Valóban hittek a középkorban a lapos Földben? – Egy makacs tévhit nyomában

A „lapos Föld” tévhit eredete

A mítosz nem a középkorból származik, hanem jóval későbbről: az 1800-as években kezdték el terjeszteni egyes szerzők (például Washington Irving), hogy a sötét középkorban az emberek laposnak hitték a Földet, és csak a „haladó” gondolkodók, mint Kolumbusz, mertek mást gondolni. Ez azonban nem felel meg a valóságnak.

Mit gondoltak a középkori emberek a Föld alakjáról?

Forrás: Beda Venerabilis – De natura rerum (kb. 703)

„A Föld alakja gömbölyű, mert a leginkább gömbre hasonlító forma az, amelynek minden része egyenlő távolságban van a középponttól. Ezért amikor a Nap keleten felkel, a föld keleti része világos, a nyugati része azonban sötét; amikor pedig a Nap nyugaton nyugszik, a nyugati részek világosak, a keletiek sötétben vannak. Mivel a Föld gömb alakú, a Nap nem tudja egyszerre megvilágítani minden részét.”

Beda egy 8. századi angolszász szerzetes volt, aki átörökítette az antik tudást – művében egyértelműen gömb alakúnak írja le a Földet.

• Az ókor tudása nem veszett el teljesen. Már az i.e. 3. században Eratoszthenész kiszámolta a Föld kerületét – meglepően pontosan. Az ő munkája és más görög-római tudósok ismeretei a középkor során elérhetők voltak.
• A középkori európai egyetemeken (például Párizsban, Oxfordban) a szférikus világkép – a világot egy sor egymást körülvevő, gömb alakú réteg alkotja – volt az általánosan elfogadott tanítás. A teológusok és természettudósok (pl. Aquinói Szent Tamás) a gömbölyű Föld képét a keresztény világképbe is beépítették.
• A legismertebb középkori földrajzi mű, Isidorus Hispalensis 7. századi Etimológiák című munkája is a Föld gömbölyűségéről ír – még ha keveredett is a bibliai világképpel és a térképábrázolások nem sem voltak pontosak.
• A késő középkorban (13–15. század) már kozmológiai bolygórendszerekről, éghajlati övekről, sőt a világ tengely körüli mozgásáról is vitáztak.

És Kolumbusz?

Kolumbusz idején a viták nem a Föld alakjáról, hanem a méretéről folytak. Az antik szerzők, például Eratoszthenész vagy Ptolemaiosz számításai alapján a tudósok többsége helyesen úgy vélte, hogy a Föld jóval nagyobb, mint ahogy azt Kolumbusz állította.

Kolumbusz viszont – többek között rosszul értelmezett arab források és saját, túl optimista számításai alapján – úgy gondolta, hogy a Föld kerülete sokkal kisebb, és így Ázsia nyugati irányból hajózva gyorsan elérhető. Kritikusai nem a gömbölyű Föld gondolatát utasították el, hanem azt tartották valószínűtlennek, hogy a nyugati irányú hajózás sikeres lehetne, mivel – helyesen – úgy vélték, a távolság túl nagy, és útközben nem lenne lehetőség az utánpótlásra. Ebben a tekintetben ők voltak közelebb a valósághoz.

Kolumbusz szerint a Föld kerülete kb. 29 000 km (16 000 tengeri mérföld). A valóságban az Egyenlítő mentén kb. 40 075 km (21 600 tengeri mérföld). Kolumbusz úgy gondolta, Ázsia keleti partja csak kb. 4500 km-re van Spanyolországtól nyugatra hajózva.

Kolumbusz szerencséjére Amerika „útban volt” Ázsia felé, így terve, bár téves alapokon nyugodott, mégis új földrészek felfedezéséhez vezetett és „Kolumbusz bebizonyította, hogy a Föld gömbölyű”.

Honnan ered akkor a „lapos Föld” képe?

• A felvilágosodás és a 19. századi tudományos haladás hívei gyakran próbálták úgy beállítani a középkort, mint „a tudatlanság sötét kora”. Így lett a „lapos Föld” a középkori korlátoltság szimbóluma.
• Washington Irving (amerikai író) Kolumbuszról írt regényes életrajzában szerepel az a jelenet, ahol Kolumbusz a „lapos Földben hívő” bírákat próbálja meggyőzni, ami teljesen fiktív.
• A modern tankönyvek és popkultúra is hibásan erősítette ezt a képet tovább a 20. században.

Tanári reflexióra példa:

„Hallottatok már olyat, hogy Kolumbusz bebizonyította, hogy a Föld gömbölyű? Szerintetek mi lehet ezzel a mondattal a gond?”

Ez a téma jó lehetőséget kínál arra, hogy a diákokkal közösen gondolkodjunk a történelmi tudás természetéről. Fontos rámutatni: a múlt megértése nem mindig a tényszerű adatok hiányán, hanem az értelmezéseken, leegyszerűsítéseken múlik.

A „lapos Föld” mítosza példája annak, hogyan válhat egy irodalmi alkotás (pl. Washington Irving regénye) nyomán született fikció általánosan elfogadott „tudássá” – még akkor is, ha nem igaz.

Ha tetszett ez a tévhitvadászat, térj vissza máskor is – még sok hasonló, izgalmas félreértést tisztázunk a történelem világából!

Neked ajánlom! – Tények és tévhitek – az amerikai Függetlenség Napja