Erdélyi nagyjaink

Erdélyi nagyjaink ragadványneve

Korábban már bemutattuk az Árpád- és Habsburg-ház királyainak és hercegeinek, hercegnőinek ragadványneveit (lásd: Árpád-ház, Habsburg-ház). Ebben a gyűjteményben pedig az erdélyi történelem jelentős személyiségei kerülnek terítékre. A fejedelemség urainak és asszonyainak ismert, vagy kevésbé ismert elnevezéseit olvashatod el időrendbe szedve az alábbiakban.



Szapolyai János – Délszláv Szapolyai

(I. János azért került fel a listára, mert a fejedelemség kialakulása során jelentős történelmi szerep jutott neki.)

A “délszláv”jelző eredetét két gondolat köré igyekeznek felfűzni a történészek:
1. A magyar történeti irodalomban gyakran felmerül a Szapolyai család szlavóniai vagy horvát származása. Azonban a Szapolyai-családról a 15. század derekát megelőzően semmit sem tudunk.  A család névadó faluja, Szapolya közvetlenül a Magyar Királysághoz tartozott.
2. Hasonló toposz, hogy János király környezete, királyi udvara délszlávokból állt. Ténylegesen Szapolyai János szolgálatában kevés szerb és horvát állt.
A jelző eredetéhez sajnos nem jutottunk közelebb. Ennek ellenére Szapolyai János szláv királyként való emlegetése a szomszéd népek nacionalista irodalmában is megjelenik.

Kapcsolódó képJagelló Izabella – Lengyelországi Izabella (Szapolyai János felesége)

Lengyel királyi és litván fejedelmi hercegnő. A lengyel királyi udvarban, de reneszánsz uralkodók szellemében nevelkedett.  I. János magyar királlyal kötött házassága révén Magyarország királynéja 1539 és 1540 között, majd férje halálát követően I. Szulejmán oszmán szultán megbízásából Erdély kormányzója. Izabella nem tiltakozott a politikai házasság ellen, belenyugvással vette tudomásul, hogy egy nála több mint három évtizeddel idősebb, 52 éves királyhoz adják férjhez. Szapolyai János már nem nagyon akart megházasodni, de Fráter György rábeszélése hatékonynak bizonyult. Habár Szapolyai egészsége már nem volt túl jó, még ekkoriban is magas, fess férfi volt, mindamellett művelt és erélyes.

Habsburg Mária Krisztierna – Erdély Végzetes Asszonya (Báthory Zsigmond felesége)

Anonym Erzherzogin Maria Christierna.jpg

Habsburg Mária Krisztierna főhercegnő II. Károly osztrák uralkodó lánya, Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem felesége. Zsigmond csupán azért kapta meg a főhercegnő kezét, mert 1595-ben szakított a Portával, és törökellenes szövetséget kötött Habsburg Rudolf német-római császárral és magyar királlyal. Ekkor még úgy tűnt, hogy a Báthoryak vezetésével Erdély erős, a törököt is kiszorítani képes állammá válhat. A nagy reményekkel megkötött házasság azonban a visszájára fordult. A házasságot sosem hálták el, vélhetően azért, mert korábban Zsigmond egy prostituálttól nemi betegséget kapott és impotens lett. A házasságot végül felbontották. Mária előbb férje által kinevezett kormányzó lett. Majd mikor férje másodszor is lemondott a trónról, zárdába vonult. A fejedelemségre nagy katonai nyomás nehezedett, az uralkodóra pedig magánéleti gondok, amelybe beleroppant. Ezért lehet mondani, hogy Mária Krisztierna megjelenése Erdélyben végzetes volt, s az uralkodói pár egyéni tragédiája egy ország végzetévé vált.

Báthory András – Magyar bíboros, vagy Bíboros fejedelem

Báthory András, nagybátyja, Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király krakkói udvarában nevelkedett. Családja kívánságára egyházi pályára lépett. Soha nem szentelték pappá, mégis nagybátyja közbenjárására előbb püspök, majd fiatalon, 21 évesen bíboros lett. Megkapta a Vatikán hercege címet is. Papi pályára kerülése ugyan vitatható, ennek ellenére tiszta jellemű és erkölcsű ember volt.
A gyermektelen Báthory Zsigmond 1599-ben hazahívta Lengyelországból unokabátyját, és a javára lemondott erdélyi fejedelmi címéről, amit András csak nagy vonakodás után fogadott el. Hét hónapig volt Erdély fejedelme.

Giorgo di Basta – Császár Farkasa (Erdély kormányzója)

A 15 éves háború és az erdélyi belpolitikai viszályok eredményeként az önálló és erős fejedelmi hatalom megrendült. Erdélyt Habsburg biztosok irányították. Közülük a legismertebb Giorgio Basta, akinek a működését az erdélyi országgyűlés többször is „megerősítette” 1602 és 1604 között.  Uralma alatt Erdély a legkegyetlenebb zsarnokságnak volt kitéve és német kolóniává akarta átalakítani, aminek Bocskai István felkelése vetett véget.  1604-ben a király Erdélyből visszahívta és sikeresen Bocskai ellen küldte a “farkast”.

Bocskai István – Bestia, Keresztyén Gedeon, illetve Magyarok Mózese, Hajdúk édesatyja, Magyarok Bölcs Atyja

Képtalálat a következőre: „Bocskai istván korona”

Bestia: Bocskai Istvánt már 1604-től, szabadságharcának kezdetétől emlegették így a prágai udvarban, ahol ismerték a szerintük rebellis magyar nemes tehetségét, és féltek tőle. Szentül hitték, ha ő nincs, a magyarok leteszik a fegyvert. Őt tartották minden rossz okozójának, azaz egy bestiának.

Keresztyén Gedeon: Bocskai István azután fordult szembe az uralkodóval, Rudolffal, hogy az elhatározta, rekatolizálásra kényszeríti a szinte teljesen protestánssá lett Magyarországot. Hadai fegyverrel zavarták szét az istentiszteleteket, Krisztus és Rudolf nevében üldözték a protestánsokat, gyújtogattak, fosztogattak, erőszakoskodtak. A kamarák sem tétlenkedtek, ők megpróbálták a földet elvenni, elperelni a protestáns nemesektől. Amikor Bocskait is szorongatni kezdték, nem futott el mint mások, hanem az elégedetlenek élére állt. A felkeléséhez azonnal csatlakozott Debreceni Sz. János prédikátor, aki a katonák nevében versben üdvözölte Bocskait, a keresztyén (protestáns) Gedeont. Mikor 1604 őszén felvette az Erdély fejedelme címet, Debreceni Sz. János Bocskait olyan vezetőnek, isteni szabadítónak látta, mint amilyen a zsidó nép bírája, Gedeon (Gideon) volt. Gedeon kiűzte Izrael földjéről az ellenségnek tekintett midianitákat. Több dicsőítő versben is Bocskai a Keresztyén Gedeon.
“…Méltón könyörögnünk
Az új fejedelmünkért,
Maradék hazánknak,
Szép eklézsiánknak
Adatott Gedeonért…

Magyarok Bölcs Atyja, Hajdúk édesatyja, Magyarok Mózese*: Bocskai szabadságharca igencsak megihlette a kor költőit. Mindegyik jelzővel a korabeli magyar irodalom méltatta a fejedelmet. Pl. Csengey Gusztáv, az eperjesi evangélikus főiskola tanára, Vallásos költemények és énekek c. tetében jelentette meg a Magyarok Mózese c. verset, amelyben a bécsi béke 300. évfordulóját méltatta.



Rákóczi Zsigmond – Fajankó Fejedelem

Rákóczi Zsigmond praktikával került Erdély fejedelmi trónjára. Elődje, Bocskai István ugyanis a fővezérét, Homonnai Drugeth Bálintot jelölte ki utódjául, de az erdélyi rendek nem szerették Bocskait, s ezért nem teljesítették politikai végakaratát. Nem akarták uruknak Homonnait, pedig a szultán kinevező okirata az ő nevére szólt. Ekkor még nem kellett nekik az önjelölt Báthori Gábor sem, akiben Bocskai annyira megbízott. Rákóczi Zsigmondot akarták, akit ismertek és szerettek. Bár Rákóczit is Bocskai nevezte ki Erdély kormányzójának, de csupán azért, mert nem látott benne vetélytársat. Ám az öreg oly ügyesen politizált és taktikázott Erdély élén, hogy a rendek az ő fejére tették a fejedelmi süveget. Igaz, ehhez előbb a megvesztegetett portai megbízottnak ki kellett vakarnia Homonnai nevét a kinevező okiratból, és a helyére be kellett írnia Rákócziét. Akadtak olyanok is, akiknek nem tetszett, hogy Erdély élére egy erőtlen öregember került. Tehetetlennek látták, mert nemegyszer hordszéken kellett szállítani a köszvénytől mozdulni sem bíró fejedelmet. Fizikai gyengeségét szellemi gyengeségnek is beállítva csak “Fajankó Fejedelemnek” hívták.

Báthori/Báthory Erzsébet – Csejtei Rém (Báthory Gábor unokahúga)

Kapcsolódó képBáthory Gábor unokahúga alakját kegyetlenség és rémséges tettek teszik ismertté. Mára a világon a legismertebb magyar asszony, akiről vámpír-legendák keringenek, holott a róla keletkezett legenda 100 évvel halála után született. 1729-ben Thuróczi László jezsuita szerzetes találta ki amiatt az alapbűn miatt, hogy katolikusból lutheránussá vált.

A valóságban férje, Nádasdy Ferenc halála után perbe fogták. A grófnő ellen elképesztő vádat fogalmaztak meg: leszbikus orgiákat, kannibállakomákat rendezett, boszorkánykodott, mérget kevert a király ellen, s halálra kínoztatta a cselédlányokat, mert örömét lelte kínszenvedésükben, illetve szépsége és fiatalsága megőrzése végett tót szűzlányok vérében fürdőzött. Mendemondák szerint, halála után Csejtén kísértő szelleme is csak amiatt jajongott, hogy öregszik. Thurzó György nádor 1610-ben a csejtei vár egyik szobájába záratta, sőt befalaztatta. A falon csak akkora rést hagytak, amelyen élelmet és italt adhattak be neki.

Az újabb kutatások feltételezik, hogy Báthori Erzsébet koncepciós per áldozata lett. Lehetséges, hogy a családja és a nádor fogott össze ellene. A rémtettek elhíresztelésével akarták elterelni a figyelmet a nagyasszony politikai bűnéről, a felségárulásról, amely fővesztéssel és teljes vagyonelkobzással járt volna. A több várat bíró Erzsébet ugyanis támogatta unokaöccse, Báthori Gábor erdélyi fejedelem Magyarország megszerzésére irányuló törekvéseit, sőt kincseit szekerekre rakatva el is indult hozzá Erdélybe. De családja ezt megakadályozta, s inkább vállalta a közbűntény vádját, hogy sem a politikai bűntett miatt az egész család földönfutó legyen. Ürügyként Erzsébet gyógyító tevékenysége szolgált (várában kórházat is berendezett), mely a járványok alatt nem járt mindig eredménnyel.

Ecsed vára | A kép forrása a WikipédiaAmi tény, hogy már férje életében is furcsa, zárkózott nő volt. Férje sokat volt távol, helyette uradalmait kemény kézzel irányította. Jobbágyai szerették. Birtokai pedig már nagyobbak voltak, mint Mátyás királyé egykor, várai pedig bevehetetlenek – tehát elképzelhető, hogy birtokszerzés volt a koncepciós per célja.

Képtalálat a következőre: „báthory anna”Báthory Anna – Bűbájos (Báthory Gábor húga)

Személye ellentmondásos. Sok negatív történet maradt fenn róla, ami a történészek mai álláspontja szerint spekuláció és kitaláció. Báthory Anna Báthory Gábor testvérhúga volt. Előbb Bánffy Dénes, majd Jósika Zsigmond felesége, mégis testvérszerelemmel és vérfertőzéssel vádolták. Továbbá gyermeke “tudatos” megöléséért és bűbájolásért többször fő- és jószágvesztésre ítélték. Végül mindig kegyelmet nyert.

Báthory Annát, Komáromy András levéltáros illette először a “Bűbájos” jelzővel 1894-ben, mellyel elhitette Bethlen Gábor fejedelem által kitalált mesét. Ugyanis Bethlen alkotta meg azt az Annát, aki elmarasztalható bátyja elcsábításáért, vérfertőző paráználkodásért, férfiak megbabonázásáért, boszorkánykodás és gyermekgyilkosság bűnében.  A magyarországi és erdélyi uradalmakkal bíró nagyasszonyt háromszor fogták perbe (1614, 1618, 1621) boszorkánykodás vádjával, s szabadulásának feltétele mindannyiszor birtokai egy-egy részének átadása volt. Ezekre Bethlen Gábor tette rá a kezét. A perek végül földönfutóvá tették Annát. Tehát a vád kitalálásának célja valószínűleg a birtokszerzés volt.

Bethlen Gábor – A nagy fejedelemAz ország feje, előttejárója és gondviselője, illetve Mohamedán, Pogány és Törökös Gábor

Mohamedán, Pogány, Törökös Gábor: Mindegyik jelző trónra kerülésének módjára utal. Bethlen Gábor erdélyi fejedelem akart lenni, mert nem tetszett neki, hogy elődje és sok erdélyi politikus a Habsburgokhoz húzott. A rendek tőle várták a magyar érdekek képviseletét. Török földre menekülése után Lippa és Borosjenő várait ugyan vonakodva, de felajánlotta a szultánnak, hogy az támogassa őt a trón megszerzésében. Ellenben Jenő várának átadását elkerülte. Bethlen visszatérésekor török csapatok is érkeztek Erdélybe. Ezek a seregek rabságba hurcoltak 20-25 ezer embert, s felégették, feldúlták, kifosztották az országot. Az erdélyi rendek megrettentek, s letették a trónról addigi urukat, Báthory Gábort, s ráültették Bethlen Gábort. Majd a hajdúk Báthory Gábort meggyilkolták. Az átadott várral ugyan hosszú időre elnyerte a törökök bizalmát, de a keresztény világ a Mohamedán, Pogány és Törökös Gábor nevekkel bélyegezte meg.

A nagy fejedelem, Az ország előttejárója és gondviselője: Míg Bethlen uralkodása előtti huszonöt év külső és belső háborúskodással telt el, amely a lakosság számának csökkenését is eredményezte, addig uralkodása alatt megszilárdította Erdély helyzetét. Az ország gazdasága és kulturális élete egyaránt fejlődésnek indult – ezt az időszakot gyakran „Erdély aranykora” néven említik. Központosított államszervezetet épített ki és arra törekedett, hogy pénzügyi helyzetét megszilárdítsa. A kincstári jövedelmekről pontos összeírást készíttetett, és felülvizsgáltatta az adományozásokat. Csak azokat erősítve meg, amelyeket az ország szolgálatában szerzett érdemekért juttattak. A kétes vádak alapján indított boszorkányperek során (Török Katától, Iffju Katától és Báthory Annától) elkobzott birtokok szintén a kincstárt erősítették. Az ipar és a kereskedelem előmozdítására merkantilista jellegű gazdaságpolitikát kezdeményezett s országába külföldi iparosokat telepített. Hatalmát nem az adózásra építette, hanem a fejedelmi hatáskör ésszerűbb kihasználására. Továbbfejlesztette a nemesfémbányászatot, külföldről kiváló szakembereket hívott be. A kereskedelmet fellendítette, jó pénzt veretett, és a sokirányú áruforgalmat úgy szabályozta, hogy letiltotta a legfontosabb árucikkek kivitelét – maga járt elöl jó példával a felvásárlásukkal-, hogy kedvezőbb áron tudják eladni külföldön, amikor hiány lép fel azokból.

Képtalálat a következőre: „báthory zsófia”Báthory Zsófia – Fertelmes Jezabel (II. Rákóczi György felesége, I Rákóczi Ferenc édesanyja, Báthory Gábor unokahúga)

Báthory Zsófia, II. Rákóczi György erdélyi fejedelem felesége. A kálvinista Rákócziak kívánságára mondott le házasságkötésekor katolikus hitéről. Amikor megözvegyült, fiával, I. Rákóczi Ferenc választott fejedelemmel együtt rekatolizált. Szeretett férje után váratlanul elhunyt egyetlen fia is, mely testileg lelkileg összetörte a nagyasszonyt és keménnyé, szigorúvá tette. Sárospataki vára inkább volt kolostor, mint fejedelmi udvar. Irányítását is egy jezsuita páter végezte. Báthory Zsófia 1663-ban telepítette le a jezsuitákat a református Sárospatakon, akik itt hamarosan iskolát nyitottak, s fenntartásához a nagyasszonytól anyagi támogatást kaptak. Ugyanakkor Báthory Zsófia a református kollégiumtól megvonta a juttatásokat, így annak működése egyre nehezebbé vált, míg végül az oktatás is megszűnt. Üldözni kezdte a protestánsokat, akiket eretnekeknek tartott, s akiknek az ország romlását tulajdonította. Elvette templomaikat, elűzte papjaikat, s erővel, fegyverrel hajtotta a szegényeket és nemeseket is a misére. Minthogy az erőszakos katolikus hittérítésnek áldozatai is voltak, a jobbágyok elszökdöstek, a hajdúk pedig elhagyták városait. A protestáns rendek szót emeltek a “véres nagyasszony” hatalmaskodásai ellen, s elnevezték a férje hitét megtagadó úrnőt Áháb izraeli király felesége után Jezabelnek.

Izraelben ugyanis Jezabel hatására szűnt meg a világmindenség egyetlen urának, istenének tekintett Jahve (Jehova) kultusza, s helyette Baálnak, a bika alakú, bikaszarvú termékenységistennek mutattak be áldozatokat. Amikor Jehu uralkodása idején alávetették a mélybe, lovakkal megtapostatott testét a kóbor ebek csontig elpusztították. Ehhez képest Báthory Zsófia illendő végtisztességet kapott, pedig a temetésére meghívott katolikus egyházi és világi hatalmasságok nem jöttek el. A temetést a felső-magyarországi vármegyék református köznemessége adta, de nem Jezabelnek, hanem a fejedelmi vérből származó utolsó Báthorynak.

Képtalálat a következőre: „Helena Zrinyi”Zrínyi Ilona – Európa Legbátrabb Asszonya (I. Rákóczi Ferenc, majd Thököly Imre felesége és II. Rákóczi Ferenc édesanyja)

Rákóczi Ferenc választott fejedelem özvegye 1685 októberében érkezett meg gyermekeivel, II. Rákóczi Ferenccel és Juliannával Munkács várába. Második férjét, a törökök oldalán harcoló Thököly Imrét letartóztatta a váradi pasa, mire a bukott kuruc király szinte minden katonája az uralkodó, I. Lipót német-római császár és magyar király szolgálatába állt. A kivételt Munkács védői jelentették. Amikor Aeneas Caprara felső-magyarországi főkapitány felszólította Zrínyi Ilonát, hogy adja fel Munkácsot, ő azt válaszolta: szívesebben élne békességben a birtokain, de nem teheti, mert meg kell védenie gyermekei örökségét, akár harc árán is, noha tudja, ez nőtől “igen illetlen és a bevett rend nélkül való”. Ha kell, vállalja az ostromot, de bizonyos benne, hogy Caprara katonai “hírét-nevét nem nagyobbítja, ha gyenge asszonyi állattal harcolódik”. Az ostromgyűrű 1685 decemberében zárult be a vár körül, s 1686 januárjában “Ragozzi hercegnő változatlan eltökéltséggel” védekezett (Ragozzi Rákóczi neve volt osztrák katonai jelentésekben) – miként azt a korabeli francia sajtó hírül adta. “Helena Zerinyi Európa legbátrabb asszonya” – olvashatták a francia és holland újságokban. Miközben a külföldi röplapok egész Európában hirdették dicsőségét, Magyarországon alig vettek tudomást róla. Zrínyi Ilona áldott állapotban védte a várat, de az újszülött nem maradt életben. A körülzárt várban elégedetlenség ütötte fel a fejét, s néhány csapatlázadás is kitört. 1687 végére a várvédők végveszélybe kerültek, ezért Zrínyi Ilona rászánta magát a kapitulációra. Az 1688-ban kelt “Végső resolutio” mindenkinek teljes amnesztiát adott. Így lett Zrínyi Ilona, a “hősnő, aki egész Európa csodálatát kivívta”.

Barcsai Ákos erdélyi fejedelem – Durva Oláh

Barcsai Ákos ősei román származásúak voltak, de rendi jogállásuk szerint a magyar nemességbe tagozódtak. A famíliából Ákos vitte a legtöbbre, akit az erdélyi országgyűlés a törökök kívánságára a fejedelmi trónra ültetett (1658). Bethlen Gábor fejedelem neveltje, hatalomra kerülése pillanatában Erdély legtekintélyesebb politikusának számított. Fejedelemként azonban nem tudott sem a Porta, sem az erdélyiek várakozásának megfelelni. Kancellárja, Bethlen János jegyezte fel, hogy “A rendeket és előkelőket kezdte lenézni, gyakran mondogatva, hogy semmi mással nem törődik, csak saját testvéreivel, még ha az egész ország a pokolba is jut.” A tanult, művelt, orgonán játszó és Machiavellit olvasgató Barcsai Ákost ellenfelei így durva oláhnak (der grobe Wallach) titulálták.



Kemény János – Anekdotázó fejedelem

1657-ben a török Porta tiltakozását figyelmen kívül hagyva II. Rákóczi György megtámadta Lengyelországot a trónra jutás reményében. Eleinte sikereket ért el, de szövetségesei cserbenhagyták. Amikor a szultán rendeletére a krími tatár kán is az engedetlen erdélyi fejedelem ellen szállt hadba, Rákóczi hátrányos békére kényszerült a lengyelekkel. A fejedelem elmenekült és a parancsnokságot Keményre bízta, aki három napig helyt is állt, de amikor élelme és lőszere fogyni kezdett, tárgyalásokba bocsátkozott. Még a kán sátrában alkudozott, amikor a szószegő tatárok megtámadták táborát, és mintegy ötezer emberével együtt foglyul ejtették. Kemény két évig sínylődött a messzi rabságban, amíg rokonai összegyűjtötték a váltságdíjat. Szenvedéseit Önéletírásának elkészítésével, a magyar zsoltárokra írott jegyzetekkel igyekezett enyhíteni. Átélte Erdély fénykorát, és részese volt a hanyatlás kezdetének. Önéletírása, amelyben a magyar irodalomban elsőként alkalmazta szervesen az anekdotát, a magyar barokk próza jelentős alkotása, egyben értékes forrásmű, amelyet felhasznált munkássága során Kemény Zsigmond, valamint Móricz Zsigmond is az Erdély-trilógia megírásakor.

Thököly Imre – Kuruc király, Késmárki sólyom és Szalmafejedelem

Kevesen tudják róla, hogy 3 évi Felső-Magyarország királya cím mellett 1688-ban egy hónapig Erdély fejedelme is volt Thököly Imre.

Kuruc király:  A kurucok a Habsburg-ellenes felkelésekben részt vevő katonák, illetve a velük rokonszenvezők: protestánsok (prédikátorok, nemesek), az elbukott Wesselényi-féle felkelés üldözött résztvevői, szegény bujdosók, végvári vitézek és városi patríciusok. E kurucok élén Thököly állt 1679-81 között és ért el katonai sikereket Felső-Magyarországon.  Ennek eredményeként 1682-ben Ibrahim pasa Fülek várában (Apafi Mihály erdélyi fejedelem jelenlétében) Magyarország királyává nevezte ki Thököly Imrét. A kinevezés szerint Thököly évi 40 ezer tallér adó ellenében kapta meg IV. Mehmedtől az uralkodói jelvényeket. Thököly azonban nem kívánta a királyi címet viselni, hanem ettől kezdve a kuruc vezér inkább Felső-Magyarország fejedelmének címezte magát.

Késmárki sólyom: Thököly Késmárkon született 1657-ben. Kurucai élén 1678-ban villámgyorsan foglalta el a felvidéki várakat és vonta ellenőrzése alá – innen ered a “késmárki sólyom” elnevezés.

Szalmafejedelem: A kifejezés eredete az “Elogium amicum” című gúnyversben keresendő, amely “mindenét szalmás szekéren szállító szalmafejedelem”-nek csúfolta Thökölyt, miután Szeidi Ahmed váradi pasa elfogatta.

Az erdélyi fogarasi országgyűlés 1685-ben hűtlenségi pert indított Thököly ellen, melynek eredményeképpen birtokait elkobozták. Még ebben az évben vendégségbe hívta magához Szeidi Ahmed váradi pasa, aki a búcsúzkodás során elfogatta. Megvasalva került Belgrádba Ibrahim pasához, aki felajánlotta őt a bécsi udvarnak, hogy ezzel is elősegítse a békekötést. Csakhogy Bécsnek nem kellett már a bukott kuruc király. A törökök hamarosan rádöbbentek, mekkora hibát követtek el félreállításával. Thököly vazallus fejedelemsége felbomlott, s mintegy tizenötezer kuruc katonája I. Lipót német-római császár és magyar király szolgálatába állt. Noha Thököly december elején visszanyerte szabadságát, és sereget is adtak mellé, ez már elkésett intézkedésnek bizonyult. A balfogásért Ibrahim nagyvezír megkapta a selyemzsinórt.

II. Rákóczi Ferenc – Bujdosó fejedelem

II. Rákóczi Ferenc neve az 1703-1711 közötti szabadságharccal vált eggyé. 1704-ben Gyulafehérvárott erdélyi fejedelemmé választották, így ő volt az utolsó, aki betöltötte ezt a tisztséget. 1705-ben a szécsényi országgyűlésen a dux & princeps címeket kapta, azaz vezérlő fejedelem lett. Azonban az 1710 januárjában elszenvedett romhányi vereséggel a szabadságharc sorsa végleg megpecsételődött. Ebben az évben az utolsó nyugat-felvidéki fellegvár, Érsekújvár is megnyitotta kapuit a labancoknak, a pestis és éhínség sújtotta országban pedig egyre-másra tűzték ki a fehér zászlót a kuruc erősségek tornyaira. I. József a tartós nyugalom érdekében kompromisszumos megoldásra törekedett, kedvező békét akart kötni. Rákóczi viszont még abban bízott, hogy megnyerheti az orosz cárt a kurucok ügyének. Ezért elhagyta Magyarországot, hogy orosz segédcsapatokat szerezzen. Ötlete kudarcba fulladt. A fejedelem soha többé nem tért vissza szülőhazájába.  1711-ben, távollétében megkötötték a szatmári békét, amelyet sohasem ismert el. Holott hűségeskü fejében neki is büntetlenséget biztosított, ezenfelül ígéretet kapott egykori birtokainak visszaadására. II. Rákóczi Ferenc ezután sem törődött bele a nyilvánvaló vereségbe, leghűségesebb embereivel kénytelen volt „bujdosásba” vonulni. Angol, francia, majd török támogatásban bízott sokáig, de mindhiába. A szultán végül a Márvány-tenger partján fekvő Rodostóba internálta Rákóczit és híveit.

További történelmi személyiségek Erdélyből:

  • Brassai SámuelHaza Tudósa: “Az utolsó erdélyi polihisztor”
  • Friedrich VeteraniErdélyiek Édesapja
  • Teleki Mihály erdélyi kancellár – Dácia Sátánja, Antikrisztus Méze, Gyehenna Leprája, Új Júdás

* Magyarok Mózese jelzőt viselte még Kossuth Lajos is.

Figyelmedbe ajánlom:

Köszönjük, ha barátaidnak is ajánlod a bejegyzést és megosztod! Várunk a Facebook oldalunkon!

Forrás:

https://hu.wikipedia.org

http://www.kvizcity33.hu/forum/forum_read_pub.tvn?tid=126

Hozzászólások

hozzászólás

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*


Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..