I. István

Ragadványnevek az Árpád-házban

A világtörténelem legérdekesebb ragadványnevei közül itt már olvashattál néhányat, de a magyar történelem is megőrzött rengeteg érdekes jelzőt, nevet. Ebben a gyűjteményben az Árpád-ház királyainak, hercegeinek és hercegnőinek az ismert, vagy kevésbé ismert elnevezéseit találhatod meg.

Államalapító/Honalapító – I. (Szent) István
(1000-1038)

Édesapja, Géza fejedelem munkáját folytatva, lerakta a magyar állam alapjait. Állami és egyházi intézményrendszert épített ki. A kereszténység felvétele, az európai szokások, európai kultúra elterjesztése nyomán Magyarország is európai állammá vált. Tevékenysége elismeréséül I. László király szentté avattatta 1083. augusztus 20-án.



Liliomos herceg – Imre herceg

Középkori legendák szerint tisztasági fogadalmat tett és életét Krisztusnak ajánlotta fel egy veszprémi kápolnában. Ennek szimbóluma a fehér liliom, emiatt gyakran ábrázolják Szent Imrét liliommal.

Fehér vagy Katolikus András – I. András
(1046-1060)

A “legkeresztényebb jogarhordó”, a Tihanyi Bencés Apátság megalapítója.
Tőle származik az egyik legrégebbi írásos nyelvemlékünk a tihanyi apátság alapítólevele, amiben olvasható az ismert mondat: “feheruuaru rea meneh hodu utu rea”, azaz “Fehérvárra menő hadi útra”.

Bajnok Béla – I. Béla
(1060-1063)

Sohasem veszített csatát. Kiváló katonai képességeiről tett tanúbizonyságot a párviadalok során és a hadvezetésben is. Uralkodóként is a jelentős királyok közé tartozik.

Lovagkirály – I. (Szent) László
(1077-1095)

Daliás termetű, erőskezű uralkodó volt, aki testi erejével is kitűnt. Jártas volt a harcokban, bátor volt a csatákban, ennek köszönhetően népszerűvé vált. Katonai erényei mellett kiemelkedik még erkölcsössége, mély vallásossága is. Utóbbinak is köszönhető, hogy III. Béla kezdeményezésére szentté avatták.

A magyar asszony – Szent Piroska

Szent László leánya Bizáncba ment férjhez, II. Ioannés császárhoz. Felvette az Iréné nevet. A császárt 8 gyermekkel ajándékozta meg, közülük Mánuel az egyik legjelentősebb bizánci uralkodó lett (az ő udvarában nevelkedett III. Béla). (Korábbi cikkünkben is olvashatsz róla: Magyar királylány, akinek mozaikja az isztambuli Hagia Szophia templom falát díszíti)

Könyves Kálmán
(1095-1116)

A maga korában rendkívül műveltnek számított, hiszen rajta kívül nem igen akadt Európában olyan uralkodó, aki tudott írni, olvasni. Papnak szánták, ezért az egyháziak számára szükséges ismeretekre is taníttatták. Latinul beszélt, az udvarában pedig tudós papok vették körül. (Korábbi cikkünkben is olvashatsz róla: Miért mondta ki törvényben Könyves Kálmán, hogy boszorkányok nincsenek?)

Vak Béla – II. Béla
(1131-1141)

Nagybátyja, Könyves Kálmán megvakíttatta őt is, és édesapját is, hogy uralkodásra alkalmatlanok legyenek. Kálmán utóda, II. István végül mégis kiegyezett a herceggel, sőt, kegyeibe is fogadta. Kálmán tervei ellenére, Vak Bélát később mégis királlyá koronázták.

Görög Béla – III. Béla
(1172-1196)

Béla Konstantinápolyban nevelkedett, Mánuel császár – nem lévén fia – őt akarta örökösének. Később Mánuel császárnak új feleségétől fia született, így már nem szándékozott átadni a trónt Bélának. Végül elődje, III. István, halála után küldöttség ment érte Konstantinápolyba, hogy magyar király legyen. Bár sokan ellenezték trónra kerülését, hiszen külföldön nevelkedett és nem ismerte az országot.
Tőle számítjuk a hivatalos írásbeliség kezdetét Magyarországon.

Tékozló király – II. András
(1205-1235)

II. András felesége, Gertrúd igen bőkezűen bánt a rokonaival. II. András a királyi bevételek alapját képező birtokok nagy részét eladományozta, valamint hadjáratokat szervezett, pl. a Szentföldre, melyek szintén hozzájárultak a kincstár kiürüléséhez.
II. András adta ki az Aranybullát.

A szegények hercegnője – Szent Erzsébet

A gyermekek számára menedékhelyet, a hajléktalanok számára szegényházat alapított. Egész életében támogatta a rászorulókat, az elesetteket.

Második honalapító – IV. Béla
(1235-1270)

A tatárok által elpusztított országot újjá kellett építeni úgy, hogy egy újabb tatár támadástól meg tudják védeni az országot. Újjáépíttette a lerombolt falvakat, előírta a kővárak építését, a városok megerősítését. A legyilkolt magyarság helyére idegeneket, pl. kunokat telepített be Magyarországra. Megóvta az országot a pusztulástól.

Kun László – IV. László
(1272-1290)

László király édesanyja kun származású volt. Talán ennek is köszönhető, hogy a kunok az uralkodó legfontosabb támaszának számítottak.

Utolsó Aranyágacska – III. András
(1290-1301)

“Az utolsó aranyágacska, amely atyai ágon Szent István király… nemzetségéből, törzséből és véréből sarjadt.”
III. András halálával férfi ágon kihalt az Árpád-ház.

Figyelmedbe ajánlom: A történelem legérdekesebb ragadványnevei

Tetszett ez a bejegyzés? Bátran oszd meg barátaiddal a Facebookon, és/vagy lájkold az oldalunkat!

Kép: wikipédia

Hozzászólások

hozzászólás

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*


Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..