(Teveszájú) I. Lipót magyar király

A történelem legérdekesebb ragadványnevei

Ha azt hallod, hogy Kékfogú Harald vagy Teveszájú Lipót – te is elmosolyodsz, ugye? 😊
A történelem tele van különleges ragadványnevekkel, amelyek gyakran többet árulnak el viselőjükről, mint a hosszan felsorolt címek és rangok.
Némelyik név hízelgő volt, más inkább gúnyos, de mind mögött egy jó történet rejtőzik – emberi tulajdonságok, szokások vagy legendák, amelyek fennmaradtak az idők során.
Nézzük, kik voltak azok, akiknek a neve mellé a történelem (vagy épp az alattvalóik) örökre odatette a „becenevet”.



Mi alapján adtak a kortársak ragadványnevet?

A történelem során az embereknek nem volt a mai értelemben vett vezetéknevük, a személyek beazonosításában legtöbbször a különféle jelzők segítettek.

  • legtöbbször a külső megjelenés (pl.: Rőtszakállú Frigyes, Vak Béla),
  • a belső tulajdonságok (pl.: Szemérmes Boleszláv, Büszke Simeon),
  • rendkívüli tettek (pl.: Véres Mária, Rettegett Iván)
  • államvezetői képességek (pl.: Törvényhozó Alfonz, Tengerész Henrik).

A legegyszerűbb ragadványnevek általában a „Nagy” vagy „Szent” jelzővel kezdődnek, de akadnak igazán különleges, sőt mulatságos nevek is, amelyeket leggyakrabban politikai ellenfelek vagy a köznép agyalt ki. Ezekből szemezgettem most néhányat.

Humoros ragadványnevek

  • Apaszerető Ptolemaiosz – aki azért kapta ezt a derék jelzőt, mert az összes családtagját megölette, csak az apját hagyta életben. Lemészároltatta az anyját, az öccsét, a nagybátyját, majd feleségül vette a saját nővérét, de miután megunta, őt is átsegítette a túlvilágra. Egyetlen rokona halt meg természetes halállal, az apja.
  • I. Teveszájú Lipót – magyar király (1640-1705), ragadványnevét sokan ismerik. Azzal érdemelte ki, hogy örökölte Habsburg ősei jellegzetes előreugró, duzzadt alsó ajkát, amely annyira erőteljes volt, hogy kortársai csak e néven gúnyolták őt. (Képe az oldal tetején látható.)
  • V. Trágyanevű Konstantin – A 8. században élt bizánci császár politikai ellenfeleitől kapta nevét. Azt terjesztették, hogy gyerekként belepiszkított egy keresztelőmedencébe.
  • IX. Nyálas Alfonz – leóni király, aki ha izgatott volt, folyt a nyála.
  • Polconszaró György – Egy magyar nemesúr, aki úttörőként a szolgáival pottyantós vécét építtetett. A kor szokása szerint csak egy gödröt ástak, némi kapaszkodó karóval, de György valahol – talán Itáliában – látott egy kényelmesebb megoldást, és bevezette hazánkban is. Az ülő alkalmatosság annyira megragadta a kor emberének fantáziáját, hogy a nevét Georgius Polczonzaro dictusként örökítették meg egy urbáriumban (1429-es oklevél, Rhédey-levéltár).
  • Széphajú Harald – Norvégia egyesítője és első királya, aki fogadalmat tett: addig nem vágja és nem fésüli haját, amíg el nem nyeri választottja kezét. Tíz évig növesztette derékig érő, szőke, dús fürtjeit, és kitartásával nemcsak a királylány szívét, hanem a „Széphajú” melléknevet is kiérdemelte. A haján a mai lányok szeme is megakadna! (lásd: A történelem legromantikusabb története: Norvégia egy nő szerelméért született)
  • II. Részeges Szelim – török szultán (1566-1574), aki mint sejthető, hírhedt volt iszákosságáról. A név azonban attól válik érdekessé, hogy iszlám ember nem ihat.
  • II. Rettenetes Gyula – római pápa (1503–1513), akit a történészek és kortársai gyakran „katonapápaként” emlegettek. Bár joggal gondolnánk, hogy egy pápához inkább szent vagy bölcs jelző illene, Gyula elsősorban katonai és politikai tetteiről vált ismertté: kemény kézzel igyekezett visszaszerezni az Egyházi Állam területeit és megszilárdítani a pápai hatalmat. E tevékenységei miatt kapta a „Rettenetes” melléknevet – a szó nem a kegyetlenségére, hanem határozottságára és félelmetes politikai elszántságára utal.
  • III. Csupaszlábú Magnus – norvég király (1093-1113), akinek a lábán valószínűleg nem nőtt szőr. A szőrös vikingek világában ez bizony szokatlan jelenség lehetett.
  • Mosdatlan András – magyar ispán, aki igen keveset tisztálkodott, pedig a korban nem voltak nagy elvárások e téren.
  • Nyúllábú Erik – norvég uralkodó, aki hamar megfutamodott trónkövetelője elől. Később ugyan visszaszerezte a trónt és ő magát Felejthetetlennek címezte, de miután hamar meghalt, így a Nyúllábú ragadványnév tartósabbnak bizonyult.
  • I. Nyúllábú Harold – Úgy látszik, a Nyúllábú ragadványnév népszerű volt a középkorban. E név viselője, egy angol király volt (1037-1040) és melléknevét gyorsaságáról és vadászatban való ügyességéről kapta.
  • Civilizátor Alexander von Bach báró – osztrák belügyminiszter, aki az 1848-as szabadságharc utáni nyolc évnyi magyar elnyomás kedvezőtlen sajtóvisszhangját próbálta javítani. Ennek érdekében kiadtatta a Rückblick című röpiratot, amelyben a „civilizált Ausztriát” szembeállította a „barbár Magyarországgal”. Madách Imre sem hagyta szó nélkül: 1859‑ben megírta A civilizátor című szatíráját, amely a báró „műveltségterjesztő” törekvéseit kifigurázta, és a „Civilizátor” jelző így ráragadt Bachra.
  • Kékfogú Harald – 911 és 986 között élt, és egyszerre volt Dánia és Norvégia uralkodója. Nevét a kékes fogairól kapta – a pontos oka ismeretlen, lehetett fogászati állapot vagy természetes elszíneződés, de a legenda szerint fogai a sok áfonya fogyasztása miatt színeződtek kékre. Nevét a modern technika is őrzi: róla nevezték el a Bluetooth adatátviteli rendszert, amely épp úgy képes összekapcsolni két eszközt, ahogy Harald egyesítette a skandináv területeket.
  • Kalapács (Martell) Károly – frank maiordomus (720–741), aki 732-ben Poitiers-nél „kalapácsként” zúzta szét az arab előrenyomuló seregeket. Bár a korabeli források a győzelmet néha túlzónak írják le, a keménykezű harcos hírneve és a „Kalapács” ragadványnév mindmáig él a történelemben.
  • Hétseggű László – egy 1415‑ben élt magyar férfi, akit méretes hátsója miatt neveztek így. Nevét a kortársak annyira megjegyezték, hogy a ragadványnév évszázadokon át fennmaradt.
  • Szatyorvágó Pál, másik nevén Fületlen Pál: középkori tolvaj, akinek sorozatos lopásai miatt egyszerűen levágták a fülét. Nevét a tettével együtt örökítette meg a történelem, így a ragadványnév fennmaradt a forrásokban.
  • II. Hebegő Lajos – nyugati frank király, akinek beszédhibája miatt ragadt rá a „Hebegő” jelző. Bár uralkodása politikailag fontos volt, kortársai és az utókor leginkább beszédproblémájáról emlékeztek meg.
  • A Madarak Királya II. Frigyes (Hohenstaufen), aki szenvedélyesen érdeklődött a madarak, különösen a sólymok iránt.
  • Őrült JánosBajorország hercege, mentális zavarai és kiszámíthatatlan döntései miatt.
  • Oroszlánszívű I. Richárd – angol király, bátorsága és lovagiassága miatt kapta.
  • A Fekete Herceg, Edward of Woodstock – az angol–francia háborúk rettegett hadvezére.

Viking ragadványnevek – amikor a név mindent elárul

A vikingek nem csak harcosok voltak, hanem elég kreatívak is a nevekkel. A testi adottságok vagy egyszerű szokásaik alapján adták a jelzőiket, melyek bizonyítják, hogy a vikingek nemcsak karddal, hanem humorral is jócskán fel voltak vértezve.

  • Csontnélküli Ivar – 9. századi viking harcos, aki valószínűleg az osteogenesis imperfecta, vagyis üvegcsontúság nevű ritka betegségben szenvedett. Ez a kór rendkívül törékeny csontokat okoz, ami igencsak nehezítette „munkáját”, hiszen fosztogatni és harcolni nem éppen könnyű dolog ilyen testi adottságokkal. Mégis legendás hírnevet szerzett magának, és nevét a történelem is megőrizte.
  • Sörszerető Eirik – viking harcos, aki különösen rajongott a sörért. És ha figyelembe vesszük, hogy a vikingek amúgy is legendásan jó ivók voltak, elképzelhetjük, hogy ezt a ragadványnevet nem kis teljesítménnyel vívhatta ki magának.
  • Hajókeblű Thorbjorg – a külső adottságai alapján kapta a nevét, a források nem részletezik tovább.
  • Húszszemű Hrafn – egy viking harcos, akinek nevét a „Hrafn” (holló) és a feltűnően „nagy szemekre” utaló jelző adta, ami a kortársak szemében groteszk, de könnyen megjegyezhető volt.
  • Vérzőorrú Björn – minden csatában eleredt az orra vére, de sosem hátrált.
  • Csámpás Olaf – görbe lába ellenére kiváló hajós volt.
  • Lazacfejű Thorgils – valószínűleg kopaszodó fejformája ihlette a nevet.
  • Fütyörésző Ketill – harc közben is fütyörészett, ettől a társai idegesek lettek.

A legfurcsább név is mesél valamit

A ragadványnevek mögött mindig ott rejlik egy történet – néha humoros, máskor tanulságos.
Ezek a különös nevek a történelem legszemélyesebb lenyomatai: egyszerre mesélnek hatalomról, hírnévről és emberi gyarlóságról.
Ismersz még egy emlékezetes ragadványnevet? Írd meg kommentben!

Köszönjük, ha barátaidnak is ajánlod a bejegyzést és megosztod! Várunk a Facebook oldalunkon!

Figyelmedbe ajánlom

Frissítve: 2025.10.24.

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*