőrzése: ha utánanézünk a forrásnak, kiderül, hogy az eredeti poszt a Facebookon jelent meg, ami nem tekinthető megbízható forrásnak.

• Keressünk cáfolatokat a témában. Pl.: Az Antanténusz tényleg egy 5 ezer éves sumér napima?

• Megosztás előtt ellenőrzés: Ne osszunk meg olyan információkat, amelyeknek nem ismerjük a forrását vagy amelyek gyanúsnak tűnnek.

Kamuportálok

Sajnos egyre több olyan weboldal létezik, amely a felhasználók megtévesztésére törekszik, és némelyikük jelentős látogatottságot ér el. Ezek az oldalak frappáns címekkel próbálják minél több olvasót bevonzani és tartalmaikat minél többen megosszák.

Az ilyen oldalak egyik jellemzője, hogy a látogatótól további kattintásokat kérnek a tartalom megtekintéséhez – ez legyen az első gyanús jel! Gyakran azonban az ígért információkat nem kapjuk meg, viszont a kattintással mi magunk is hozzájárulunk az álhír terjedéséhez a közösségi oldalakon. Más esetekben a cikkek valóban megjelennek, de közben tudtunk nélkül spamelhetik a falunkat. Egyszerűbb esetben a tartalmak jelentős része teljesen hamis, áltudományos információkat állít be igazságként.

Ne feledjük: még a hangzatos, „komolyan csengő” név mögött is rejtőzhet kamuportál.

Rövid életű kamuoldalak: Sok online álhírterjesztő weboldal rövid életű: néhány hétig vagy hónapig aktív, majd eltűnik a netről. Ezek az oldalak azonban gyakran új neveken, új platformokon bukkanak fel, ugyanazzal a célzott tartalommal.

Ezért fontos, hogy mindig gyanakodjunk a frissen felbukkanó, túlzó vagy szenzációhajhász címekre, és ellenőrizzük a forrás hitelességét, mielőtt megosztanánk az információt.

Szemezgettem néhány kamuoldalt, melyeken gyakran jelenik meg tudományos szenzációnak beállított történelmi álhír.

Az alábbi weboldalak gyakran közölnek tudományosnak tűnő, de valójában hamis történelmi híreket:

• https://vilagfigyelo.com/
• http://avilagtitkai.com
• https://www.hirolvaso.com
• http://hungaryfirst.hu
• http://www.magyarokvagyunk.com
• http://maivilag.com/

Ha történelmi témában szeretnél megbízható információkat olvasni, az alábbi oldalakat ajánljuk:

• https://www.rubicon.hu/
• https://www.historia.hu/
• https://tortenelemtanulas.blog.hu/
• https://ntf.hu/
• https://magyarhirlap.hu
• https://felvidek.ma/kategoria/multidezo/
• https://fidelio.hu
• https://ujkor.hu/
• https://muvelodes.net
• https://mult-kor.hu/
• https://tortenelemcikkek.hu/
• https://tortenelemklub.com
• https://tenyleg.com/
• https://juharizsuzsanna.blog.hu/

Összegzés

Az internet tele van érdekes, de gyakran megtévesztő tartalmakkal. Fontos, hogy mindig ellenőrizzük a forrásokat, gyanakodjunk a túlzottan szenzációhajhász cikkekre, és a tudományos bizonyítékokat keressük. Gyakran ezek az oldalak nagyon rövid életűek, és új platformokon, új nevekkel várják a gyanútlan olvasókat. Ha hiteles információra van szükségünk, válasszunk megbízható forrásokat a fent említett listából.

Köszönjük, ha a cikket barátaidnak is ajánlod és megosztod! Csatlakozz hozzánk a Facebook-oldalunkon, hogy mindig naprakész legyél a történelmi érdekességekről és a forráskritikáról.

Figyelmedbe ajánlom: Miért ragadnak meg a történelmi tévhitek a közgondolkodásban?

Frissítve 2025. 09. 29.