(Teveszájú) I. Lipót magyar király

A történelem legérdekesebb ragadványnevei

Ragadványnevek

A történelem során mind az ókorban, középkorban és az újkorban is kedvelt volt uralkodókat, főméltóságokat ragadványnevekkel illetni. A történelem megőrizte őket és előszeretettel használja. Sokszor úgy összenőtt viselője nevével, hogy nélküle már rá se ismerünk. Így van ez I. Károly magyar király esetében is, akit mindenki csak Károly Róbert néven emleget. (Olasz neve Caroberto, melyből a köznyelv hozta létre közismert elnevezését).



Mi alapján adtak a kortársak ragadványnevet?

A történelem során az embereknek nem volt a mai értelemben vett vezetéknevük, a személyek beazonosításában legtöbbször a különféle jelzők segítettek.

  • legtöbbször a külső megjelenés (pl.: Rőtszakállú Frigyes, Vak Béla),
  • a belső tulajdonságok (pl.: Szemérmes Boleszláv, Büszke Simeon),
  • rendkívüli tettek (pl.: Véres Mária, Rettegett Iván)
  • államvezetői képességek (pl.: Törvényhozó Alfonz, Tengerész Henrik).

A legegyszerűbb ragadványnevek a „Nagy”, „Szent” jelzők, de vannak nagyon érdekesek, vagy mulatságosak is, melyeket legtöbbször politikai ellenfelek, vagy a köznép adott. Ezekből szemezgettem néhányat.

Humoros ragadványnevek:

  • Polconszaró György: Egy magyar nemes úr, aki technikai újításként a szolgáival építtetett pottyantós vécét. A kor szokása egy gödör ásása volt, némi kényelmet csak a mellé szúrt 2 karó jelentett, amibe kapaszkodni lehet. György valószínűleg az új módit valahol – talán Itáliában – látta. Felvilágosult emberként megpróbálta bevinni a hazai közhasználatba. Egy ülő alkalmatosságot készíttetett a lyuk fölé. Ez annyira megragadta a kor emberének fantáziáját, hogy elnevezték Georgius Polczonzaronak, mely egy urbáriumban* maradt ránk.
  • I. Teveszájú Lipót: magyar király (1640-1705), ragadványnevét sokan ismerik. Azzal érdemelte ki, hogy örökölte Habsburg ősei jellegzetes előreugró, duzzadt alsó ajkát, amely annyira erőteljes volt, hogy kortársai csak e néven gúnyolták őt. (Képe az oldal tetején látható.)
  • V. Trágyanevű Konstantin: A 8. században élt bizánci császár politikai ellenfeleitől kapta nevét. Azt terjesztették, hogy gyerekként belepiszkított egy keresztelőmedencébe.
  • IX. Nyálas Alfonz: leóni király, aki ha izgatott volt, folyt a nyála.
  • Apaszerető Ptolemaiosz: aki azért kapta ezt a derék jelzőt, mert az összes családtagját megölette, csak az apját hagyta életben. Lemészároltatta az anyját, az öccsét, a nagybátyját, majd feleségül vette a saját nővérét, de miután megunta, őt is átsegítette a túlvilágra. Egyetlen rokona halt meg természetes halállal, az apja.
  • Széphajú Harald: Norvégia egyesítője és első királya. Megfogadta, addig nem vágja le és fésüli ki a haját, amíg el nem nyeri választottja kezét. 10 évig növesztette fürtjeit. Kitartásával pedig nemcsak a királylány kezét, hanem a Széphajú melléknevet is elnyerte. A haján a mai lányok szeme is megakadna, mert a források szerint derékig érő, szőke, dús fürtjei voltak.
  • II. Részeges Szelim: török szultán (1566-1574), aki mint sejthető, hírhedt volt iszákosságáról. A név azonban attól válik érdekessé, hogy iszlám ember nem ihat.
  • III. Csupaszlábú Magnus: norvég király (1093-1113), akinek a lábán valószínűleg nem nőtt szőr. Az igazán szőrös vikingeknél nyilván szokatlan jelenség volt.
  • Vajpéniszű Kolbeinn: viking harcos, akinek ragadványneve nem “szorul” magyarázatra.
  • Mocskosfing Eystein: viking harcos, akinek valószínűleg gyomorpanaszi lehettek.
  • Mosdatlan András: magyar ispán, aki igen keveset tisztálkodott, pedig a korban nem voltak nagy elvárások e téren.
  • Sörszerető Eirik: viking harcos, aki különösen szerette a sört. Pedig a vikingek igazán tudtak inni, így nem kis teljesítménnyel nyerhette el ezt a ragadványnevet.
  • Hajókeblű Thorbjorg: viking hölgy, akinek a mellei talán feltűnően ringtak. A fennmaradt források nem részletezték tovább a hölgy kebleit.
  • Nyúllábú Erik: norvég uralkodó, aki hamar megfutamodott trónkövetelője elől. Később ugyan visszaszerezte a trónt és ő magát Felejthetetlennek címezte, de miután hamar meghalt, így a Nyúllábú ragadványnév tartósabbnak bizonyult.
  • I. Nyúllábú Harold: Úgy látszik, a Nyúllábú ragadványnév népszerű volt a középkorban. E név viselője, egy angol király volt (1037-1040) és melléknevét gyorsaságáról és vadászatban való ügyességéről kapta.
  • II. Rettenetes Gyula: római pápa volt (1503-1513). Joggal gondolnánk, hogy egy pápához más jelző illene. Katonapápának is nevezték az Egyházi állam területének visszaszerzése és hatalmának megszilárdítása miatt.
  • Csontnélküli Ivar: A 9. században élt viking harcos valószínűleg az osteogenesis imperfecta (üvegcsontúság) nevű ritka betegségben szenvedett, amely rendkívül törékeny csontokat okoz. Ez nem lehetett valami előnyös számára, hiszen a „munkája” fosztogatás és a gyilkolás volt, ami a szokatlanul törékeny csontokkal nem lehetett egyszerű feladat.
  • Civilizátor Alexander von Bach báró: osztrák belügyminiszter. A ’48-as szabadságharc utáni nyolcesztendős magyarországi elnyomás kedvezőtlen sajtóvisszhangját akarta megváltoztatni azzal, hogy a külföld befolyásolására kiadatta a “Rückblick” című röpiratot. Benne a “civilizált Ausztria” fölemelte a “barbár Magyarországot”. Madách Imre sem állhatta meg, hogy be ne mutassa a Bach-féle “műveltségterjesztés” valódi vonásait “A civilizátor” című szatírájában (1859), melynek címe ráragadt a báróra.
  • Kékfogú Harald: 911 és 986 között élt, s egyidejűleg volt Dánia és Norvégia uralkodója. Azért nevezték kékfogúnak, mert a temérdek elfogyasztott áfonyától kékre színeződött a foga. Róla nevezték el a bluetoothot, a mobiltelefonokban alkalmazott adatátviteli rendszert, amely képes úgy összekapcsolni két eszközt, akárcsak Harald a két északi országot.
  • Kalapács (Martell) Károly: frank maiordomus (720-741), aki 732-ben Poitiers-nél kalapácsként zúzta szét az arab előrenyomuló seregeket. Napjainkra ugyan túlzónak érezzük a korabeli források megsemmisítő győzelemről adott híreit, a szerzett név mégis él ma is.
  • Hétseggű László: méretes hátsójáról kapta nevét e magyar férfi 1415-ben.
  • Szatyorvágó Pál, másik nevén Fületlen Pál: középkorban élt tolvaj, akinek sorozatos lopásai miatt levágták a fülét.
  • II. Hebegő Lajos: nyugati frank királynak természetesen a beszéddel gyűlt meg a baja.

Köszönjük, ha barátaidnak is ajánlod a bejegyzést és megosztod! Várunk a Facebook oldalunkon!


* Az urbárium a jobbágynak földesura iránti kötelezettségeit rögzítő szabályrendszer volt. Írásos forma esetén egyúttal a földesúr és jobbágyainak a gazdálkodással kapcsolatos fontosabb adatait rögzítő összeírás is volt.

Hozzászólások

hozzászólás

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*


Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .