Történelemtanárként valószínűleg te is tapasztaltad már: a diákok fejében sokszor élnek erős, de téves képek a múltról. Ezeket hol filmek, hol toposzok, hol egyszerű általánosítások táplálják – de bármilyen forrásból is származnak, feladatunk árnyalni őket.
Nemcsak azért, hogy „helyre tegyük őket”, hanem mert a tévhitek remek belépési pontok a történelmi gondolkodásba: vajon hogyan és miért születik meg egy ilyen kép? Mit mond a forrás? És mit nem?
Íme tíz közismert történelmi tévhit – olyan állítások, amelyeket a diákjaid nagy eséllyel készpénznek vesznek, és amelyeket érdemes beemelni a tanórákba.
1. „A középkorban azt hitték, hogy a Föld lapos.”
📌 Valóság: A Föld gömbölyűségét már az ókorban ismerték; Eratoszthenész például meglepően pontosan meg is becsülte a Föld kerületét. A középkori tudósok, különösen az egyetemeken tanuló bölcsek, szintén tisztában voltak ezzel a ténnyel, így a gömb alakja nem volt vita tárgya. Kolumbusz korában a fő vita inkább arról folyt, hogy mekkora a Föld, és hogy az út az új világ felé járható-e a kisebb vagy a nagyobb földméret alapján.
Ez a félreértés vezetett ahhoz, hogy sokan kételkedtek Kolumbusz terveiben, nem pedig a föld alakjával kapcsolatban. ➤ Részletesebben ITT olvaszhatsz róla!
2. „Napóleon alacsony volt.”
📌 Valóság: Napóleon kb. 168–170 cm magas volt – teljesen átlagos a 19. századi francia férfiakhoz képest. A „kis” jelző inkább az angol gúny része volt. A ma ismert kép tehát nem történelmi tény, hanem propagandaszülte legenda. Ez jól mutatja, hogyan alakíthatják a politikai érdekek a közgondolkodásban élő képet egy történelmi személyről.
3. „A vikingek szarvas sisakot viseltek.”
📌 Valóság: Egyetlen korabeli viking sisakon sem találtak szarvakat. Ez az elképzelés a 19. századi romantikus művészet és opera (pl. Wagner) hatása – de a tévhitet máig őrzi a kultúránk és a a mesék világa, már kisgyermekkorban megalapozva a hamis képet.
4. „A középkori emberek mocskosak voltak, nem fürödtek.”
📌 Valóság: A középkorban számos helyen működtek fürdőházak, különösen városokban és kolostorok környékén, és a rendszeres tisztálkodás nem volt ismeretlen. A higiénia hanyatlása inkább a késő középkorban, főként a pestisjárványok idején a 14. században kezdődött, amikor elterjedt az a nézet, hogy a fürdés megnyitja a pórusokat, így a test sebezhetővé válik a betegségekkel szemben. Emiatt sokan inkább kerülték a vízzel való érintkezést.
5. „Ha nincs kenyerük, egyenek kalácsot.” – ezt mondta Marie Antoinette a francia parasztokról
📌 Valóság: Nincs semmilyen bizonyíték arra, hogy Marie Antoinette valóban ezt mondta volna. A mondat („Qu’ils mangent de la brioche”) már jóval korábban, Rousseau egyik írásában is szerepel – akkor még név nélkül, általános arisztokrata arroganciát példázva. Valószínű, hogy a forradalom idején utólag ragasztották Marie Antoinette-re, hogy a népharagot igazolják. A királyné nem volt különösen érzéketlen, de idegenként könnyű célponttá vált a közhangulat számára.
6. „Mátyás király igazságos volt.”
📌 Valóság: Mátyás királyt gyakran ábrázolják határozott, igazságos uralkodóként, aki erősen központosította a hatalmat és korlátozta a nemesség befolyását. Valóban, uralkodása alatt jelentős intézkedésekkel erősítette a királyi hatalmat. A történelmi források alapján nem feltétlenül az „igazságosság” vagy a nép iránti különleges szándék vezérelte őt, hanem inkább a hatalom megszilárdítása és a központosítás volt a fő cél. A népmesék és legendák – mint a Mátyás király igazságai – idealizált képet festenek róla, amely sokszor elválik a valós történelmi helyzettől.
Ez a romantikus kép hozzájárult ahhoz, hogy Mátyás az egyik legismertebb és legkedveltebb uralkodó a magyar történelemben, de érdemes a valós tényeket és a mítoszokat megkülönböztetni a tanítás során.
7. „Dugovics Titusz Nándorfehérvár hőse magával rántott egy török katonát a mélybe, hogy megvédje a zászlót”
📌 Valóság: Dugovics Titusz csak legenda, egy későbbi kor „kitalált hőse”, nem egy dokumentált történelmi alak. Hőstette nem szerepel a korabeli forrásokban. A történet csak közel 350 évvel később, a 19. században, a nemzeti romantika idején született meg, amikor hősökre volt szükség a nemzettudat építéséhez. A név és a tett először Rómer Flóris régész-történés írásában tűnik fel, egy korábbi névtelen történetet egészített ki névvel és részletekkel.. A legenda „megalkotása” mögött nem rossz szándék állt, hanem az a nemzeti vágy, hogy legyenek „saját” hőseink, akiket a történelemkönyvek és emlékművek is megörökítenek.
8. „A II. világháborúban mindenki tudta, mi zajlik a koncentrációs táborokban.”
📌 Valóság: A náci rezsim szándékosan titkolta a táborok valódi célját. A teljes kép sokak számára csak a háború végén, a táborok felszabadításakor vált nyilvánvalóvá – gyakran még a német lakosság egy része sem tudta (vagy nem akarta tudni), mi zajlik valójában.
9. „A magyarok a honfoglalás előtt csak kóborló nomádok voltak.”
📌 Valóság: A magyarok már a honfoglalás előtt is félnomád életmódot folytattak: a sztyeppei lovas harcmodor mellett földművelést és letelepedett életformát is gyakoroltak. A „nomád = civilizálatlan” képe rég meghaladott, hiszen életmódjuk összetett és alkalmazkodó volt. A régészeti leletek és történelmi források is azt mutatják, hogy gazdaságukban és társadalmukban egyaránt jelen volt a fejlődés és a komplex szerveződés.
10. „A középkori emberek sosem utaztak.”
📌 Valóság: Zarándokok, katonák, kereskedők, egyetemi hallgatók, követek, tudósok, művészek, mesterek, szerzetesek és papok, zsoldos katonák bejárták Európát – a középkor korántsem volt olyan „mozdulatlan”, mint sokan gondolják. Bár nem mindenki utazott állandóan, a középkori társadalom tagjai között gyakoriak voltak a mozgások és találkozások. Ez a mozgás segített abban, hogy a kultúra, a gazdaság és a politika is folyamatosan változzon és fejlődjön.
+1. „Az inkvizíció máglyán égette el a boszorkányokat.”
📌 Valóság: A boszorkányperek többségét nem az inkvizíció, hanem világi bíróságok folytatták le, elsősorban a 16–17. században Európa-szerte. Míg az inkvizíció főként az eretnek tanok elleni küzdelemre koncentrált, addig a boszorkányüldözések gyakran helyi közösségek és világi hatóságok által indított, társadalmi feszültségekre és babonákra épülő perek voltak.
Tévhitből tanulni? Igen!
Ha ezeket a mítoszokat beviszed az osztályterembe, nemcsak a tartalom mélyül, hanem a forráselemzés, a kritikus gondolkodás és a történelemszemlélet is fejlődik. Egy-egy ilyen állítás akár óranyitó vitának, kvíznek vagy projektindítónak is kiváló.
Motiváció óra elejére:
Indítsd az órát egy gyors szavazással: mutass be egy történelmi tévhitet, és kérdezd meg a diákokat, ki hallotta már ezt az állítást, vagy ki hiszi igaznak. Ez már magában is aktivizálja a figyelmet, és felkelti a kíváncsiságot.
Ha szeretnél még több izgalmas történelmi tévhitet és módszertani ötletet, térj vissza hozzánk rendszeresen!
Leave a Reply